A Magas-Tátra a csodás táj, a természeti kincsek és látnivalók mellett tele van magyar emlékhelyekkel. Közülük sajnos nagyon sok feledésbe merült az elmúlt évtizedekben. Ezek közé tartozik az Ótátrafüred fölé magasodó Tarajkán lévő Szilágyi Dezső-kilátó. A már kissé elhanyagolt kilátó a dualizmus időszaka igazságügyi miniszterének, a Tátra nagy pártfogójának, Szilágyi Dezsőnek állít emléket.
A kilátó az Ótátrafüredről a turistaparadicsomként is számon tartott Tarajkára vezető út utolsó kanyarulatában található. Az 1285 méter magasan elterülő Tarajka a magas-tátrai kirándulások egyik legnépszerűbb célpontja. Már a 19. század utolsó negyedében épültek a szűkebb környéken menedékházak, gyógyfürdők és szállodák. Tarajkára 1908 óta vezet fogaskerekű sikló Ótátrafüredről. A fogaskerekű tarajkai állomásától alig pár száz métere találjuk a Szilágyi Dezső-kilátót.
Kilátó az őszi tájban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
De ki is volt Szilágyi, s miért állítottak ilyen emléket neki? Az 1840-ben született Szilágyi Dezső hat éven keresztül, 1889 és 1895 között töltötte be az igazságügyi miniszteri posztot. Később az Országgyűlés elnöke is volt. 1894-ben ő vezette be a polgári házasságkötést Magyarországon.
Mindamellett Szilágyi nagy támogatója volt a tátrai turizmus fejlesztésének. Gyakori vendége volt Ótátrafürednek. Minden évben visszatért a Magas-Tátrába.
1901-ben bekövetkezett halála után a Magyarországi Kárpát Egyesület kereste a módját a méltó emlékezésnek. Így született meg a kilátó építésének az ötlete.
Mesés táj a kilátóból (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kilátó közadakozásból épült fel, összköltsége meghaladta a hétezer koronát. Majunke Gedeon tervei alapján egy pavilonszerű kilátó készült. Az alapja gránit, erre épült a vaskonstrukció. A létesítmény hatszögletű csonka gúlára emlékeztet.
A kilátó kanyar felőli oldalán, a gránit alapban helyezték el a Szilágyi Dezső portréját ábrázoló domborművet. A kétszeres életnagyságú művet Istók János szobrászművész készítette el.
A balra néző profilt körívben szöveg szegélyezte. A dombormű felirata a következő volt: „A Magyarországi Kárpát Egyesület Szilágyi Dezső emlékezetének”.
A dombormű helye a gránitfalban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kilátót 1904 augusztusában avatták fel. Az ünnepségen számos neves személyiség jelent meg, mások mellett Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter.
A Szilágyi Dezső-kilátó egyik kedvelt helye volt Csontváry Kosztka Tivadarnak. A festőművészt számtalanszor inspirálta a kilátóból elé táruló csodás táj. A létesítményből remek rálátás nyílik a Tarpataki-völgyre. Több festményt is készített itt.
A hatszögletű kilátó míves vaskorláttal rendelkezik. A tetőzet szerkezete is igen gazdagon díszített.
A tetőzet míves szerkezete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az átadást követően számos emléktáblát helyeztek el a kilátó belsejében. Mindez sajnos nem tartott sokáig. A második világégést követő időszakban a domborművel egyetemben az emléktáblákat is likvidálták.
Közel nyolcvan év távlatából is jól kivehető Istók János alkotásának a nyoma a gránit talapzatban.
A kör alakú bemélyedésben látható még a dombormű egykori felfogatásának a helye is.
Csontváry is igen kedvelte a kilátót (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A téli időszakban a kilátótól alig pár méterre található a kupolával fedett jégkatedrális, s az épület mellett vezet turistaösvény a Tar-patai-vízeséshez, valamint a Nagy-vízeséshez .
A Szilágyi Dezső-kilátó büszkén állja az idők megpróbáltatásait. Csendes szemlélője a vadregényes csodás tájnak, ahová várja a pihenni vágyó turistákat. De mára sajnos egyre kevesebben ismerik az állíttatásának történetét.
Forrás:
Orosz Örs: Szoborsorsaink, Méry Ratio Kiadó, 2022
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
