Beszélgetés Farkas Ivánnal, az Országos Tanács elnökével * Bátran állíthatom, hogy Szlovákia elpazarolt egy teljes félévet. Tavaly augusztusban az MKP állásfoglalását tolmácsolva azt állítottam egy sajtótájékoztatón, hogy 2007 végéig nem lesznek meghirdetve a pályázati felhívások és az ország nem fog meríteni a rendelkezésére álló keretből egyetlen eurót sem. A kormány részéről emiatt kemény kritika ért bennünket.
Nézzük, hogy is állunk ma, a programozási időszak első esztendejének elteltével?
– A hétéves programozási időszak 2007. január 1-jével kezdődött. Tavaly Brüsszelben jóváhagyták Szlovákia nemzeti stratégiai referenciakeretét, decemberre pedig jóváhagyták az utolsó operatív programot is. Tavaly decemberben csupán az első és eddig az egyetlen pályázati felhívást hirdették meg, az oktatásügy területén. Ez édeskevés. Kedvezőtlen hír ez a vállalkozók, a helyi és megyei önkormányzatok, községek társulásai és a kistérségek számára úgyszintén.
Hasonlítsuk össze ez a korábbi időszakkal, amikor mi voltunk kormányon.
– 2004. május 1-jéig az EU előcsatlakozási alapjait lehetett megpályázni, ezt követően pedig az EU strukturális alapjai váltak hozzáférhetővé az aktuális hétéves programozási időszak utolsó éveiben 2004 és 2006 között. A kezdetektől számítva 6 hónap múlva meg lettek hirdetve az első pályázati kiírások! Ekkor teljesen a kezdetektől indultunk, a szakemberek az EU-alapok szakterületének úttörői voltak idehaza. Az uniós alapok koordinálásáért Csáky Pál, a kormány alelnöke volt felelős, a régiófejlesztés területe a régiófejlesztési és építésügyi miniszter hatáskörébe tartozott, aki Gyurovszky László személyében szintén az MKP minisztere volt. Ma, egy évvel a hétéves EU programozási időszak kezdetét követően egyetlen egy pályázati kiírás lett meghirdetve, s egyetlen egy Euró sem lett merítve a költségvetési keretből. A szlovák kormány elpazarolt egy teljes félévet, a késés kézenfekvő.
Mi ennek az oka?
– Az egyik legnagyobb ok a kormánykoalícióban meglévő hatásköri viták, amelyek tárgya, hogy melyik minisztérium, vagyis melyik párt legyen az adott operatív program irányító hatósága. Ennek utolsó példája, amikor a parlament második és harmadik olvasatban tárgyalta meg az Európai Közösség alapjaiból folyósított támogatásáról szóló törvényt. Az eredeti kormányjavaslat szerint megerősödött a kormány hatásköre a régiófejlesztési minisztérium kárára. Beterjesztésre került egy képviselői módosító-javaslat arra vonatkozóan, hogy maradjon meg az eddigi gyakorlat, vagyis ne csorbuljanak a minisztérium hatáskörei. A kormánykoalíció számára tehát az a lényeges, hogy melyik párt irányítsa az EU alapok egyes operatív programjait, nem pedig az, hogy a leghatékonyabban ki tudjuk meríteni a rendelkezésre álló 11,4 milliárd eurós keretet.
Milyen más okai vannak a késésnek, mire hívná még fel a figyelmet?
A kormánykoalíción belüli hatásköri viták még különböző szinteken is folynak. Az Európai Unió irányelvei alapján a Regionális Operatív Programot (ROP) megyei szinten kellene menedzselni. Ez a bevett gyakorlat, e meglátás teljesen megalapozott. A régiófejlesztési miniszter, aki az SNS jelöltje, viszont ezzel nem ért egyet. Pártja nem hajlandó e brüsszeli kérésnek eleget tenni, állami szinten kívánja menedzselni az alapot a minisztérium hatáskörében, ahol nagyobb pártja befolyása.
Milyen az Ön megítélése a szakmai háttérről?
Egyértelműen elmondható, hogy hiányzik a szakmai háttér! A 2006-os parlamenti választásokat követően a kormányhivatal és a régiófejlesztési minisztérium azon dolgozóinak többségét, akik az EU-alapokkal foglalkoztak elbocsátották vagy önként távoztak, mert méltatlan pozíciót kínáltak fel számukra. E szakemberek Brüszszelben vagy az EU más intézményeiben kaptak továbbképzést. Ez a szlovákiai körülmények között luxus, amelyet nem engedhetünk meg magunknak?
Milyen gondok merülhetnek fel a jövőben?
Az adminisztratív-szakmai háttér nem lesz feltöltve a kívánt szintre. Az egyik oldalon érvényes az a kormányhatározat, miszerint a központi államigazgatás dolgozóinak 20%-tól meg kell válni, a másik oldalon Brüsszeli irányelvek alapján az EU-alapokkal foglalkozó szakmai gárdát 950 fővel kell bővíteni, hogy az ország képes legyen adminisztrálni a 11,4 milliárd eurós támogatást.
Hogyan lehet összeegyeztetni e két egymással szemben álló célkitűzést?
– Éppen ezért nem zárható ki, hogy az adminisztratív-szakmai követelmények figyelmen kívül hagyása lehet az egyik oka annak (az elpocsékolt idő mellett), hogy Szlovákia képtelen lesz kimeríteni a rendelkezésre álló költségvetési keretet.
