A hét végén a sportpályán megrendezett ünnepi gálaműsorral folytatódott a Százd első írásos említésének 755. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat. Reggeltől érkeztek a fellépők és a meghívottak, akiket Srna Zoltán polgármester fogadott, és szervezett számukra rögtönzött idegenvezetést.
Két órakor pedig kezdetét vette az erre a napra szánt programok sora. Először a Babakiállítás megnyitója a kultúrházban, ahol az érdeklődők megtekinthették a Százdon és környékén hordott népviseletet is. Ezután a falumúzeumban őseink ránk hagyományozott kincseit tekinthették meg a látogatók, a paraszti világ mindennapi használati eszközeit és ünnepi díszeit.
A babák Fotó: Sztakó Zsolt
Tizenhat órától pedig kezdetét vette az ünnepi gálaműsor, az óvodások szívet melengető előadásával. A közönség néhol hangos derűvel fogadta a legkisebbek produkcióit, és időnkénti csetlés-botlásait. A műsor a két óvónő munkáját dicséri, akik a gyerekekkel foglalkoznak!
A színpadon egymást érték a hazai és a magyarországi fellépők. A mocsádiakkal kapcsolatban a műsorvezető elmondta, hogy a községben a valamikori Hont vármegyéből elszármazott családok élnek, akik neveikben őrzik annak a településnek a nevét, ahonnan elszármaztak.
A sebechlebi Milan Skokan, harmonikával kísért, vidám szlovák népdalokkal csalt kacagást a nézők ajkára, akik alig akarták őt leengedni a színpadról. A rendezők kénytelenek voltak improvizálni, és egy újrázást is beiktatni a programba.
A gálaműsort a százdi citerások hagyományosan magas színvonalú produkciója zárta.
Az esti program pedig Kovács Koppánynak, a Rómeó Vérzik frontemberének a koncertjével vette kezdetét. Koppány Százdra a saját szerzeményeit és a rock örökzöldjeit hozta el. Egy szám erejéig megemlékezett a nemrég elhunyt Somló Tamásról is. A koncert végeztével a főszerepet átvette az össznépi mulatozás, amihez élőzene szolgáltatta a talpalávalót.
A vasárnap a hálaadásé, a befelé fordulásé, a lelki számvetésé volt. Ezt szolgálta a tíz órakor az evangélikus templomban kezdődött hálaadó, ökumenikus istentisztelet, amelyet Szeberényi János lelkész és Bencsik Tibor plébános celebráltak. A magyarországi lelkész élettel teli prédikációját azzal kezdte, hogy Isten nem azt nézi, hogy kinek milyen a vallása, vagy mi a nemzetisége, hanem csakis azt, hogy mi van a szívekben.
Bencsik Tibor, plébános, és Szemerédy János, lelkész Fotó: Sztakó Zsolt
Böjte Csabát többször is megemlítette beszédében. Mint mondta, egyike ő a modernkori prófétáknak, akik a világ sebeit igyekeznek bekötözni. A lelkész tartalmas beszédéből talán mégis az a gondolat volt a legmegragadóbb, hogy: „Az a te istened, ahol csüng a szíved”. Utalva ezzel arra, hogy a kereszt/y/én értékrend túl gyakran marad alul, mikor az élet próbájára kerül.
Az istentisztelet áhítatához nagyban hozzájárult Szemerédi Bernadett művésznő gyönyörű éneke, aki a Hallelujah-t és az Ave Maria-t adta elő a capella, zenei kíséret nélkül.
Bencsik Tibor plébános pedig ezt a misét használta fel arra, hogy az egyházközség nevében megköszönje Srna Zoltán polgármesternek a Szent Miklós templom felújításáért végzett áldozatos munkáját.
Szemerédi Bernadett énekli az Ave Maria-t Fotó: Sztakó Zsolt
Az ünnepségsorozat a II. világháborús hősök emlékműnél ért véget, ahol Százd Község Harangját avatták fel. A jelenlévők meghallgathatták a magyarországi művészek verses, zenés összeállítását, valamint Százdi Sztakó Zsoltnak az évfordulóra írt költeményét.
