Oroszország azt várja, hogy az európaiak és az ukránok kinyilvánítsák szándékukat az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, ám Európa „a háború folytatására orientálódik” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Peszkov szerint az ukrajnai rendezés témájában a munka főleg az orosz–amerikai kapcsolatok keretében folyik. Elismerte, hogy a tárgyalások nehezen zajlanak.
„Az Egyesült Államok továbbra is ebben a mederben dolgozik az európaiakkal és az ukránokkal. Ezt követően természetesen elvárnánk, hogy az európaiak és az ukránok megmutassák, hogy a békés rendezés felé orientálódnak. Sajnos, azt látjuk, hogy Európa a háború folytatása felé orientálódik” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov úgy vélekedett, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői a „hajlandóak koalíciójával” tervezett párizsi találkozón megvitatják az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségeit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján „esztelenségnek” nevezte az arra vonatkozó tervet, hogy „többnemzetiségű békefenntartó kontingenst” vezényeljenek Ukrajnába. Rámutatott, hogy erőfeszítései ellenére Franciaország és Nagy-Britannia „nem tudja elérni az egységes támogatást” az elképzeléshez, a „koalíció” legtöbb tagja kételkedik a katonai beavatkozás realitásában az Egyesült Államok támogatása nélkül.
„Washington a nyilatkozatokból ítélve továbbra sem készül arra, hogy belekeveredjen egy ilyen kalandba”
– nyilatkozott.
Zaharova szerint Európa az Ukrajnának nyújtandó következő fegyverszállítási segélyről folytatott tárgyalások során Washington „növekvő távolságtartását” tapasztalja, miközben az Egyesült Királyság és Németország aktívan demonstrálja részvételét ebben a folyamatban.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „feltétlenül” felelős az ukrán katonai parancsnoki állomány értekezletének helyszínére Szumiban mért orosz rakétacsapásért.
„A tények nyomására Zelenszkijnek el kellett bocsátania a szumi katonai közigazgatás vezetőjét, Volodimir Artyuhot. Valójában ezzel megerősítette az ellene felhozott vádakat”
– mondta Zaharova.
Kifogásolta, hogy az ENSZ és a nemzetközi szervezetek nem reagálnak az ukrán hadsereg katonái által a kurszki régióban elkövetett háborús bűnökről elkészült jelentésekre, amelyek olvasása „nem gyenge idegzetűeknek való”.
A külügyi szóvivő kitért az energetikai létesítmények elleni támadásokra március 18-án bejelentett harmincnapos moratórium ügyére. Mint mondta, Kijev nem tartja magát a tilalomhoz, és naponta mér dróncsapásokat ilyen objektumokra. A moratórium meghirdetése óta szerinte több mint nyolcvan ilyen támadás történt.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség a hivatalos adatokat összesítve csütörtökön azt írta, hogy az ukrán fél a moratórium ideje alatt 15 régióban támadott energetikai létesítményeket, a legtöbbször Kurszk, Belgorod és Brjanszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán hat ilyen támadást regisztrált.
Marija Zaharova kilátásba helyezte, hogy Oroszország a Balti-tengeren az orosz hajók elleni törvénytelen akciók esetén „az Észtországból mint NATO-tagállamból kiinduló kockázatok és fenyegetések arányában” fog reagálni.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország határozottan elítéli a „kalózkodást”, és az észt haditengerészetnek adott felhatalmazás, hogy erőszakot alkalmazzon külföldi hajókkal szemben, túlmutat a nemzetközi jog keretein.
A szóvivő kijelentette, hogy a moldovai hatóságok „aktív kísérleteket tesznek Gagauzia autonómiájának felszámolására”, annak vezetőjét, Evghenia Gutult pedig „nyilvánvalóan koholt ürüggyel” vették őrizetbe. Mint fogalmazott, Oroszország „határozottan elítéli Moldova totalitárius módszereit Gagauziával szemben, és reagálásra szólítja fel a nemzetközi intézményeket.
MTI/Felvidék.ma
