Február 22-én a Reviczky Társulás irodalmi szakosztálya és a diószegi Pannónia Társaság közös szervezésében került sor a Reviczky Házban Király Anikó felvidéki író, grafikus, az egyetemes magyar gyermek- és ifjúsági irodalom tehetséges, fiatal képviselője első felnőtteknek tartott könyvbemutatójára.
A becses vendéget és érdeklődő közönséget id. Ševeček Judit, a Reviczky Társulás irodalmi szakosztálya vezetője köszöntötte. Felvezetőjéből megtudhattuk, hogy Király Anikó Feketenyékről származik. A galántai Kodály Zoltán Gimnázium elvégzése után Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult újságírást, majd Győrben elvégzett egy kétéves felnőttképzést, grafikus szakon. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy Király Anikó nemcsak szerzője, de illusztrátora is a könyveinek.
Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma
Király Anikó elmesélte, hogy 12. születésnapjára kapott a szüleitől egy Thomas Brezina könyvet. Nemcsak az olvasás lett kedves időtöltés számára, de kedvtelésből írt néhány mesét, naplót vezetett, majd első regényei is megszülettek.
Új történetek kiagyalása közben érezte magát igazán elemében. 2012-ben pedig eldöntötte, hogy író lesz. Számára még ma is hihetetlen, de írói álma már 2018-ban teljesült, ekkor jelent meg első ifjúsági regénye „Strand, papucs, szerelem” címmel, mely az Ünnepi Könyvhéten is bemutatásra került.
Ebben az alkotásban saját gyermekkori balatoni élményeit szőtte tovább egy nagyon jó hangulatú élvezetes történetté.
Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma
Második alkotása a „Csak barátok?” 2019-ben jelent meg. Az alapötlet onnan jött, hogy véletlenül kezébe került alapiskolás tablója. Azon kezdett töprengeni, hogy a gyerekkori barátságok a legjobbak, mert azok még tiszták.
Gyerekként minden áldott nap összezárnak egy csomó másik gyerekkel. Mit csinálsz? Barátkozol. Aztán azok a gyerekkori barátok valahogy eltűnnek. A felnövés ezt is jelenti. Vagy nem. Kinek hogy sikerül. Erről a felnövési dilemmáról akart írni. Továbbá a könyv különlegessége, hogy fizikailag is két oldalról forgatható, egyik oldalról egy fiú és másik oldalról egy lány szemszögéből mutatja be a történéseket. A regény Anikó kedvenc városában, Esztergomban játszódik, s nem Budapesten, mint a magyar ifjúsági regények zöme. „Jó, ha tudjuk, hogy vannak más patinás városok is Magyarországon” – tette hozzá vidáman.
Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma
Harmadik alkotása „Semmi pánik!” cím alatt jelent meg, s később derült ki, hogy egy trilógia első kötete. Megírásához az alapötletet egyetemi éveinek Piliscsaba és szülőfaluja közötti hosszadalmas utazásai adták.
A regény kamaszoknak íródott és egy képzelt falu és Budapest közötti vonatozás fiatalok közötti képzelt beszélgetéseit gyűjti csokorba.
A trilógia második része 2022-ben jelent meg „Ne nézz vissza!” cím alatt. A regényből megismert öt tizenéves életének balszerencsés és boldog pillanatairól az írónő a szokott humorral és melegszívűen ír. Fellelhetők benne akár a pályaválasztás előtt álló kamasz szülői elvárások és saját érdeklődése közötti vívódásai. Külön értéke a könyvnek, hogy ezeket a problémákat nemcsak a kamaszok, de a szülők, a felnőttek oldaláról is korrektül bemutatja, ezzel is segítve a könyvet olvasó kamaszok és szüleik közötti kommunikációt.
Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma
A trilógia befejező része ugyancsak 2022-ben készült el „Jó a vége!” címmel. A szerző a „Semmi pánik!” és a „Ne nézz vissza!” szereplőinek sorsát humorral és melegszívűen szőtte össze.
Király Anikó további nagyon értékes alkotása „Mangalucával Kukkóniában” című mesekönyve, melynek nemcsak írója, de 77 színes rajzával illusztrátora is. A mesén keresztül a gyerekek megismerhetik a Csallóköz nevezetességeit, régi mesterségeit, növény- és állatvilágát.
A történet főszereplője a kalapot viselő, durcás Mangaluca és a bájos, segítőkész Tündér Ilona. A szereplők sok helyet bejárnak, számos kalandot átélnek: a Duna-parton aranyat mosnak, elkeverednek a Duna kiszáradt ágaiba, hajókáznak a Dunán és a Vágon is. Végül elérkeznek a gútai malomhoz. Anikó egy térképet is rajzolt a történethez, amelynek segítségével a gyerekek nyomon követhetik Luca és Ilona útját.
Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma
Ennek a mesekönyvnek a kapcsán tért át a közvetlen hangvételű beszélgetés Király Anikó másik alkotói tevékenységéhez, a rajzoláshoz.
Elmondta, hogy az írás mellett jött rá, hogy ő rajzolni is nagyon szeret, s az hihetetlenül kikapcsolja. Elsőként egy képregényt készített, melyben egy medúza munkát keresett a tenger mélyén.
A technikák közül mai napig kedvence a vízfesték, a színkeverés és a finom árnyalatok lehetősége miatt. Saját elképzelésből, de fotóról is rajzol, utóbbinál a lényeg, hogy a kép hangulata megmaradjon. Az alkotó azt a dilemmáját megosztotta a hallgatósággal, hogy a rajzolás és az írás állandó küzdelmet folytat benne az első helyért.
Király Anikó jelenleg Feketenyéken él, Dunaszerdahelyen dolgozik, mint szabadúszó újságíró. A felvidéki Új Nő folyóiratban is rendszeresen jelennek meg írásai, számára azok a legkedvesebbek, melyeket maga illusztrálhat. Ezenkívül főállásban magyarországi ifjúsági kiadóknak ír, jelenleg is 3 regényen dolgozik. Az írónő sikerességét jelzi, hogy a mai napig első alkotása már 3 kiadást, míg további két regénye 2 kiadást élt meg.
Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma
A tartalmas beszélgetés végén id. Ševeček Judit egy nagyon kedves részletet olvasott fel Mangalucával Kukkóniában” című mesekönyvből.
Király Anikó nemcsak szellemi táplálékkal látta el aznap a lévai hallgatóságot, de művészete tárgyi formában is itt maradt, mikor a lévai Szent Mihály arkangyal-plébániatemplom tornyai közül a várost védelmező impozáns Szent László-szobor általa készített gyönyörű A3 méretű grafikáját ajándékozta az idén jubiláló Lévai Szent László Körnek, hogy az a Reviczky Házban kiállítva tovább gazdagítsa a csakhamar állandó tárlattá bővülő Léva nevezetességeit bemutató képzőművészeti tárlatot. A kör elnöke meghatódva mondott köszönetet és a jelenlevők elismerő nagy tapsa mellett mutatta fel a művésznővel a csodálatos alkotást.
Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma
A Reviczky Társulás virágcsokorral és kiadványcsomagjával köszönte meg Király Anikónak a nagyon közvetlen találkozást, s kívánt sok örömet és újabb sikereket további alkotói pályáján. A dedikálást követően folytatódott a derűs társalgás.
Ezúton mondunk köszönetet Lanz Rolandnak, a diószegi Pannónia Társaság elnökének, akinek lelkes szervező munkája és anyagi támogatása nélkül ez az értékes rendezvény nem jöhetett volna létre.
(Müller Péter/Felvidék.ma)
