Az Óbudai Egyetem Kárpát-medencei Online Oktatási Centruma (K-MOOC) a Selye János Egyetemmel közösen szervezett szakmai napot ma Komáromban. A megnyitón jelen volt Rudas Imre professzor, a K-MOOC alapítója, Gáti József, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese és Juhász György, a Selye János Egyetem rektora. A szakmai konferencia moderátora Mészáros Alajos, az Óbudai Egyetem tiszteletbeli doktora volt.
Az MOOC típusú online kurzusok készítésére és a tantárgyfejlesztésre irányuló szakmai napot nagyon sok érdeklődő kísérte figyelemmel – köztük az egyetem hallgatói és oktatói. A szakmai nap meghívott előadói átfogó képet adtak a rendszerről, az ötlettől egészen annak megvalósulásáig. A harmadik tanulmányi éve működő rendszert közérthető formában magyarázták el, amellyel korábbi cikkünkben mi is részletesen foglalkoztunk már.
Rudas Imre, Juhász György és Gáti Imre üdvözlő beszédeit követően Száraz Dénes, a K-MOOC igazgatója mutatta be a tömegek számára szabadon hozzáférhető felsőoktatási rendszert.
Száraz Dénes, a K-MOOC igazgatója (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Száraz Dénes előadásában elmondta, hogy az Óbudai Egyetem keretében 2014 szeptemberétől működő Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum kárpát-medencei hálózatához csatlakozó magyarországi és határon túli intézmények egyenjogú partnerei a hálózatnak. A felsőoktatási intézmények a csatlakozás szándéknyilatkozatának aláírásával vállalják, hogy egymás kreditjeit elismerik. A programhoz jelenleg 23 magyarországi és 14 határon túli intézmény, kar, vagy tanszék csatlakozott – köztük a Selye János Egyetem is.
Az előadásból kiderült, hogy a hálózat intézményei a határok nélküli magyar nyelvű felsőoktatási képzés keretében bármilyen tudományterületről fogadnak és maguk is készítenek, illetve meghirdetnek ingyenesen elérhető, kredit értékű, magyar nyelvű, MOOC típusú online kurzusokat. „A rendszerbe csak olyan kurzus kerülhet, amelyet a K-MOOC Hálózat tagjaként a meghirdető egyetem vagy főiskola saját kredites tantárgyként elfogadott“ – fogalmazott az igazgató.
Juhász György, az SJE rektora, Rudas Imre professzor és Gáti József, az ÓE rektorhelyettese (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Előnyei közül kiemelte, hogy a K-MOOC tovább erősíti a határon túli diákokban az anyaországhoz való tartozás érzését, hiszen a magyar anyanyelvű egyetemi hallgatók a szülőföldön maradva a magyarországi felsőoktatás részévé válnak. Száraz Dénes szerint a rendszernek köszönhetően élővé és mindennapivá válik a magyar tannyelvű képzést folytató felsőoktatási intézmények, a magyar anyanyelvű hallgatók és oktatók kapcsolata.
„A 2015-ös és a 2016-os években a minisztériumi támogatások lehetővé tették a tantárgyfejlesztésre irányuló belső és külső pályázati kiírásokat, melyeket kurzusonként 1 millió forinttal díjaznak. 2016 tavaszán a tantárgyfejlesztésre meghirdetett pályázatra 81 pályamunka érkezett, köztük 32 határon túli egyetemről“ – fogalmazott Száraz Dénes. Az elmúlt évben az Óbudai Egyetem mellett 15 magyarországi és határon túli intézmény kapcsolódott be a tantárgyfejlesztésbe, kurzuskészítésbe.
Kártyás Gyula oktatási főigazgató előadása közben (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A következő előadó Kártyás Gyula oktatási főigazgató volt, aki a K-MOOC típusú kurzusok egyetemek tanrendjébe való beilleszkedéséről beszélt. Előadásában kitért arra, hogy a rendszer bevezetésénél fontos a fokozatosság és egy határozott stratégia követése. Az egyetemek részéről nagyon fontos a támogató légkör kialakítása – hívta fel a figyelmet a főigazgató. Kártyás Gyula elmondta, az online tantárgy tananyaga oktatásának módozatai többfélék lehetnek. Tehát az ismeretközlés lehet teljesen online, vagy vegyes. A tananyagok vizsgáztatása online, tesztek és feladatok értékelésével történik, de lehetséges elektronikusan (ez személyes jelenlétet igényel egy gépteremben), online (szóbeli és írásbeli részvétellel) vagy a hagyományos szóbelivel, illetve írásbelivel. Előadásában hangsúlyozta az online oktatás fontosságát.
