Rendhagyó irodalmi esttel, író-olvasó találkozóval, zenés programmal, képzőművészeti alkotások bemutatójával, videofilmekkel, kiállítással egybekötött tartalmas programmal zajlott az V. LitFeszt.
Az idei LitFeszt a Kassai Csemadok és a Kassai Magyar Főkonzulátus által is szervezett 1956-os emlékprogram része volt. Az emlékprogramot Haraszti Attila, kassai magyar főkonzul nyitotta meg, aki az 1956-os áldozatokra hívta fel a figyelmet, s arra a magyarországi közleményre, hogy lehetőség szerint minél több emlékező gyújtson gyertyát az 1956-os áldozatok emlékére november 4-én.
Haraszti Attila főkonzul megnyitja a rendezvényt (Fotó: Kocska Ádám)
A Fecsó Pál Polgári Társulás és a Bódvavölgyi és Érchegységi Kulturális Központ által a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában szervezett LitFeszt program elsősorban kortárs irodalmi szövegek, versek alapján jött létre, amelynek idén ajánlott témája az 1956-os magyarországi forradalmi eseményekre való megemlékezések jegyében a „Szabadság és jövő” volt.
A Márai Stúdió terme és előtere ezen az estén, a korábbi évekhez hasonlóan, megtelt képzőművészeti alkotásokkal, ahol installációkat, grafikákat, festményeket egyaránt láthatott a közönség. A kiállítás koncepcióját Fecsó Szilárd képzőművész, tanár, metodikus nyitotta meg. Az alkotások egy része szintén érintette az 1956-os történelmi eseményt. Fecsó Szilárd elmondta, hogy az alkotások egyetlen esetben sem illusztrációi az irodalmi szövegeknek, hanem azok továbbgondolása a szabad alkotás jegyében.
Az emlékprogramban Viszlai Tibor, a Zekeres együttes vezetője saját maga által megzenésített verset adott elő, majd a KGSZT diákszínpad irodalmi zenés műsorát láthatta a közönség, Bodon Andrea vezetésével.
Viszlai Tibor előadás közben (Fotó: Kocska Ádám)
A szerzőkkel való beszélgetés első részében az 1956-os események mai megítélése és a szabadság kérdése került előtérbe. Saját megélt szabadságkorlátozásaikról beszéltek, tiltásokról, kötetek bezúzásáról, s arról is, hogy mi a szabadság ma, s a fiatalok számára van-e valamilyen viszonyítási alap a szabadság és annak korlátozása kérdésében. A beszélgetés másik részében oldottabb hangulat volt, s a szerzők rövid bemutatkozása után sok-sok jó hangulatú személyes élményt osztottak meg a közönséggel.
A programban „Szeretetnyelv” című műsorával fellépett a Királyhelmeci Gimnázium SYCORAX diákszínpada és az ALONE AVENUE zenekar, akik kortárs szlovákiai magyar költők műveiből állítottak össze egy csokorra valót. A „Ha az igazság odaát van, / én is csak álmomban létezem” mottóval fémjelzett összeállítás nagy sikert aratott.
Pekárovics Marianna, a csoport vezetője elmondta, hogy a diákoknak sokat jelent a fellépés lehetősége. Élvezik magát a fellépést, mert kicsit bekerülnek az igazi színházi hangulat forgatagába. Tanulnak, látnak, új emberekkel ismerkednek meg, lelkiekben gyarapodnak a kultúra által. Nagyon fontos az is, hogy élő kortárs irodalmat hallgatnak, kortárs írókat látnak a rendezvényen.
A program létrejöttéről Fecsó Yvett szervező nyilatkozott a Felvidék.ma hírportálnak. „A LitFest program lényege egyrészt a kortárs felvidéki magyar irodalom népszerűsítése a fiatalok és az idősebb generáció között egyaránt. A másik fontos cél, hogy legyen egyfajta motiváció, hogy az olvasáson kívül az egyes irodalmi alkotásokhoz kreatív módon is közelítsenek, s az adott alkotások átdolgozott formában kerüljenek a közönség elé. Nincs megkötés abban, milyen tematikájú irodalmi műveket használhatnak a fellépők. A program ezért mindig spontán alakul ki, szinte az utolsó pillanatban lehet megtudni, hogy mi kerül a színpadra, a kiállító térbe.”
A SYCORAX diákszínpad és az ALONE AVENUE zenekar (Fotó: Kocska Ádám)
A szervező a továbbiakban a fiataloknak a művészethez való viszonyáról szólva elmondta: „Amikor a program megfogalmazódott bennem, azon gondolkodtam, hogyan lehetne azt a két dolgot összegyúrni, hogy a klasszikus író-olvasó találkozón a fiatalok is részt vegyenek, minél nagyobb számban, másrészt pedig a kortárs irodalom és a kortárs művészet közelebb kerüljön ahhoz a generációhoz is, akik a régi klasszikusokat jobban kedvelik.”
Fecsó Yvett szerint a fiatal generáció körében ugyanis ez a műfaj már nagyon távoli, a mai világba a régi klasszikus módon lehetetlen jelentős számú fiatal érdeklődőt bevonni. S hogy motiváló erővel hasson az olvasás maga, egy olyan játékba szerették volna bevonni az olvasókat, amelyben az adott szövegek alapján maguk is alkotókká válnak.
Tancer Tamás performansza (Fotó: Kocska Ádám)
„Ez egy izgalmas dolog, s még izgalmasabb, ha ezt a közönségnek, és a szerzőnek is meg tudják mutatni egy előadás keretében, ahol több szöveget egy tematikus egységgé próbálnak gyúrni, vagy épp átértelmezik azt egy installáció, vagy egy performansz keretében. A fiatalok talán ezt azért szeretik, mert számukra kinyílik egy tér, amely végtelen, amelyben az újjáteremtés lehetősége van benne. Az Isteni teremtéstörténet mítoszához tudnám hasonlítani, amikor lett világosság, lett élet, lett nyüzsgés, és lett a szabadságban a felelősség terhe is, hogy az, ami adott, mivé alakul az ember kezei között” – emelte ki a szervező.
Az előző években a Kazinczy Napok kísérőrendezvényeként szerepelt a program, azzal a céllal, hogy a Kazinczy Napok rendezvénysorozat a fiatalok között is egyre jobban ismertté váljon. Örömteli, hogy akik egyszer részesei voltak valami módon a LitFesztnek, azok szeretik, és visszatérnek – egyéni résztvevőként vagy fellépőként – kiforrottabb egyéni alkotásokkal. Mindennek bizonyítéka, hogy a nézőtér az idén is teljesen megtelt.
