A foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat hatályát október elsejére kívánja előre hozni a kormány, hogy az árvízkárok helyreállítási munkálataiba minél több közmunkást vonhassanak be az önkormányzatok és vállalataik. A községek ötszázalékos önrész, tízszázalékos állami hozzájárulás mellett minimálbéren foglalkoztathatnának munkásokat a károk helyreállítása során. Jozef Mihál munkaügyi miniszter javaslata azt jelenti, hogy a községek nem egészen 21 eurós havi fejenkénti önköltséggel vehetnének fel munkásokat. A kormány ma azt is vizsgálta, milyen forrásokból mennyi eszközt tud mozgósítani a felhőszakadások következtében árvízi károkat szenvedett régiók megsegítésére. A kormányfői tartalékalap összes eszközét rendelkezésre bocsátották. A héten, pénteken kihelyezett ülést tart Kelet-Szlovákiában a kormány, ahol konkrét segélyekről is dönt. Simon Zsolt környezetvédelmi és agrárminiszter az érintett állami szervek és vállalatok vezetőivel is tanácskozott a katasztrófa-megelőzési rendszer hatékonyabb működtetéséről. A vízgazdálkodási és –felügyeleti vállalatok, valamint a hidro-meteorológiai előrejelző szolgálat hatékonyabbá tételére rövidesen új testület alakul, jelentették be. A víztározók működését a vízgazdálkodás a jövőben köteles lesz a községekkel koordinálni. Iveta Radičová kormányfő a polgári védelmi riasztórendszerek működőképességének helyreállítását is feladatul tűzte ki, mivel a hétvégi közép-szlovákiai árvíz idején derült ki, ezek sem működnek megbízhatóan. A kormány besorolta a katasztrófa sújtotta régiók közé Turócszentmárton környékét is.
Arról is döntött a kormány, hogy a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának ülései nyilvánosak lesznek, és a döntéseket, főleg személyi kérdésekben, meg kell indokolnia. Nem lehetnek a Tanács tagjai a kerületi és járási bíróságok elnökei és alelnökei. Az erről szóló törvénymódosítást mai ülésén fogadta el a kormány. A Legfelsőbb Bíróság elnökének tanácsi tagságát az alkotmány írja elő. A Bírói Tanács tagja közül jelenleg ötnek – Igor Burgernek, Helena Kožíkovának, Richard Molnárnak, Gabriela Šimonovának és Mária Usačevovának – a módosítás következtében összeférhetetlenné válnak tisztségei. Ha ezt nem szüntetik meg, 2011. január 1-től nem lehetnek tagjai a testületnek, természetesen abban az esetben, ha a törvénymódosítást a parlament is jóváhagyja..
A Tanácsnak az ülésekről hangfelvételt kell készítenie, amelyet fel kell tennie az internetre. Ugyanígy az ülés részletes jegyzőkönyvét is. A jobbközép kormány a változtatásokkal a bírói hatalom végrehajtását akarja átláthatóbbá tenni. A törvénymódosítást az igazságügyi tárca terjeszti a törvényhozás elé.
A tervezett törvénymódosítással nem ért egyet a Bírói Tanács és a Legfelsőbb Bíróság. Véleményük szerint a javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal. „A javaslat célja politikai hatalmat gyakorolni a bíróság felett, és felszámolni a jogállamot. A javaslattevő több, alapvető törvénykezési hibát és alkotmánysértést is elkövetett. A javaslat olyan értelmetlenséget akar bevezetni, mint ha Žitňanská miniszter asszony a lakosság által közvetlenül megválasztott Ivan Gašparovič államfőt akarná leváltani tisztségéből csak azért, mert jogász” – véleményezte a törvénytervezetet Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
SITA, Felvidék Ma
