Keresztény kultúránkat változatlanul olyan erőforrásnak tartjuk, ami megtartja nemzetünket, alapja szabadságunknak és egyben megújulásunk forrása is – jelentette ki a pénzügyminiszter az örökösföldi református templom átadási és szentelési ünnepségén vasárnap Nyíregyházán.
Varga Mihály elmondta, a kormány természetes szövetségesként tekint az egyházakra, amelyek jelentős szerepet vállalnak Magyarország szellemi és lelki megújulásában.
Ezért segítjük az egyházakat abban, hogy közfeladataikat és közösségépítő szolgálatukat minél jobb feltételek között láthassák el – tette hozzá.
Magyarországon épülnek és erősödnek a hívők azon közösségei, amelyek elbírják és örömmel vállalják a kőtemplom építésének terhét és velük együtt épülnek és újulnak meg templomaink – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.
Kifejtette, a ma Európájában külön értéke van a keresztény hitnek, annak a gondolatnak, hogy az emberek és nemzetek szabadsága nem elválasztható, ahogy a keresztény hit és életforma szerepe sem vonható kétségbe a társadalom életében és jövőjében.
Európa valamennyi országa a kereszténységnek köszönheti azt, amit az elmúlt évszázadokban elért, Magyarország kormányának ezért az a feladata, hogy hazai politikájában megjelenítse és a nemzetközi fórumokon is képviselje ezeket az elveket – hangoztatta a tárcavezető, hozzátéve, a kabinet támogatásával az elmúlt években több ezer egyházi-közösségi program valósulhatott meg.
Varga Mihály beszédében emlékeztetett, a tavaszi koronavírus-járvány miatt kizökkent az élet a megszokott rutinokból és nem várt módon kellett szembesülni az emberi élet törékenységével és a sebezhető gazdasági környezettel.
Ebben az időszakban nagyon sok ember számára nyújtottak lelki segítséget és támogatást az egyházak, velük és az emberekkel közösen jól kezeltük a veszélyhelyzetet – fogalmazott a miniszter. Kifejezte reményét, hogy ez a figyelem kitart és segít abban, hogy „továbbra is vigyázhassunk egymásra”.
Az ünnepségen Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, büszkeséggel léphetnek be a hívek abba a templomba, ami egy kis közösség elhatározásából és összefogásával válhatott valósággá.
A közös erőfeszítést méltatva az államtitkár elmondta, a helyi református gyülekezet álmát karolta fel az egyház a kormány és Nyíregyháza polgárainak segítségével, bizonyságot téve arról, hogy a hit, az akarat és a jó szándék továbbra is teremtő erővel bír.
Az örökösföldi református templom Nyíregyházán az átadási és szentelési ünnepség napján, 2020. szeptember 13-án
(Fotó: MTI/Balázs Attila)
A város Szentháromság terén már a harmadik imaházat adták át, itt található a korábban felépült római katolikus és görögkatolikus templom is – mondta köszöntőjében Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester. Emlékeztetett, a templom alapkövét éppen a reformáció ötszáz éves jubileuma alkalmával, 2017-ben tették le, az imaházat pedig már 2010-ben kérte az örökösföldi gyülekezet.
Az ünnepséggel egybekötött istentiszteleten igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, köszöntőt mondott Gaál Sándor, az egyházközség esperes-lelkipásztora. A püspök az eseményen bejelentette, az egyházkerület tanácsának döntése alapján 2021. január 1-től megalakul a Nyíregyháza-Örökösföldi Református Egyházközség.
Nyíregyháza-Örökösföld új templomának megépítését a helyi református közösség kezdeményezte. A mintegy 700 millió forintos beruházást a Magyarországi Református Egyház Zsinata mellett a kormány 450 millió forinttal támogatta.
Az új református templomból, gyülekezeti házból és parókiából álló épületegyüttest Kulcsár Attila Ybl-díjas építész tervezte. A 250 hívőt befogadó templom tornya harminc méter magas, a gyülekezeti házban kapott helyet a lelkészi hivatal, a gyülekezeti terem, emellett kisebb csoporttermek, csendes szoba, baba-mama szoba, gyülekezeti konyha, raktárak és mellékhelyiségek állnak a hívők és a személyzet rendelkezésére.