A csatlakozott intézmények mindegyike hirdethet meg kurzust, amelyre a csatlakozó intézmények valamennyi hallgatója beiratkozhat – tudtuk meg. Természetesen nemcsak egyetemi, főiskolai hallgatók, de bárki felveheti ezeket a kurzusokat, aki tanulni szeretne – ezzel megvalósítva az élethosszig tartó tanulást. Hozzátette, a kezdetekkor még csak négy kurzust indítottak, majd a következő félévben kilenc kurzus közül választhattak az érdeklődők, míg a jelenlegi tanév őszi szemeszterében már húsz kurzusra lehetett beiratkozni. Ezzel a képzési formával kredittel elismert online oktatási formát biztosítanak a kárpát-medencei, részben vagy teljes egészében magyar tannyelvű képzést folytató felsőoktatási intézmények, karok, tanszékek hallgatói számára.
Hegyesi Franciska, az Elektronikus és Digitális Tananyagok Irodájának igazgatója az MOOC típusú kurzusok szakmai előkészítéséről tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a K-MOOC kurzusok közzététele, a kurzusokra való jelentkezés a www.kmooc.uni-obuda.hu oldalon történik és az egyetemek keretrendszerében érhető el. A 2016/17-es tanév második szemeszterének kurzusaira 2017. február 6. és február 19. között lehet jelentkezni.
Hegyesi Franciska, az Elektronikus és Digitális Tananyagok Irodájának igazgatója (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Kihangsúlyozta, minden K-MOOC kurzus eredményes elvégzése kreditigazolással, vagy igazolással kerül elismerésre. Bemutatta a kurzusokra jelentkezők motivációit is. Ezek között több minden szerepel: a legtöbben a téma miatt választják a kurzusokat, de sokaknak az időtakarékosság volt a vonzó, míg mások kíváncsiságból, vagy a nagy távolságok miatt tartják kényelmesnek, hiszen a kurzusok elvégzéséhez nem kell személyesen jelen lenniük.
Hegyesi Franciska szerint az utóbbi időben sokan a munkájuk miatt választják ezt a tanulási lehetőséget. A visszajelzések alapján elmondta, a megszerzett tudás segíti a résztvevők munkáját, de egyre gyakoribb az a jelenség, hogy a munkahelyi értékelés során beszámítódnak az egyetemek által szervezett kurzusok is. Természetesen nem titkolta el a K-MOOC-kurzusok nehézségeit sem. Ezek közé sorolta a tanár személyes jelenlétének a hiányát (bár a tanfolyamok alatt végig kapcsolatban áll a tanár a hallgatókkal) és a saját időhiányt, illetve a rosszul beosztott időt. Az igazgató hozzátette: az e-learning, a K-MOOC, a Moodle rendszerek nem csodaszerek és nyilván nem oldanak meg minden oktatás-módszertani problémát, de használatukkal a mai hallgatókhoz közelebb lehet vinni az ismeretanyagot. Az online felületeken való alkalmazásukkal mindenki számára elérhetővé válik a tanulás lehetősége – fogalmazott Hegyesi Franciska.
Mészáros Alajos, az Óbudai Egyetem tiszteletbeli doktora vezette a konferenciát (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Véleménye szerint nyomon követhető a K-MOOC fejlődése: egyre nagyobb az érdeklődés irántuk határon belül és túl is. Hegyesi Franciska hangsúlyozta, hogy akkor lesz igazán életképes a rendszer, ha a hálózathoz csatlakozott magyarországi és határon túli intézmények még többen, saját kurzussal kapcsolódnak be a közös munkába. Reményét fejezte ki, hogy a Selye János Egyetem és a nyitrai Közép-Európai Tudományok Karának oktatói is sikeresen vesznek részt az MOOC-típusú tantárgyfejlesztésen alapuló kurzuskészítésben. „Ehhez teljes mértékű szakmai segítséget és támogatást tud nyújtani az Óbudai Egyetem“ – fejezte be előadását az igazgató.
A konferencia zárásaként részletes bemutatásra került a K-MOOC kurzus, melyet legvégül élénk fórumbeszélgetés követett. A szakmai nap holnap tíz órától folytatódik a Selye János Egyetemen, amikor is az oktatók részére tartanak előadásokat a kurzusok felépítésének módszertanáról, ezzel is biztatva őket az ilyen jellegű képzések kidolgozására.
