Sulyok Tamás köztársasági elnök, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjével hétfőn elkezdődött az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 199. közgyűlése, amely a bicentenáriumi rendezvénysorozat nyitánya is egyben.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Akadémia székházának felújított dísztermében mondott köszöntőjében úgy fogalmazott:
a mai ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól.
Egy olyan esemény ünnepe, amely a magyar nemzet identitását is meghatározza.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében kiemelte: a magyar nemzetet érő kihívások egyre nőni fognak, a világ egyre összetettebb lesz, aminek számos kérdésére a magyar tudományos közösség tud megoldást adni.
Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében felidézte, hogy
200 évvel ezelőtt Széchenyi és társai közüggyé és az MTA feladatává tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését.
Emellett, mint mondta, ünnepeljük a reformkori magyar politikai elit felismerését is, hogy nemzetpolitikai programját csak akkor tudja megvalósítani, ha a kultúra és a tudomány kiválóságait maga mellé emeli „a nemzet elitjébe”.
(Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Térplasztikát avattak az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából
Felavatták a Határtalan történet című térplasztikát és koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál.
A reformkor kiemelkedő személyiségének példáját a magyar nemzet legjobbjai követték az Akadémián az elmúlt 200 év alatt. Az első lépést azonban, ami a hazai tudományosság felemelkedésének folyamatát elindította, Széchenyi Istvánt tette meg – hangsúlyozta Freund Tamás, az MTA elnöke Széchenyi István szobrának megkoszorúzása alkalmából.
Az Akadémia két évszázada formálja, alakítja nemzetünket, identitásunkat, kultúránkat, a hazai és nemzetközi tudományt, átélte, elszenvedte, alakította vagy épp áldásként fogadta a történelem sorsfordító eseményeit
– mondta az elnök.
Kiemelte: amikor fejet hajtunk Széchenyi István szobra előtt, fejet hajtunk azon hazafiak előtt is, akik vele együtt a nemzet felemelkedésén, a magyar nyelv művelésén és a hazai tudományos élet fellendítésén munkálkodtak.
Kollár László, az MTA főtitkára a székház előtt található térplasztika avatásakor elmondta: a Határtalan történet című alkotás egy 80 méter hosszú idővonal, amely a székház bejáratától indul a tér szíve felé, illeszkedve a megújuló Széchenyi térhez.
A körforgalom és a parkoló megszűnésével a kör közepének zöld területe szabadon bejárhatóvá vált volna az Akadémia felől – idézte fel a főtitkár, kiemelve: a tér átalakítása azonban elmaradt azt követően, hogy az országgyűlés állami tulajdonba vette azt 2022-ben. Ez annál is inkább fájdalmas, mert az új kialakítás alapkoncepcióját, ismereteink szerint, senki sem vitatja – tette hozzá.
Az alkotás 200 tartós mészkőlapból áll, amelyek az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg. A vonal arra is utal, hogy kilépünk a magyar nyelvű tudományos közösség központjából a nagyközönség felé – mutatott rá.
Hozzátette: a vonal időben határtalan, az idővonal nem a múltba réved, hanem nyit a jövő felé.
MTI/Felvidék.ma
