„Elmegyünk egészen a végsőkig” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Molnár Sándor helyi református lelkész, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főtanácsosa, amikor a rimaszombati református óvoda körül kialakult helyzetről faggattuk.
Mint ismert, a magyar Miniszterelnökség óvodafejlesztési programja keretében a református egyháznak óvoda- és bölcsődehálózat kiépítésére adott támogatást. Viszont a Rimaszombati Református Egyházközség akadályokba ütközött, a városban megfelelő tájékoztatás hiányában aláírást gyűjtenek a Daxner utcai óvoda épületének eladása ellen. Mi lehet ennek az oka?
Arról van szó, hogy a magyar óvodától féltik a szlovák gyerekeket.
Úgy látja, hogy ez a probléma? Nem mondta ki senki, de én azt szűrtem le a tájékoztató fórum hozzászólásaiból, hogy egyetlen dologtól félnek igazán, az pedig a vallás.
Nem egészen. A magyartól félnek. A vallás az minimális probléma. Az óvodában nem lehet változtatni a koncepción. Hároméves gyermekeknél a vallási nevelés a családban történik, s ha a család ezt nem vállalja föl, akkor helyette ezt senki nem fogja elvégezni. A nagyobb gyerekeknél az iskolában már lehet hatni, de a kisebbeknél nem.
Az egyik szlovák anyuka mégis pont ezt kifogásolta, hogy formálni, befolyásolni szeretnék a gyerekeket.
A fórumon is elmondtam, hogy az egyházunk nem fejt ki olyan tevékenységet, amivel deformálhatná a gyerekeket. Értékeket közvetítünk, s a szülők szabad akaratán múlik, hogy hová íratják be gyermekeiket.
A rimaszombati óvodafejlesztésről szóló fórumon részt vettek az érdeklődők mellett a presbiterek, Bán Zoltán egyházgondnok is (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Már 15 évvel ezelőtt is tervezték a városban egyházi óvoda létrehozását, akkor anyagi és örökösödési gondok miatt nem sikerült a kiválasztott épületet megvenni. Úgy tudjuk, képzésen is részt vettek.
Igen, a képzésen ekkor Miskolcon a Daxner utcai óvoda igazgatónője is ott volt. Az itt nyert inspirációk alapján később az óvodai csoportjának a Halacska nevet adta, melyet ma is így hívnak. Ott is leszögezték, hogy a túlzott vallás árt, és nem használ. Ezért mi is azon az úton haladunk, hogy az óvodai programban minimális változás legyen.
Most viszont úgy néz ki, sikerülhet megalapítani a református óvodát. Mire kapták a konkrét megbízatást?
Hosszú távon szeretnénk biztosítani a magyar nevelési nyelvű óvodát. A református egyház esetében a tulajdonjog megmarad magyarnak. Az evangélikus, illetve a katolikus egyháznál a püspök bármikor azt mondhatja, hogy legyen szlovák a tanítási nyelv. A református egyházban a presbitérium dönt. A presbiterek pedig azok az emberek, akik körömszakadtukig védik a nyelvet. Olyan gyülekezeteink is vannak, ahol már 50 éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, viszont a gyerekek a hitoktatáson tanulnak meg magyarul.
Ezek szerint a presbitérium határoz arról is, hogy milyen módon jöjjön létre az új református óvoda. Két alternatívát vázoltak. Új építkezéssel, vagy egy meglévő óvoda megvásárlásával alapítanának óvodát. Az utóbbi lehetőség nagy ellenállásba ütközött. A Daxner utcai óvodában a szlovák szülők petíciót indítottak az épület eladása ellen.
A jelenlegi óvoda vezetősége megpróbálta félrevezetni a szülőket. A magyar szülők nem nagyon írták alá a petíciót. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy miről is van szó. A szlovák szülők tiltakoznak, s az aláírásokat nyugdíjas otthonban, vagy a masszőrnél gyűjtik. Ha nekem, mint szülőnek valaki azt mondaná, hogy be akarják zárni azt az óvodát, ahová a gyerekem jár, ugyanis ezt terjesztik, akkor én is aláírnám a petíciót. De itt arról van szó, hogy mi felújítani szeretnénk ezt az intézményt. Elhiszem, hogy a szlovák szülőknek gondot jelenthet, hogy a kistestvér majd egy másik intézménybe jár majd, de lássuk be, hogy a városban több jó szlovák óvoda is van, magyar viszont egy sem, csak magyar osztályok vannak az óvodákban. A Daxner utcai óvodában folyik a legszínvonalasabb magyar oktatás, ezért gondoltuk, hogy ami jól működik, azt szeretnénk még inkább megerősíteni, s megnövelni az osztálylétszámot.
