Egy tegnap megjelent írásunkban is foglalkoztunk azzal, mennyi műanyaghulladékot termelünk. Fontos tudatosítanunk, hogy a műanyag újrahasznosítható, tehát az osztályozott hulladék közé tartozik, s mivel tömörítés nélkül a térfogata nagy részét levegő tölti ki, a kelleténél jóval nagyobb helyet foglal.
„Egy átlagos konténerben a műanyag tömörítésével több mint 40 százalékos helytakarékosságot érhetünk el, aminek köszönhetően elkerülhető a konténer idő előtti telítettsége, valamint hogy helyhiány miatt az osztályozott műanyaghulladékot végül a szomszédos, vegyes kommunális szemét gyűjtésére szolgáló konténerbe dobják, vagy a konténerek körül gyűljön fel“ – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek Marek Brinzík, a felelős gyártók Natur-Pack szervezetének képviseletében.
Mint mondta, a műanyaghulladékhoz a sárga szín kapcsolódik, s csaknem mindenütt a sárga konténerbe, esetenként zsákokba gyűjtik, kivételes esetekben alkalmaznak más színt, de akkor legalább a gyűjtőedényre ragasztott címkének sárgának kell lennie. „A műanyagot nem gyűjtik mindenütt önállóan, egyes helyeken a sárga konténerekbe kerülnek a fémből készült palackok, burkolóanyagok, esetenként az italkartonok, azaz Tetra Pak-csomagolások“– tette hozzá Brinzík.
A sárga konténerekbe tartoznak a műanyagból készült pillepalackok, táskák, zacskók, fóliák, a kozmetikai és tisztítószerek flakonjai, joghurtos tégelyek, műanyagból készült edények és virágcserepek is.
Az összegyűjtött műanyaghulladékból újrahasznosítással ismét csomagolóanyagok, textilszálak, kötözőszalagok és egyéb használati tárgyak készülnek. „Egyes műanyagfajták nehezen újrahasznosíthatók, ezért csak energiatermelésre fordíthatók. 2030-tól azonban az Európai Unióban már csak újrahasznosítható műanyagot használhatnak majd csomagolóanyagként. Reméljük, hogy sikerül megfelelnünk ennek a komoly követelménynek” – jegyezte meg.
Mint hozzátette, annak ellenére, hogy a műanyag újrahasznosíthatósága nem mérhető az üveg és a fém újrahasznosíthatóságához, a helyes osztályozásnak van értelme. Elsősorban azért, hogy ne kerüljön a természetbe, sem pedig a vegyes kommunális hulladék közé. A természetbe került műanyag sok esetben több évtized vagy akár több száz év alatt bomlik le és sok szempontból veszélyezteti a környezetet. A vegyes hulladék közé kerülve pedig csak a hulladéklerakatokat gyarapítja” – zárta mondanivalóját Brinzík.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)
