Mindaddig, amíg nem jön létre egy új megállapodás az EU és Törökország között a migrációs folyamatok feltartóztatására, nem lehet arra számítani, hogy Törökország meggátolná a bevándorlók áradatát az unió külső határának irányába – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten, miután török kollégájával egyeztetett telefonon.
A politikus kiemelte: két fontos kérdésről beszéltek Mevlüt Cavusogluval, nevezetesen a migrációról és az energiaellátásról. Emlékeztetett: szerdán Moszkvában fontos megállapodásokat sikerült kötni. Déli irányból Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül 2021 végétől nagy mennyiségű gázt vásárolhat Magyarország – mondta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a migrációs nyomás növekszik Törökország irányába, mintegy másfél millió olyan szíriai belső menekültről tudni, akik megindulhatnak Törökország felé.
Ugyanakkor a török külügyminiszter tájékoztatása szerint Pakisztán és Afganisztán irányából is egyre erőteljesebb a migrációs nyomás – fűzte hozzá. Megjegyezte: Törökország tavaly 455 ezer migránst állított meg.
A külügyminiszter hangsúlyozta: mindaddig, amíg Brüsszelben nem veszik komolyan a török kéréseket, aggodalmakat, igényeket, nem lehet arra számítani, hogy csökkenne a nyomás a görög–török határon.
„Ki tudja, hogy a görögök meddig tudják tartani a határt?” – vetette fel. Kiemelte: ez azért fontos és veti fel Brüsszel felelősségét, mert mostantól kezdve a bevándorlásnak nemcsak biztonsági és kulturális kockázata van, hanem nagyon súlyos egészségügyi kockázata is, hiszen „az ellenőrizetlen, tömeges migrációs folyamatok rendkívüli veszélyt jelentenek manapság”, amikor minden intézkedés azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb kontaktus legyen az emberek között, minél kevesebb tömegjelenség legyen.
Ehhez képest a tömeges, illegális, ellenőrizetlen migrációs hullámok pont az ellenkező irányba mutatnak, és komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek – vélekedett.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy vita van az EU és Törökország között arról, hogy hatmilliárd eurót ígért az unió Ankarának, viszont eltérnek az álláspontok, hogy ebből mennyit fizetett ki.
Az biztos, hogy nem hatmilliárdot. Itt lenne az ideje, hogy Brüsszel végre a realitás talaján tárgyaljon Törökországgal, jó lenne, ha nemcsak a saját igazát hajtogatná, hanem a valóság alapján olyan megállapodást kötne Törökországgal, amellyel végre rendezik ezt a kérdést – mondta.
Arra is kitért, hogy egy magyar vállalat nyolc tonna olyan textilalapanyagot rendelt Törökországból, amelyből szájmaszkokat lehet gyártani.
A török külügyminiszter most megígérte, hogy erre megadják az exportengedélyt, így még a héten be tudják hozni Magyarországra – közölte. Hozzátette: ez mindenképpen jó hír, hiszen a koronavírus elleni védekezésben a védőfelszerelések fontosak, és jól látszik, hogy egy ilyen időszakban az ellátás az egész világon kihívást jelent.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy jelenleg 4 500 magyar állampolgár regisztrált külföldön konzuli védelemre, de ennél nyilván többen vannak az ország határain kívül. A miniszter arra kért minden külföldön tartózkodó magyart, aki haza szeretne jönni, hogy jelentkezzen a külképviseleteken.Olyan mértékű légiközlekedés-korlátozások lépnek életbe, amelyek könnyen ellehetetleníthetik vagy rendkívül megnehezíthetik a hazatérést – hívta fel a figyelmet.
Szijjártó Péter közölte: jelenleg 12 országban 112 magyar állampolgár áll karanténintézkedés alatt, ez a szám azért ugrott meg, mert Ausztria gyakorlatilag teljesen lezárta Tirol tartományt, s az országban 86 magyar állampolgár van karanténban. A 112 magyarból négynél lett pozitív a koronavírus-teszt eredménye – tette hozzá.
