Galántán, a helyi kultúrházban a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett gálaműsoron ötödször adták át a Csemadok Életmű Díjakat. (Képgalériával frissítve)
Szomorú hír fogadta az érkezőket. A kultúrház előcsarnokában tablókkal köszöntötték a díjazottakat, az egyik fotón fekete gyászszalag is tudatta: a nagytárkányi Vaszily Mária pedagógus, kórusalapító elhunyt. A résztvevők egy perces csenddel is kifejezték tiszteletüket emléke előtt. A rendezők a díjat eljuttatják családjának.
A Csemadok Életmű Díjat továbbá a somorjai Bauer Győzőnek, a lévai Halász Gyulának, az alsószeli Szabados Lászlónak és a bódvavendégi Király Józsefnek ítélték oda.
1989 óta január 22-e a magyar kultúra napja – Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a himnusz szövegét. A Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) 2008-ban úgy határozott, évente országos emlékműsorral köszönti a kultúra napját, és életműdíjak átadásával is kifejezik köszöntenek néhány személyt azok közül, akik sokat tettek a felvidéki magyarság kultúrájáért.
Az ünnepség a Himnusz elszavalásával vette kezdetét, Jakubecz László előadásában, majd következtek a díjátadások, laudációk, nívós kultúrműsorok, és a végén ismét felcsendült a Himnusz, immár énekként. Ez így egyszerűen hangzik, ám az ünnepség összesen három órán át tartott.
Holop Zsóka, a gálaműsor háziasszonya köszöntötte a résztvevőket, akik megtöltötték a VMK filmszínházának termét. Üdvözölte a díjazottakat, azok méltatóit, a vendégeket, közéleti személyiségeket, a Csemadok tisztségviselőket, köztük Répás Zsuzsannát, nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkárt Magyarországról, Dudás Károlyt, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökét, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Bauer Edit, európai parlamenti képviselőt (MKP), Gál Gábor parlamenti képviselőt (Most-Híd), A. Nagy László kisebbségi kormánybiztost, Maťašovský Lászlót, Galánta polgármesterét, az MKP-ból Berényi József elnököt, Farkas Iván alelnököt, Forró Krisztián járási elnököt, Horváth Miklós helyi elnököt, Pék Lászlót, a pedagógusszövetség elnökét, Mézes Rudolfot, a szülői szövetség elnökét, Köteles Lászlót, Balogh Gábort, Hrubík Bélát, Sátor Zoltánt, Száraz Erzsébetet – a Csemadok tisztségviselői közül, és Somorja városának, valamint Alsószeli község polgármestereit, Bárdos Gábort, illetve Seres Lajos, akik eljöttek, hogy gratuláljanak településük díjazottjának.
A házigazda Csemadok nevében Bárdos Gyula országos elnök köszöntötte a résztvevő, több mint 500 ünneplő személyt. „Ünnepelni jöttünk össze, anyanyelvünket, kultúránkat. Kívánom, hogy az ilyen rendezvények is adjanak erőt mindannyiunknak” – mondta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a közösségépítés szempontjából nagy szükség van arra a munkára, amelyet a Csemadok végez.
Az első ünnepi szónoklat Répás Zsuzsannáé volt. Emlékeztetett arra, ha a magyar kultúráról beszélünk, akkor valójában az élet minden olyan mozzanatát értjük alatta, ami összetartja a magyarságot, például a sportot is, de, még a humort is. Több mint ezer évnyi örökségről van szó, amelyet folyamatosan alakítunk, gyarapítunk napjainkban is. „Ebben a munkában a Csemadok misszióként tekint a magyar kultúra ápolására. (…) A nemzet fennmaradásához elsősorban tudás szükségeltetik, hogy megkülönböztessük az értéket az értéktelentől” – mondta a magyar kormány képviselője. Ezért nem véletlen, hogy Magyarországon éppen a Magyar Kultúra Napján köszöntik a pedagógusokat is. A magyar kormányzat kiemelt figyelmet szentel a külhoni pedagógusokra is. Míg 2012 a külhoni óvodák éve volt, 2013 a külhoni magyar kisiskolák esztendeje lesz. A projekt azt a célt segíti, hogy minél több gyermek anyanyelvén kezdje meg tanulmányait.
A Zentáról érkezett Dudás Károly tolmácsolta a Csemadoknak a délvidéki testvérszervezet, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség üdvözletét. Délvidéken is népességfogyás sújtja a magyarságot, ők 40 ezerrel lettek kevesebben 10 év alatt, tehát nagy szükség van a kultúra megtartó erejére. A magyar Himnuszt méltatva felelevenítette azt a történetet, amikor Rákosi Mátyás felkérte Kodály Zoltánt és Illyés gyulát, hogy írjanak új himnuszt, ám ők azt válaszolták, hogy jó az a régi.
