A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének szervezésében került sor arra a budapesti tanulmányi kirándulásra, amelyről Tirinda Katalin elsőéves egyetemista számolt be honlapunknak.
„Budapest, Budapest, Te csodás!”- tapasztaltuk meg ezt legtöbben nem először, és remélhetőleg nem is utoljára. Színház, könyvtár, múzeum, antikvárium, melegen sütő napocska − minden, mi szem-szájnak ingere. Erről szólt április 7-e és 8-a a majd harminc nyitrai, besztercebányai és komáromi egyetemista diák számára.
Már március elején megjelent a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék felhívása „Légy Te is kutúrazabáló” címmel. Brutovsky Gabriella tanárnőnek sikerült megszervezni ezt az utat úgy, hogy az minden igényes, kultúrára éhes diáknak megfeleljen. Csütörtökön hajnali fél ötkor indultunk egytől-egyig álmosan, csukódó szemekkel, reménykedve abban, hogy majd a buszban kipihenjük magunkat. Bár, mire Pestre értünk, még jobban elfáradtunk, panaszkodnunk viszont nincs miért.
Első állomásunk a Trefort Ágoston gimnázium volt. Ez az intézmény az ELTE gyakorlóiskolája, ahol a tanárjelölt egyetemisták készülnek fel későbbi pályájukra teljes erőbedobással, képzett pedagógusok segítségével. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Annak ellenére, hogy rendhagyóan folyt a tanítás az érettségik miatt, lehetőséget kaptunk beülni pár általunk választott tanítási órára.
Dél körül volt egy röpke óránk arra, hogy ne csak kultúrát, hanem, mondjuk rakott krumplit és „becsináltlevest” is zabáljunk. Tele hassal rohantunk tovább a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. Olvasójegyet válthattunk, majd körbevezettek minket. Úgy érzem, mindenki a nevében mondhatom, hogy a könyvtár épülete, családias hangulata, a számtalan könyv lenyűgözött bennünket. A modern és a régi berendezés keveredése, a kellemes csönd mély benyomást gyakorolt ránk. Érdemes lenne a közeljövőben visszamenni.
Öt óra körül értünk Budára, a szállásunkra. Hihetetlenül gyors készülődés után már újra a buszban ültünk, hiszen várt ránk az est fénypontja: a Vígszínház. A Rómeó és Júliát néztük meg Eszenyi Enikő rendezésében. A kortárs művészet minden igényét kielégítő, profi technikai megoldásokat ötvöző darabot láthattunk. Maradandó élmény, hisz ki felejthetné el a bőrkabátos Tybaltot, vagy egy kisbusz tetőablakán át integető Rómeót és Júliát? Az előadás után minden fáradtságot félretéve szórakoztunk át a fél éjszakát, persze teljesen kulturáltan, mivel az esti program igényes kocsmatúra volt.
Pénteken szabad volt a délelőtt, de mi ekkor sem hagytuk elveszni az időt. Mindenki a maga kénye-kedve szerint kulturálódhatott tovább. Mi egész délelőtt az antikváriumokat jártuk, belevetettük magunkat a régi poros könyvek rengetegébe. Senki sem maradt kedvére való olvasmány nélkül.
Délután a Petőfi Irodalmi Múzeumot néztük meg. Itt láthattuk többek között az állandó Petőfi Sándor és az időszakos Mikszáth Kálmán Fekete városai című kiállítást, illetve Melocco Miklós Ady-oltár című szoborkompozícióját. Innen átsétáltunk a közeli „Ady Házba”. Ezt a lakást nevezte otthonának Ady és Csinszka. Három szobája van, otthonosan berendezve eredeti bútorokkal és tárgyakkal.
Este hatkor indultunk haza kultúrával telt táskákkal, zsebekkel, agyakkal. Tele maradandó élményekkel, új ismeretekkel, ismerősökkel, tapasztalatokkal. Bár sűrű és fárasztó volt ez a két nap, senki sem bánta meg, hogy eljött. Reméljük, a következő szemeszterben ismét szervez számunkra a nyitrai Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék ehhez hasonló kiruccanást. Kultúrára éhes diákok, gyertek minél többen!
Tirinda Katalin, elsőéves egyetemista a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán, magyar nyelv és irodalom-biológia szakon
