A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek (NSKI) működésének kezdete óta, azaz 2013-tól az egyik stratégiai célkitűzése, hogy a Magyarországnak járó uniós fejlesztési források egy meghatározott részét – az uniós szabályozással összhangban – a nemzetegyesítés szolgálatába állítsa, s a Magyarország jelenlegi határain túl élő nemzeti közösségeinkkel együttműködve a források felhasználását kiterjessze az egész Kárpát-medencére.
Ennek a törekvésnek eredményeként 2014 és 2020 között az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) közel 15 milliárd Ft került ennek a szemléletnek megfelelően felhasználásra, melyből az NSKI 840 millió Ft-ot fordíthatott nemzetstratégiai kutatási célokra.
Az intézet másik lehetősége az Európai Területi Együttműködés határ menti programjai közül a magyar-szlovák Interreg pályázaton való részvétel, mely által 100 millió Ft-os forrásfelhasználásra nyílt lehetősége az NSKI-nak a határon átnyúló gyógynövényes hálózat létrehozására.
Időszerű ugyanakkor már a 2021 és 2027 közötti uniós fejlesztési időszak tervezésének megkezdése is, mely a következő hét évre határozza meg a lehetőségeket a határokon átívelő nemzeti együttműködés számára.
E témakörök kerültek napirendre a Tusványosi Nyári Tábor pénteki napján az Orbán Balázs Sátorban, mely panelbeszélgetésen a legilletékesebb állami vezetők, nevezetesen Kiss-Parciu Péter (határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, KKM), Horváth Viktor (főosztályvezető, Tervezési és Közvetlen Uniós Forrás-koordinációs Főosztály, ITM), Joerg Bauer (elnök-vezérigazgató, Tungsram), Szász Jenő (elnök, Nemzetstratégiai Kutatóintézet) és Péti Márton (elnökhelyettes, NSKI) beszélgettek a témáról. A fórum moderátora pedig Molnár György, az NSKI Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság vezetője volt.
A panelbeszélgetésen a jelenlévők értékelték az NSKI célkitűzéseinek az eredményességét, a 2014-2020-as ciklusban tagállami uniós fejlesztési keretből megvalósított Kárpát-medencei kitekintésű projektek tapasztalatait.
Elemezték a következő, 2021 és 2027 közötti uniós fejlesztési időszak magyar kormányzati stratégiájának kereteit, felvázolva, hogy várhatóan hogyan alakul a tervezés menete – különös tekintettel a Kárpát-medencei dimenzióra (az ún. programterületen kívüli műveletekre).
A résztvevők maradéktalanul egyetértettek abban, hogy ezen források Kárpát-medencei kontextusba emelése dupla produktivitással bír, hiszen egyrészt nemzetstratégiai célokat szolgálva pozitív hatással van a nemzetegyesítés folyamatára, másrészt gazdaságilag is előnyös hatásokat jelent a magyarországi és a magyar-magyar ökonómia kiterjedt vérkeringésére.
