A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciája rendhagyó módon kétnapos lesz az idei évben. November 11-én két panellal vette kezdetét a tanácskozás.
Az egyik fórumon az oktatás helyzetét boncolgatják
Az oktatási panelt Tóth Tibor, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának ügyvezetője nyitotta meg. Az első előadó Setényi János oktatáskutató volt. A szakember azt a kérdéskört elemezte, milyen a jó iskola. Szerinte a kérdésre nehéz válaszolni, már csak azért is, mert hiányzik az oktatási stratégia. Az óvoda fő célja az iskolaérettség elérése, erre megvannak a mérőeszközök is.
A Comenius Pedagógiai Intézet tanfolyamokat szervezett, amelyeken megtanították az igazgatókat pedagógiai terveket írni, de ezt követően nem történt semmi – véli Setényi. Az iskolának teljesítményközpontúnak kellene lennie, a magyar gyerekeknek jobbaknak kell lenniük, mint a szlovákoknak, s van ugyan mérési rendszer, de sajnos nem jó – emelte ki a szakember. A magyar iskola nem lehet gyengébb, mint a szlovák. Az iskoláknak közösségépítő és esélyteremtő feladatot is el kell látniuk. A pedagógusoknak nemcsak tanítaniuk kellene, hanem közösséget is építeni. A nemzeti öntudat erősítése is szerepe az iskolának. Ez Szlovákiában nem számít magától értetődőnek, de a magyar iskolának erre is oda kell figyelnie. A sikeres iskolának minőséginek kell lennie, és emellett meg kell tartania a magyar gyermekeket magyarnak – emelte ki Setényi.
Setényi János (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az iskola szempontjából nagyon fontos az intézményvezető, viszont sajnos nincs megfelelő vezetőképzés. A pedagógusok fejlesztésének is folyamatosnak kell lennie. Már nem elsősorban menedzsernek kell lennie a vezetőnek, hanem olyan személynek, aki példát mutat.
Több sikertényezőt is figyelembe kell venni, ehhez magasabb elvárásokat kell támasztani. Kiemelten kell kezelni az anyanyelvet, a matematikát és esetünkben a szlovák nyelvet is. Ha a vezetőnek megvannak az elvárásai, akkor azokról a pedagógusoknak is tudniuk kell. A siker másik kulcspontja az iskola szempontjából a tanulásközpontú intézmény. A problémás gyerekeket is jól tudják kezelni a tudatos pedagógusok.
Az egyetértő és összetartó tantestület előfeltétele a jó iskolának
A sikertényezők negyedik összetevője a tartalmi és tanulási lehetőségek minőségén alapul. Nagy részét az állam határozza meg, ennek ellenére fontos a tartalom. Az amerikai oktatáskutatók szerint az iskola légköre is fontos sikertényező. A hatodik fontos tényező az értékelésen túl az önértékelés. 2020-ban már nem szabadna olyan iskolának működnie, amely csak arról tud beszélni, hogy végvárként küzdenek.
Napközben, tanítás alatt arról kell szólni, hogy mit tudnak a gyerekek, az iskoláknak az oktatás szempontjából kell erősnek lenniük. Saját magunkat kellene mérni és nem csak a szlovák mérésekre hagyatkozni, esetleg magyarországi felméréseket is kipróbálni. A szülőket ugyancsak be kell vonni a működésbe, kommunikálni kell velük, találkozókat kellene szervezni, ahol a szülők megismerkedhetnek az iskola működésével.
Az iskola légkörén kívül fontos az osztályteremben uralkodó légkör is, ezt szintén hasznos felmérni, hogy a magyar iskolába járó gyermekek jól is érezzék magukat az intézményben. A kilencedik sikertényező a tudatos pedagógia, itt a hangsúly az eredményközpontúságon van, a többi – kirándulás, délutáni programok – csak segítség.
