Kiállítás: Palócok az első világháborúban

Az MNM Palóc Múzeuma „Beállok rózsám katonának…” Palócok az első világháborúban címmel új kiállítást nyit 2016. május 31-én 16.30-kor a múzeum dísztermében.

A kiállítást Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nyitja meg. A kiállítást bemutatják a rendezők: Harth Tamás, dr. Lengyel Ágnes, Molnár Ildikó és
Steinmacher Kornélia.
Közreműködik: Vojnits Kincső népdalénekes és László Péter (Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság)
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Jagyutt Cukrászat, Balassagyarmat, Civitas Fortissima Múzeum, Balassagyarmat, 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport Balassagyarmat.

A május 31-én 16.30-kor a múzeum nagytermében nyíló tárlat érdekessége, hogy összetetten mutatja be az I. világháború témáját. A hagyományos történeti megközelítés mellett ugyanis néprajzi szempontból is áttekintést ad az első világháború Balassagyarmattal, a szűkebben vett Palócfölddel kapcsolatos eseményeiről, a palócságra gyakorolt hatásairól.
A kiállítás feltárja egyrészt a világháború teljes időtartamát végigharcoló balassagyarmati 16-os honvédek történetét, a város hátországszerepét, másrészt pedig a néprajzi jelenségek változásának bemutatását tartjuk szem előtt, amelyek a paraszti életmódban a háború hatására jelentkeztek.

A balassagyarmati „16-os honvédek” kötelékeiben harcoló katonák javarészt a palócság köréből kerültek ki, rendkívül sok bevetésen vettek részt, s sokan nem tértek haza sohasem. Az alakulatok jellemzően Galícia földjén harcoltak. A román betörést követően az erdélyi fronton kellett helyt állniuk, utolsó csatájukat pedig már az olaszországi fronton vívták.
A „Nagy Háború” idején, 1914-1918 között Balassagyarmatnak a „hátország szerep” jutott: a gazdasági nehézségek, pótadók, infláció, hadikölcsönjegyzés, a városi kényszerintézkedések, katonák és menekültek elhelyezése, szükségkórházak felállítása, harangok beszolgáltatása és a különféle szociális tevékenységeket végző egyesületek működése kerül ismertetésre.
A háború végkimenetelét tekintve erőteljesen átformálta a politikai-hatalmi viszonyokat a térségben. Balassagyarmat sorsa polgárainak bátorságán múlott, amikor 1919. január 29-én a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével kiűzték a megszálló cseheket.

Balassagyarmatot e hőstett miatt emlegetik ma Civitas Fortissima, azaz a „legbátrabb város”néven.
A palóc paraszti közösségek életvitelére, hagyományaira, szokásaira, életmódjára gyakorolt közvetlen és közvetett első világháborús hatások nyomon követhetőek a tárgyi kultúra változásában. Közvetlen hatást jelent a toborzással, verbuválással, a katona-élettel kapcsolatos tárgyi anyag, majd a hosszú háború változásokat idézett elő az életmód szinte minden területén. A népművészetben megjelentek a háborús motívumokkal díszített tárgyak, a paraszti viseletben a „kollektív gyász” és a polgári, vagy a katonai életből átvett ruhadarabok, megváltoztak a házbelső bútorai, a táplálkozási kultúra terén új eszközök, készítési módok, fűszerek stb. jelentek meg.

Megtekinthető: 2016. december 31-ig