A rimaszombati magyar képviselők és magyar szülők támogatják az új magyar óvoda létrejöttét (Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Jelenleg akkor melyik alternatíva lehet a nyerő?
Nincs még döntés. Az idei év végéig kell megtörténnie a telekvásárlásnak, az építési engedélyek elkészítésének, engedélyek beszerzésének. Van időnk. Arra is nyitottak vagyunk, ha egy harmadik alternatíva is felmerül. Nekünk egy könnyebb variáns lenne az új óvoda megépítése. Több problémával jár egy meglévő épület felújítása, s az intézmény átvétele. Viszont akkor a Daxner utcai óvodát látogató gyerekek továbbra is ilyen körülmények között járnak óvodába, s ott nincs lehetőség egy harmadik magyar osztály megnyitására sem. Amikor a polgármestertől megkérdeztük, hogy melyik óvodát tudná felajánlani eladásra, akkor éppen ezért esett erre a választás, mert ez az óvoda szorul leginkább a felújításra, eddig ide fektettek be a legkevesebbet. Ha meg tudnánk venni ezt az ingatlant, akkor 2018-ban a gyerekek már egy megújult környezetben járhatnának óvodába. Nem kellene várni 2021-ig, ugyanis, ha új óvodát alapítunk és építünk, eddig tart a hivatalos iratok elintézése. Ekkorra viszont az alapiskolában lehet, hogy már csak egy magyar osztály nyílik csak…
Ha az óvoda megvásárlása mellett dönt a presbitérium, s az eladásról majd a 19 tagból álló városi képviselő-testület is pozitívan határoz, és az egyház átveszi az intézmény fenntartását, mi lesz a jelenlegi alkalmazottakkal és a gyerekekkel?
Az átvétellel minden jelenlegi munkaszerződés és a beíratott gyermekek jogviszony megmaradna. Azzal, hogy a fenntartó változna, a jogi személyiség maradna. Tehát a jelenleg ide járó gyerekeket a változás csak pozitívan érintené. Az új óvodánál is mindenképpen számítanánk a meglévő magyar pedagógusokra, de ha nem lesz elegendő magyar pedagógus, akkor szlovákokat is fel kell vennünk.
Akkor ez megint egy vegyes tannyelvű intézmény lesz?
Azt vállaltuk, hogy amennyiben a szülő kéri, hogy legyen szlovák osztály is, azt biztosítanunk kell. Ha a négy osztály (három korcsoportos óvodai és egy bölcsődei) nem telik meg ezekkel a gyerekekkel, akkor a maradékra felvesszük a szlovákokat is. Tíz évre kötelezzük magunkat, hogy az új intézményt üzemeltetjük.
Óriási lehetőséghez jutnak ezekkel a támogatásokkal az egyházközségek. Miként reagálnak arra, hogy bizonyos körökben ilyen visszautasítóak önökkel szemben?
Én mint lelkész nem az embereket, hanem az Urat szolgálom. Éppen nemrég olvastunk a napi igében arról, hogy Pilátus is kiszolgáltatta Jézust, mert a tömeg így akarta. Nem biztos, hogy a tömeg akarata a jó. Úgy érzem, hogy ezt a lehetőséget nem hiába kapta a református egyház, s ezt a rendelt időt nekünk ki kell használni. Az, hogy félrevezetett emberek hogyan nyilatkoznak, az egy dolog. Néha bánt. Bánt, hogy egy városi képviselő nem tudja, miről fog szavazni, s közben elhíreszteli, hogy a képviselő-testület az óvoda eladásáról dönt, miközben napirenden sincs még. Ez őt minősíti. Én azt mondtam, hogy elmegyünk egészen a végsőkig. Ha egy mákszemnyi esély van arra, hogy Rimaszombatban a magyar óvoda helyzete megszilárduljon, márpedig én úgy érzem, hogy a magyar szülők és a magyar városi képviselők mögöttünk állnak, akkor a presbitérium is mindent megtesz annak érdekében, hogy a városban hosszú távon minőségi magyar nyelvű óvodai nevelést biztosítsunk.
