A Mindszenty emlékév felvidéki programjaihoz csatlakozva a királyhelmeci Mécs László polgári társulás szervezésében emlékeztek Bodrogköz központjában a 120 éve született Mindszenty József hercegprímás, bíborosra. Ünnepi beszédet Batta György, Magyar Örökség-díjas költő mondott. (+Képgaléria)
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja és Balogh Csaba, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete, aki a megemlékezést követő fogadáson pohárköszöntőt mondott.
Batta György, beszédében Mindszenty Józsefet, a hit elszánt harcosát, a XX. Századi Magyarország meghatározó személyiségét, mint a mai magyarság szellemi vezérét méltatta. Aki összefüggéseiben fogta fel a magyar nemzeti létezést, s aki 1956-ban megáldotta a harcosok fegyvereit, mert nem forradalomnak, hanem szabdságharcnak látta a belső és külső hatalom elleni világraszóló küzdelmet. Az ünnepi beszéd további részében az 1892-ben született hercegprímás, bíboros életútjának legfontosabb állomási kerültek említésre, legfőképpen Zalaegerszeg, ahol közel harminc évet töltött plébánosként, újságot alapított, könyveket írt, szegénygondozó intézeteket állított fel, foglakozott kórház- és börtönmisszióval, megszervezte a házapostolok hálózatát. Hívei- szeretetük jeléül- Zalai Lámának nevezték el. Mindszentyt szerény életvitele, az állandó munka és a látványos külsőségek mellőzése láttán ellenfelei ódivatúnak tartották, holott a xx. század eszméit hirdette és a hit fáradhatatlan apostola volt. A háború után fasisztának nyilvánították, amikor pedig a nyilasok árurejtegetés vádjával letartóztatták, valójában élelmiszert és ruhát gyűjtött a menekülteknek. Vezető szerepet vállalt a háborút követő újjáépítésben és mivel lelkesítő beszédei rendkívül népszerűek voltak, a kommunisták célkeresztjébe került. 1948-ban életfogytiglani börtönre ítélték, ahonnan 1956-ban szabadult. Nyugati emigrációjában-országról országra járva- felkereste az ötvenhatos menekülteket, hogy megerősítse őket magyarságukban. Kérte, hogy gyerekeikkel magyarul beszéljenek, s őrizzék meg magyarságtudatukat. A hatalmas munkával és rengeteg szenvedéssel teli, mindig az Istené s a haza szolgálatában eltöltött élet 1975-ben Bécsben befejeződött. Végakaratában azt kérte: „Ha Mária s Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilika sírboltba!” Vágya 1991-ben teljesült. Az előadó továbbá szólt arról, hogy úgy tűnik éppen az egyházfő születése jubileumának évében felépülhet Budapest XII. kerületében, a Normafa közelében található Szent Anna réten az a kápolna, amelyet Mindszenty bíboros is szorgalmazott.
Az előadást összefoglalva Batta György így fogalmazott: „Mindszenty József életébe pillantva elmondható, hogy kimagaslóan együttérző lélek volt: nem törték meg a meghurcoltatások, a börtön, a kínzások, az őt ért hamis vádak és hazugságok. Rendületlenül az istent szolgálta, s az Isten szolgálata mindenkor a haza szolgálata, tudjuk Mátyás királyunktól. És szolgálja a magyarságot napjainkban is, azért lehet a szellemi vezérünk”.
A tartalmas ünnepi beszédet megelőzően Rebres Mihály helyi, s azt követően pedig Pásztor Lorenzó nagykaposi római- katolikus plébános, valamint Budapestről Vass István, az Ifjúsági Keresztyéndemokrata Szövetség tagja szólt az egybegyűltekhez. A rendezvényt szavalatok és ének tette színesebbé. A szép számban megjelent közönség soraiban az említett vendégeken kívül jelen volt Budapestről Herczegh Gézáné Petneházy Melinda -a Herczegh Károly Alapítvány egyik létrehozója, az egyházak képviselői, a város vezetése, a Rákóczi Szövetség, az MKP, a VIA NOVA ICS, valamint a helyi kulturális és oktatási intézmények képviselői. A színvonalas rendezvény Csurgó Dezső nyug. gimnáziumi tanár szervezőmunkájának, segítőinek, és a rendezvény támogatóinak köszönhetően valósulhatott meg Királyhelmecen.
További fényképek a Képgalériában tekinthetők meg.
Mgr. Tökölyi Angéla, Felvidék Ma