Valamennyi díjazottról bevezetőként egy rövid kisfilmet vetítettek, majd következtek a laudációk, azt követően átadták az életműdíjat. A kitüntetetteknek Kutak Adrienn ipolysági keramikusművész alkotásának átadásával, és oklevéllel mondtak köszönetet.
Bauer Győző professzort, akadémikust Lacza Tihamér méltatta. Egyikük sem tudott részt venni a gálaműsoron, ezért a laudáció szövegét Hornyák István orvos olvasta fel, a díjat pedig Bauer Edit, a kitüntetett felesége vette át. Felidézték Bauer Győző diákéveit, tudományos munkásságát és közéleti tevékenységét is. Nagy munkára vállalkozik az, aki azt dióhéjban akarja áttekinteni, hiszen olyan emberről van szó, akinek mintegy 300 tudományos dolgozata van, nagykövetként dolgozott, tudományos akadémiák tagja. Számos elismerés, díj méltatja életpályáját, köztük állami kitüntetések is. A tudomány mellett a felvidéki magyarság sorskérdéseinek is mindig kiemelt figyelmet szentelt, kezdeményezője volt a Selye János Egyetemért Alapítványnak is, , állt a Csemadok élén is.
Szabados László életpályáját Alsószeli polgármestere, Seres Lajos méltatta. Mint mondta, Szabados László rendkívül zord gyermekkort tudhat maga mögött, a megpróbáltatások megedzették, elszántságát megerősítették. Tanító és népművelő, vallja, a Csemadok és az iskolák összetartozásának fontosságát. Alsószeliben az iskola igazgatója is volt. Kiváló kórusok alakultak az ő irányításával. MKP-s önkormányzati képviselő is volt, alpolgármesterként a közéletbe is bekapcsolódott. Alsószeliben dalkört alakított, és „prímásként ma is, ifjakat megszégyenítő lelkesedéssel húzza a vonót” – hangzott el a laudációban. Ez a díj minden bizonnyal egy új impulzus a kitüntetettnek, munkájára továbbra is nagy szükség van.
A lévai Halász Gyulát Török Alfréd méltatta. Táncegyüttesek alapítása, kiváló koreográfiák, díjak sokasága (Jókai Napok, Gombaszögi rendezvények) jellemzik pályafutását. Több mint 100 kiváló táncost nevelt fel, beléjük öntve a népművészet iránti szeretetet. Műkedvelői színészként is kiváló alakításokat nyújtott. Népművelői munkásságának elismerése is a mostani Csemadok-díj.
A bódvavendégi Király Józsefet Köteles László méltatta. Egy olyan emberről van szó, aki katonaként dicső (például Erdély felszabadítása), és hátborzongató (a doni hadsereg 70 évvel ezelőtti tragédiája) hadjáratok részese. Hazatérve a Csemadok alapítói között volt, folklórcsoportok aktív szereplője, sokan emlékeznek rá a magyar lakodalmas tréfás verbunkból is. Székely barátaival még a budapesti sportcsarnokban is fellépett. Kopjafát állított a bódvavendégi temetőben. Számos egyéb, önzetlen munka fűződik a nevéhez. A díjat fia, Király Béla vette át.
A kitüntetettek nevében Szabados László mondott köszönetet. „Nem tettünk mást, csak a magyarsághoz való hűség parancsának engedelmeskedve tettük, amit kellett” – mondta.
A színvonalas kultúrműsort a galántai, Józsa Mónika vezette Kodály Zoltán Daloskör, Kovács Mónika ifjú hegedűművész (Kalmár Zsuzsanna zongorajátéka mellett), az alsószeli Kis Varsás néptáncosai (Szabados Katalin vezetésével), Csörgő Evelyn mesemondó), Molnár Rita versmondó, Alsószeli Magyar Dalkör férfi csoportja, Papp Viola énekes és a Garam Menti Néptánc Együttes gondoskodtak.
Az emlékműsort a Csemadok Országos Tanácsa és Galántai Területi Választmánya közösen szervezte.
Korábbi életműdíjasok: 2009: Ág Tibor, Gál Sándor, Őszi Irma, Újváry László, Takáts András, 2010: Bajnok István, Lévai Tibor, Oláh Ödön, Szőllős Sándor, Sidó Zoltán, Quittner János, 2011: Cséplő Ferenc, Danis Tamás, Dobos László, Méry Béla, Magalbert Péter, Sipos Béla, 2012: Héger Károly, Kovács Ferenc, Rózsa Ernő, Samu Katalin, Szabó Rezső.
50 fotóból álló képgalériánk itt tekinthető meg.
Felvidék.ma, ON
{iarelatednews articleid=”32062″}