Milyen a véleménye a mezőgazdaság alapjairól?
A mezőgazdasági minisztérium botrányosan kezeli a leendő vidékfejlesztési alapot. A következő hiányosságokra hívnám fel a figyelmet: vidékfejlesztési alaphoz fordulhatnak pályázataikkal a kisebb községek, amelyek nem kerültek a fejlesztési pólusok jegyzékére. E községeknek nincs lehetőségük más EU-alaphoz folyamodni támogatásért. Az általános forgalmi adó (DPH) nem lesz fedezve a vidékfejlesztési alapból vagyis a községeknek maguknak kell kigazdálkodniuk az ÁFA összegét. A községek többsége nem fog tudni egyáltalán pályázni, mert számukra csupán a vidékfejlesztési alap hozzáférhető, ennél azonban ki kell gazdálkodniuk az ÁFA összegét, amely sok község számára lehetetlenné teszi a pályázást.
A kormány tagjai lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy Szlovákia egyik legnagyobb baja a hatalmas regionális különbségek, diszparitások, a leszakadó régiók. Mit szól Ön ehhez?
– Szavakban ugyan deklarálják e probléma enyhítését, a konkrét lépéseik azonban nem ezt támasztják alá. Amikor a régiófejlesztési minisztérium megváltoztatta a növekedési pólusok hálózatát – innovatív növekedési pólusok és kohéziós növekedési pólusok léteznek – ebből éppen a kelet-szlovákiai községek kerültek ki, amelyek azelőtt a hálózatban voltak. Ezek a kelet-szlovákiai községek csupán a vidékfejlesztési alaphoz folyamodhatnak EU támogatásért, amennyiben ki tudják gazdálkodni az ÁFÁ-t. Ezzel tehát nem fog erőteljesen fejlődni Kelet-Szlovákia, mint ahogy azt szóban a kormány deklarálja. Kelet sajnos továbbra is a legszegényebb régiója lesz az országnak.
Az Ön által említett hatásköri viták egyértelművé teszik, hogy kialakulhat a klientelizmus. Jól értelmezem?
– Igen, ma az állami dotációk elosztása során erőteljesen figyelembe veszik a polgármesterek, megyeelnökök párttagságát, vagyis nem a pályázat minősége a meghatározó. Ennek bizonyítéka például, hogy a műfüves sportpályákra szánt dotációt területileg úgy osztották el, hogy egy kivételtől eltekintve (egy dél-szlovákiai város) a támogatások csak középre és északra vándoroltak. Megtörténhet, hogy az EU-alapokból származó támogatások hasonlóképpen párthovatartozás szerint lesznek elosztva, nem pedig a pályázat minősége lesz a döntő. Az egyes dél-szlovákiai városi és községi hivatalok dolgozóitól, akik az EU-alapokkal foglalkoznak, vannak értesüléseink arról, hogy a régiófejlesztési minisztérium szakemberei hogyan képzelik el az EU-alapokból lehívható támogatást. A hivatalok dolgozói érdeklődtek az oktatási épületek átépítésére szánt pályázatról. Azt a választ kapták a minisztérium szakembereitől, hogy a szlovák iskola épületére adják be a pályázatot a magyar iskola épületét pedig felejtsék el. Már most szeretnénk rámutatni e lehetséges diszkriminációra – s majd meglátjuk a választási időszak végén, vagy a hétéves EU programozási időszak végeztével – hány magyar iskola- vagy óvodaépület, kultúrház, szociális intézmény vagy egészségügyi intézmény épületét sikerül átépíteni EU-támogatásból. Félő, hogy egyet sem. Nem zárható ki tehát, hogy elkezdődik a dél kiéheztetése. Számunkra az egyik legnagyobb kihívás, hogy miként tudjuk ezt megelőzni…
Hogyan volt ezzel az elmúlt időszakban az MKP?
– Amennyiben ma valaki azzal vádolná az MKP politikusait, akik az elmúlt időszakban döntéspozícióban voltak, hogy részrehajlóan előnyben részesítették a magyarlakta vidéket, legyen itt a bizonyíték arra, hogy ez nem így történt. Az alap infrastruktúra operatív program 2004 és 2006 között, amikor Gyurovszky László személyében az MKP minisztere irányította, a 898 nyertes pályázat közül 171 valósult meg a nemzetiségileg vegyesen lakott dél-szlovákiai térségben, ami az összes nyertes pályázat 19%-a. Szétbontásban a következő adatokkal szolgálhatnék:
- a közlekedési infrastruktúrában a 19 nyertes pályázat közül 1 valósult meg a nemzetiségileg vegyesen lakott dél-szlovákiai térségben,
- a környezetvédelmi infrastruktúra 177 nyertes pályázata közül 39 valósult meg a nemzetiségileg vegyesen lakott dél-szlovákiai térségben.
- a lokális infrastruktúrában a 702 nyertes pályázat közül 131 valósult meg a nemzetiségileg vegyesen lakott dél-szlovákiai térségben.
Ha az egyes pályázatokra elnyert támogatás összegét tekintjük, akkor a teljes támogatási keret csupán 14%-a jutott Szlovákia déli harmadába. Ez annak bizonyítéka, hogy az előző kormányzat semmilyen régiót nem diszkriminált, igyekezett területileg kiegyensúlyozottan szétosztani a támogatásokat a szakmailag kifogástalan pályázatokra. Hasonló hozzáállást követelünk a mostani kormányzattól is!
www.mkp.sk