Kárpátalján nagy a pedagógushiány
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta, a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét nehezíti az is, hogy húszévente „országot váltottak”. Hiányoznak a kulturális, szellemi és gazdasági központok, az értelmiségnek pedig minden alkalommal el kellett mennie az országból. A Szovjetunió idején az ukrán nyelvet nem tanították, csak az oroszt. „A kárpátaljai magyarok egy fizikális csehszlovák/szovjet/ukrán valóságban és egy virtuális magyar kulturális életben éltek/élnek” – emelte ki Orosz Ildikó.
Orosz Ildikó (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Ukrajnában most alakítják át ismételten az oktatási rendszert. Jelenleg öt fővel lehet osztályt indítani, ha a szülők is kérik, s 28 főnél már lehet osztani az osztályt. A beiskolázási korhatár Ukrajnában is hat év. Jelenleg 90 magyar óvodai csoport van. Elemi iskola, amely a mi alsó tagozatos iskolánknak felel meg, egy működik. Kilencosztályos általános iskolából 39 működik, 38 középiskola van, oktatási-nevelési központ összesen 13, továbbá gimnáziumok és líceumok is működnek. Összesen 16 231 gyermek tanul magyarul, jelenleg 1 958 magyar elsős van.
A magyar iskolába beíratott magyarok száma sokszor a gazdasági és politikai hangulaton is múlik. A bolognai rendszerrel együtt bevezették a központi ukrán nyelvvizsgát, ennek következtében a magyar iskolák diákjai is az ukrán anyanyelvű iskolát látogatók ukrán felméréseit végzik. Ezután csökkent a magyar iskolába beíratott gyermekek száma. Jelenleg több ukrán család választja az érvényesülés miatt a gyermekének a magyar iskolát, ami szintén problémát okoz. A magyar iskolát látogató gyerekek beépülnek a magyar kultúrába, művelődésbe. Az ukrán iskolát látogatók nem érzik magukat sem ukránnak, sem magyarnak. A magyar gyereknek az ukrán iskolában megfelelési kényszere van, ami negatív hatással van az előmenetelére.
A minőség kérdése Kárpátalján is felmerül
Az országos mérce az ukrán nyelv kellő ismerete. Ezt ellenőrzik, illetve azt, mennyire nevezhető a gyermek jó hazafinak. Semmi egyebet nem kutatnak az ukrán minőségfelmérők. Kárpátalján nagy a pedagógushiány, egy év alatt száz iskolából több mint kétszáz pedagógus ment el.
Összegzésként elmondható: gazdaságilag nincs egyensúly, nagy az agyelszívás. Kérdéses, van-e akarat a helyzet megváltoztatására. Megoldás lehetne az itthon-maradás támogatása, az anyaország segítségére mindenképpen szükség van, de ahhoz, hogy Magyarország segítse az otthonmaradást, megfelelő feltételrendszert kellene felállítani. A kialakult hálózat megőrzése az elsődleges feladat és cél.
A konferencia oktatásügyi paneljének a résztvevői (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Be kell látni, hogy kistérségenként a magyaroknak kellene kialakítaniuk az oktatási-nevelési központokat. Nem szabad hagyni, hogy ezt központilag tegyék meg, ebben a helyieknek kell megegyezniük. A magyar állam csak indirekt módon tudja segíteni a minőségi oktatást, hiszen az intézmények fenntartója az állam. Tovább kellene növelni a magyar nyelv presztizsét is, ez talán segítené a magyar oktatás helyzetét.
Gyermekközpontú iskolákra van szükség
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a szlovákiai oktatás helyzetét elemezte. Az oktatási minisztérium által nemrégiben megjelentett Tanuló Szlovákia elnevezésű dokumentum az oktatás hosszú távú koncepcióját hívatott meghatározni. A dokumentum összesen 21 oldalból áll, az anyagot külső szakemberek írták, nem a minisztérium alkalmazottai – emelte ki Fodor. Ebben az anyagban benne van minden, aminek benne kell lennie, tehát nehéz róla vitatkozni. Viszont mégis akadnak vitás pontok.
