A nemzeti identitás és a hit erősítését is szolgálja gróf Esterházy János felavatott kelenyei emléktáblája. A Túri Török Tibor alkotta domborművel ellátott emléktáblát a falu központjában lévő templom külső falán helyezték el.
A július 6-án lezajlott esemény ünnepi szentmisével kezdődött. György Ferenc, Kelenyén is szolgáló plébános prédikációjában szólt Isten szolgája, Esterházy János missziós küldetéséről, melyben sorsközösséget vállalt a szlovákiai magyarokkal. Az ünnepi szentmise celebrálásában részt vett Parák József, a besztercebányai püspökség püspöki helynöke.
A szentmise után Molnár Imre Esterházy-kutató osztotta meg gondolatait. A templom nem lehet meg kereszt nélkül, ez összecseng Esterházy János jelmondatával: a mi jelünk a kereszt – kezdte kis előadását a kutató, majd hozzátette, a kereszténységünk már több mint egy évezrede az egyik összetartó kapcsa magyarságunknak. A Krisztusba vetett hitünk olyan érték, amit senki nem tud elvenni tőlünk – hangzott el a kelenyei templomban.
Molnár Imre részletezte a mártír politikus kálváriáját. Jézus Krisztus keresztútjához hasonlította Esterházy életének mozzanatait.
Az emléktáblával kapcsolatban kifejtette: itt van a helye János testvér emlékének, aki megtisztultan követte Krisztust a Golgotán.
Hiszen ő is magára vállalta a soha el nem követett bűnöket, így megmentve a szenvedéstől a szeretteit, a magyar közösséget – húzta alá Molnár Imre. Kiemelte, politikai nézeteken átívelve, magyar családként beszélt a felvidéki magyar közösségről.
A leleplezés előtt Csáky Ilona, Kelenye polgármestere ünnepi beszédében kiemelte: nagy örömünkre szolgál, hogy Túri Török Tibor Esterházy Jánost ábrázoló domborművét helyezhetjük el a templomkertben.
„Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír sorsú politikusának élete, döntései, erkölcsi tartása és mély istenhite méltán szolgálhat példaként nemcsak a kisebbségi létbe szorított magyarság számára, hanem minden egyenes jellemű, tiszta gondolkodású, jó szándékkal bíró ember számára” – szögezte le beszédében.
Esterházy János kiállt az elnyomottak és az üldözöttek mellett, akkor is, amikor ezzel saját magát sodorta veszélybe.
A legnehezebb időszakban is az erős hitéből merítette a legnagyobb erőt, az Úr kezébe helyezte egész életét – fogalmazott a polgármester.
Arra a kérdésre, hogy milyen kötődése van Isten szolgája, gróf Esterházy Jánosnak Kelenyéhez, a polgármester azt válaszolta: nem Esterházy Jánosnak van kötődése Kelenyéhez, hanem Kelenyének van kötődése Esterházyhoz, ahogy minden felvidéki magyar településnek, itt élő magyarnak.
„Nekünk példakép, eszménykép, akinek emlékét ápolni és életútjának üzenetét továbbvinni, továbbadni kötelességünk”
– hangzott el a templomkertben.
A bronz domborművel ellátott emléktáblát György Ferenc plébános és Csáky Ilona leplezte le.
Az ünnepségen Hrubík Béla bemutatta azt a magyar országzászlót, melyet egykoron gróf Esterházy János 1938-ban adott át Kőkeszi községben Szalay Kálmánnak, az egységes magyar párt helyi szervezete elnökének – ismertette a részleteket Hrubík Béla. E zászlót tűzték ki a falu templomában, amikor a települést újra Magyarországhoz csatolták. Az említett zászló vasárnap délután a kelenyei templomban volt, a táblaavatáskor pedig méltóságteljesen lengette a nyári szellő.
A meghitt ünnepségen a tágabb régió községeinek képviselői is részt vettek, ahogy Kelenye testvértelepüléseinek vezetősége is. A felavatott emléktáblát Parák József szentelte fel, majd az emlékezők a tisztelet koszorúit helyezték el alatta.
Az utóbbi években a Nagykürtösi járás egyre több településén lepleztek le Esterházy-emléktáblát, július elejétől pedig Kelenye is büszkén hirdeti szellemiségét a Palócföldön.
Az eseményről szóló Képriportunk ITT érhető el.
Pásztor Péter/Felvidék.ma