Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője szerint a most elfogadott „törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott „nemzeti” nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatkozott. A jelenlegi módosítás a nyilvános nyelvhasználat egészére vonatkozik.” Káosz uralkodik pillanatnyilag a szlovákiai államnyelvtörvény körül, mert a kedden elfogadott módosítások következtében nincs teljesen egységes értelmezése a jogszabály rendelkezéseinek.
Az 1995-ben elfogadott első változathoz hasonlóan újra szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a jogszabály előírásait, a bírság összege 100–5000 euró lehet. Bírságokat az eredeti törvény is tartalmazott, de azokat 1999-ben hazai és külföldi nyomásra törölték. A most újra bevezetett bírságok azonban sokkal nagyobbak, mint az egykoriak. A bírság kiszabását írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. Nem világos, ki és hogyan fogja ellenőrizni. A sajtó azt állítja, újra lesz „nyelvrendőrség”. Marek Maďarič kulturális miniszter szerint viszont csak a tárcánál alakul egy osztály két emberrel, akik felügyelik a témát. A miniszter azt állítja: a kisebbségeknek és az embereknek nem kell félniük a bírságtól, mert a magánszféra nyelvhasználatát nem szabályozták.
Maďarič szerint a jogszabály nem vonatkozik a sajtóra, a minisztérium sajtóosztálya szerint azonban igen, és a magyar sajtóban a magyar elnevezés mellett szlovákul is fel kell tüntetni majd a földrajzi neveket.
A tervezet hivatalos indoklásában az szerepel , hogy a helynevek államnyelven történő használata a nyilvános érintkezésben mindenütt kötelezővé válik. Jogászok szerint ez elméletileg azt jelentené, hogy a magánjellegű nyelvhasználatot kivéve mindenütt szlovákul is le kell írni a helyneveket és a beszélt szövegben is el kell hangzania. A problémát „csak” az jelenti, hogy a szlovák jogrend nem határozza meg, mi az a nyilvános érintkezés, csak a hivatali érintkezést definiálja. Ez utóbbiban eddig is szlovákul kellett használni a helyneveket.
Az MKP szerint a módosított államnyelvtörvény nincs összhangban sem az alkotmánnyal, sem az Európai Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményével, s még a szlovák-magyar alapszerződéssel sem. Mind az MKP, mind a pártból kilépett, s Híd néven új pártot alapító magyar képviselők jelezték: alkotmánybíróság elé kívánják vinni az államnyelvtörvény ügyét. Ehhez legalább 30 aláírásra lenne szükség, amelyek megszerzése nem lesz könnyű, mert a magyarok csak 20 képviselővel rendelkeznek a szlovák törvényhozásban. A szlovák pártok – ahogy azt Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője is megjegyezte – kisebbségi kérdésben félnek összeállni a magyarokkal, nehogy szavazókat veszítsenek. Bárdos szerint azonban a szankciók kérdésében, ami nem kizárólagosan magyar ügy, valószínűleg lehetséges az együttműködés.
Amennyiben a törvénymódosítást Ivan Gašparovič államfő aláírja, az szeptember elsején lép életbe.
MTI összefoglalója