Ahogy Setényi János is kiemelte: Szlovákiában nincsen oktatási stratégia. Az alappontok viszont adottak. Fodor Attila szerint öt pontban meg lehet fogalmazni a stratégia alapjait.
Fodor Attila (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Első pillér az önkormányzati elvű oktatásirányítás
Az oktatás jövőjét meghatározó stratégia első pontja az önkormányzati elvű oktatásirányítás, azaz magunknak kellene önmagunkról döntenünk. Vannak bizonyos elemek, amelyek arra utalnak, hogy az iskoláknak, és fenntartójuknak, az önkormányzatoknak van némi saját döntési jogkörük. Az új dokumentumban megerősítik az oktatási autonómia több elemét. Az iskolai pedagógiai programot például erősítenék, ennek értelmében kevesebb állami és több helyi témát kellene az iskolákban oktatni.
Az önkormányzatiság lényege, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk, ehhez viszont a kialakult passzivitást fel kell adni, és jóval innovatívabbnak kellene lenni. Fodor Attila szerint jobb polgármesterekre lenne szükségünk. Az önkormányzatok állítólag nem iskolabarátok. Kérdés: miért nem mennek a pedagógusok is helyi képviselőknek, ezzel sok problémát megoldhatnának az önkormányzatokon belül is. Az, hogy jelenleg az önkormányzatokhoz tartoznak az iskolák, jó megoldás, véli Fodor.
A másik pillér a megfelelő iskolahálózat megléte
A dokumentum szerint 17 éves korra emelik a tankötelezettséget, mely már 5 éves kortól kezdődne. Előnyös lehet az óvodák és az alapiskolák összevonása, hiszen akkor az előkészítő évfolyamot is magyar intézményben kezdenék meg a gyerekek. Az iskolaközpontok ilyen kialakítása is fontos lehet.
Fodor a problémákra is kitért. Több mint 200 magyar településen nincs magyar óvoda. Nem jó, hogy a nagy iskolák bekebelezik a kis települések iskoláit. A nyolcosztályos gimnáziumok működését is át kellene gondolni. Mai reális célunk az iskolahálózatunk megtartása.
A harmadik alappillér a jó pedagógusképzés
Hiányzik az anyagi megbecsülés, nem vonzó a pedagóguspálya. A magyar pedagógusképzés és a közoktatás között óriási űr tátong, és nem látni a szándékot a közeledésre. A mai kreditgyűjtéses továbbképzési rendszer lezüllesztette a továbbképzést. Az új dokumentum 2026-ra szeretné elérni, hogy a pedagógusok bérét ne a kreditek számához mérjék.
A stratégia negyedik pontja a jó vezetők, az ötödik pedig a gyermekközpontúság
Az oktatási stratégia másik fontos alapja a vezetők kiválasztása. Az igazgatókat az iskolatanácsok választják, sok esetben azonban a tanácsnak laikusok a tagjai, akik nem értenek a pedagógiai munkához.
Az új nemzeti program definiálja gyermekközpontúságot is. Az oktatási folyamat középpontjában a gyermeknek kell állnia. A tananyagot a gyermek korához kell igazítani, hogy megértse azt. Az állami oktatási programok megmaradnának, de nagyobb szabadságot biztosítanának az iskoláknak.
Fodor Attila leszögezte, komoly pedagógiai programok kidolgozására lenne szükség. Élő és használható programot kellene összeállítani. Az elszámoltathatóságot be kellene építeni a rendszerbe. Mindig az legyen a mérce, hogy a gyermeknek jobb lesz-e, ha az adott tananyagot elsajátítja.
A szélsőségek ellen már az iskolákban is fel kell lépni
A extrémizmus nehezen meghatározható fogalom. Az iskolákban azonban a szélsőségek ellen fel lehet lépni, de azt megfelelő módon kell a gyermekeknek elmagyarázni – hangsúlyozta Öllős László, a Fórum Intézet elnöke, aki az Alkotmányosság és extrémizmus címmel tartott előadást.
