Jászó / Jasov
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Jászó / Jasov Bodva menti község, két részből áll: Jászóból és a papi jellegű Jászóváraljából. Jászón volt az egyik legnevezetesebb premontrei prépostság és hiteles hely. Könyves Kálmán alapította. A tatárok feldúlták, s mivel helyzete javítására ezüstbányákat kapott, jogilag bányaváros lett. Károly Róbert várat emeltetett itt, amiről Jászóvárnak is nevezték a helységet. Kisdy Benedek prépost 1657-ben jezsuita főiskolát alapított Jászón, ezt később egyesítette a kassaival. A várat 1685-ben Thököly foglalta el, 1707-ben pedig Rákóczié volt. A kuruc háborúk végeztével romokban maradt. A jászói templom a premontrei kanonokrend prépostsági temploma; Szlovákia egyik legharmonikusabb, legművészibb barokk egyházi épülete. Jelenlegi formáját 1740 és 1766 között kapta. Szép hangú orgonája szintén barokk kori. Az ugyancsak barokk rendházban 1944-ig laktak a rend tagjai, Jászón volt a novíciusok nevelőintézete is. A rendi könyvtárban értékes régi okleveleket, kéziratokat, kódexeket, missalékat őriznek. A Jászói-barlang régészeti lelőhely, már az újkőkorban laktak benne. Teljes hossza 2120 m, ebből 496 m megtekinthető.
