A 2011-es magyar uniós elnökség egy rendkívül sikeres elnökség volt, a 2024-es viszont történelmi jelentőségű – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a TV2 hétfő reggeli, Mokka című műsorában.
A magyar elnökség annak ellenére nagy siker, hogy a kormánynak óriási ellenszélben kellett dolgoznia. Ugyanis már fél évvel a magyar elnökség kezdete előtt megjelentek azok a hangok, hogy ez egy sikertelen, kudarcra ítélt elnökség lesz, mert egy olyan ország látja el a feladatot, amelynek Európa-képe és Európa-politikája nem igazodik a fősodor elképzeléseihez – közölte Bóka János.
Hozzátette, ezért a brüsszeli szereplők jelentős részének érdekében állt az, hogy ez az elnökség sikertelen legyen, ám a törekvésük kudarcot vallott, mert a magyar elnökség, a jogalkotás, a politikai, illetve a nagy stratégiai döntések tekintetében is nagyon sikeres volt.
Elmondta:
ehhez szükség volt a korábbi magyar elnökség tapasztalatára, a kormány egyértelmű elképzeléseire, egy jól működő diplomáciai és igazgatási stábra és a politikai vezetők eltökéltségre.
Ez utóbbinak köszönhető, hogy még akkor is előre tudtak haladni, amikor ez konfliktusokkal járt. Ezeket a konfliktusokat Európa és Magyarország érdekében felvállalták és ezután is fel fogják vállalni – közölte a miniszter.
Hangsúlyozta: az európai unió versenyképességéről szóló Budapesti nyilatkozat sikere attól függ, hogy a következő elnökségi periódusok, illetve az intézmények, az Európai Bizottság mennyire veszik komolyan az európai vezetők szándékát.
Ugyanis a tagállamok vezetőinek továbbra is nyomás alatt kell tartaniuk a bizottságot és az Európai Parlamentet annak érdekében, hogy a versenyképesség helyreállításáról szóló döntéseket valóban meghozzák. Az elkövetkező fél év ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz, és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a Budapesti nyilatkozat ne csak egy darab papír maradjon – mondta Bóka János.
A nyilatkozat konkrét intézkedéseket és határidőket is megjelöl. Ilyen az adminisztratív terhek csökkentése, az energiaár-csökkentésre vonatkozó akcióterv előterjesztése, aminek száz napon belül meg kell történnie – fűzte hozzá.
A tárcavezető közlése szerint a magyar elnökségnek komoly szerepe volt abban, hogy Románia és Bulgária csatlakozhatott a schengeni övezethez, szerinte egyetlen más tagállam sem tudta volna ezt így tető alá hozni. Pintér Sándor belügyminiszternek egy évtizedes munkája van abban, hogy ezt a történelmi jelentőségű döntést sikerült a magyar elnökség alatt meghozni – mondta.
A román és a bolgár kormány visszajelzései pozitívak, s ez olyan politikai tőkét jelent, amit a jövőben is lehet használni
– hangsúlyozta Bóka János, rámutatva: a határ menti régió gazdaságfejlesztésében, az infrastrukturális összeköttetésekben, a munkaerő-áramlás területén ennek nagyon pozitív szerepe lesz.
Ugyanakkor nekünk, magyaroknak az szimbolikus, a nemzetpolitika szempontjából is jelentős dolog, hogy „Burgenlandtól Bukarestig megállás nélkül lehet közlekedni” – értékelt. A miniszter azt mondta, a magyar elnökség létrehozott egy olyan politikai tőkét, elismertséget – még a politikailag ellenséges brüsszeli intézményekben is –, ami talán segíthet a következő hónapokban.
Szerinte ugyan a konfliktus Magyarország és Brüsszel között 2025-ben is éleződni fog – a magyar kormánynak ugyanis más az elképzelése az Európai Unióról, az európai integrációról, mint Brüsszelnek –, ám főleg az amerikai elnökválasztás eredménye miatt, de az európai tagállami politikai események miatt is „a csillagok számunkra most kedvezőbbek”, mint 2024-ben voltak.
Ezeket a „csillagállásokat” fel is fogja a kormány használni a magyar érdekek érvényesítéséért – mondta a műsorban Bóka János.
MTI/Felvidék.ma