Öllős László (Fotó: Neszméri Tünde/Fevidék.ma)
Elmondta: az extrémizmus az, amikor valaki bármely ideológia mentén a népesség egy csoportjával szemben erőszakosan jár el. A mai fasizmus nem olyan, mint a második világháború idején megismert fasizmus, abból indul ugyan ki, de nem teljesen azonos vele. Az oktatás csak eseménytörténetileg foglalkozik a fasizmussal, nem pedig ideológiai és elvi síkon. Tehát a tanuló nem ismeri meg a helytelen meggyőződéseket az iskolában, hiszen azokról nem tanul. A fasizmus nem egy egységes bölcseleti rendszer, csupán különböző eszmék párosítása.
Egyik alapja a nyugat-európai nacionalizmus, mely eredetileg a nemzet erejéből indul ki. A mai nacionalizmus nem gyarmatosító, mint a kezdetekben volt, inkább az unió ellen irányuló nézeteket vall, az EU-t, mint olyant, elvetendőnek tartja.
A szocializmus eredetileg a nép egyenlőségét jelentette, azaz mindenki felelős volt mindenkiért. Nem az osztálybeliség volt a fontos, hanem a nemzethez való tartozás. Ezt mára a nemzetközi tőkeuralommal való szembefordulás váltotta fel. Ezek akkor hatnak, ha van valós társadalmi hátterük.
A fasizmussal kapcsolatban leggyakrabban a fajelméletet emelik ki, ez nem német elv, eredetileg a gyarmatosítást szolgáló elmélet volt. Európában nem használták, csupán azt gondolták, hogy az európainak joga van az elmaradott civilizációkat leigázni. A gyarmatosított területek lakóival szemben fogalmazták meg a fajelméletet. Ma a bevándorlással kapcsolatosan jelenik meg a fajelmélet, a migránsokkal szemben.
Nehéz meghatározni, hogy ez esetben mi a szélsőséges nézet, hiszen a probléma valóban fennáll.
Öllős szerint a népiség és az elitelmélet is beépült a fasizmusba
A nép eredetfogalommal és faji vonatkozással bír. Az egyszerű népből származó emberek a legmagasabb pozíciókba is eljuthatnak, szemben a korábbi arisztokratikus renddel. Az elitelmélet szerint két nagy csoport van, az elit és a tömeg. Az elit irányít, a tömeg pedig engedelmeskedik. Az átlag felettiek természetes módon uralkodnak, ha ezt eltávolítjuk és szabad kezet kap az elit, akkor hatékonyabb államot alakítunk ki – ebben a nép is felemelkedhet. Ez a pont ismét megjelenik a klasszikus politikusokkal szemben. Kérdés, fel tudunk-e mutatni olyan alternatívát, amely működőképes. Megjelentek az új oligarchák, akik eleve új elit réteget alkotnak.
Az objektivizmus szerint az egyetlen értelmes magatartás a megfelelés. Ez az alapgondolat ma vallási és faji vonatkozásban jelenik meg, s a következménye például a katonai állam létrehozása. A fasizmus utolsó pontja az érzések világa. A rendszerrel való szembehelyezkedés nemcsak racionális, hanem érzelmi kérdés is. Az ellenállás mindig méltóságot ad, önbizalmat erősít, akkor is, ha sikertelen. Használnunk kell az irodalmat, kultúrát, művészeteket is, ha azt akarjuk, hogy a fiatalok megértsék a problémát.
Szalai Erika (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szalai Erika, a Szövetség a Közös Célokért komáromi irodájának vezetője a magyarországi felsőoktatási pályázati lehetőségekről tájékoztatta a jelenlévőket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem által meghirdetett pályázatra a felvidéki magyar egyetemisták jelentkezhetnek. A pályázat alapfeltétele a szlovákiai vagy csehországi hallgatói jogviszony. Szalai Erika elmondta azt is: a pályázatokról bővebben a szakc.sk és a Felvidék.ma oldalon tájékozódhatnak.
Az egy időben zajló Gazdasági panelről külön cikkben számolunk be.
