A szórványmagyar közösségek jelentik a nemzet végvárait és megmaradásának zálogát, ezért „elengedhetetlen, hogy a szórványvidéken is fejlődjünk, építkezzünk és gyarapodjunk” – mondta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Szamosújváron, a Téka Alapítvány Kézművesházának avatóján.
Az erdélyi szórvány egyik központjának számító városban tartott avatóünnepségen a KDNP-s politikus rámutatott: a Kézművesház átadásával kiteljesedik az egységes oktatási és kulturális tér, amelyet a Téka Alapítvány épít az államtitkárság támogatásával. Mára korszerű iskola, Erdély legnagyobb szórványkollégiuma, tornaterem, regionális szórványművelődési központ, lovarda és Kézművesház jött létre – mondta.
„Ezzel Szamosújváron megépült az a lépcső, amely a mezőségi magyarság megmaradásához vezet, hiszen megmaradásunk egyik alapfeltétele, hogy gyermekeink minőségi és magyar nyelvű oktatásban részesüljenek, és közben nemzeti önazonosságuk is megerősödjön” – fogalmazott az oktatás mellett a szilárd értékrend és hagyományőrzés fontosságát aláhúzva.
Emlékeztetett:
a magyar kormány 2010 óta támogatja a magyar intézményeket szerte a Kárpát-medencében, hogy minden magyar fiatal előtt nyitva álljon az anyanyelvi oktatás lehetősége.
Jelenleg 50 magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium, 8 felsőoktatási intézmény, kar működéséhez nyújtanak állandó támogatást – mondta. Tavaly több mint 230 ezer fiatal részesült a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatásban, ebből 144 ezren Erdélyben.
„A magyarság megmaradása és megerősödése szempontjából pedig különösen fontos, hogy a szórványvidéken is legyenek stabil intézmények, hiszen itt a nyelvünk és kultúránk megtartása létkérdés”
– jelentette ki Nacsa Lőrinc. Közölte: nemzeti jelentőségű intézményként a Téka Alapítvány által végzett munka „a mezőségi magyarság megmaradásának egyik kulcsa”. Gratulált a „sikertörténethez”, és a magyar kormány további támogatásáról biztosította az alapítvány vezetőit.
Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a kezdeteket felidézve rámutatott: már akkor rájöttek, hogy csak átfogó szórványstratégia mentén lehetséges megtartani a mezőségi magyarságot. „Az iskola mellett kellenek olyan intézmények is, amelyek a szórványból származó diákokban megerősítik az egészséges nemzeti érzést, a magyar etnikai identitást, a kulturális önértéktudatot, segítik a hagyományos mezőségi értékeink megismerését, elsajátítását” – mondta, ezért a kézművesházban hetente több mint 150 diák tanul hagyományos kézművestechnikákat.
Emlékeztetett, hogy idén lesz 25 éves a mezőségi szórványoktatás, melyet az alapítvány a válaszúti Kallós Alapítvánnyal közösen végez. Ez idő alatt 40 mezőségi településről több mint ezer magyar diák számára biztosították a magyar nyelvi és kulturális közegben való megmaradást. Erdély legnagyobb szórványkollégiumában jelenleg is 250 diák tanul.
Közölte: a nemzetpolitikai államtitkárság 37 millió forinttal támogatta a korábban bérelt Kézművesház és a terület megvásárlását. Az elmúlt 15 évben pedig összesen 1,170 milliárd forinttal támogatták az alapítvány fejlesztéseit.
Ovidiu Dragan polgármester felidézte, hogy 2008-ban engedélyezte a helyi önkormányzat a terület használatba vételét. A Téka Alapítvány tevékenysége a város életében is fontos, kapcsolatuk jó példa a román–magyar együttműködésre, ezért igyekezett segíteni, vagy legalább nem akadályozni az alapítvány munkáját – fogalmazott.
A jelenlévőket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Antal Géza, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnöke és Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke is köszöntötte. Az épületre Küsmödi Attila római katolikus plébános és Opra Koppány református segédlelkész mondott áldást. Az ünnepséget a Téka Népzeneiskola diákjainak műsora tette ünnepélyesebbé.
Balázs-Bécsi Attila az MTI-nek elmondta: a Téka Alapítvány 15 év alatt fontos oktatási és kulturális intézményeket indított el, működtet Kolozs megye szórványtérségében. A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum épülete után sportpályát, fedett tornatermet, szórványkollégiumot építettek, és tavaly megvásárolták az iskolával szomszédos telket, rajta az addig bérelt Kézművesházzal.
Közölte, hogy a 2000-es évek elejétől szerveznek kézműves foglalkozásokat, táborokat. Ezek fejlődésével nagyobb tér kellett, így a csarnokba költöztették a keramikus- és zománcműhelyt, itt kapott helyet a szakkör, a felnőttképzések és a mesterkurzusok is. A felavatott épületben az iskola diákjainak és a szórványkollégium lakóinak is tartanak foglalkozásokat.
MTI/Felvidék.ma
