A Bethlen Gábor Alap, a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzeti Regiszter működése volt a témája az április 23-án tartott Nemzeti összetartozás bizottság ülésének.
A Nemzeti összetartozás bizottsága Budapesten az Országház földszint 1. számú tanácstermében április 23-án tartotta soron következő ülését.
Bethlen Gábor Alap
Tájékoztatót hallgattak meg a Bethlen Gábor Alap működéséről, pályázatairól, aktuális kérdéseiről. Az előadó Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból és Dr. Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója valamint Mihály Erzsébet, a BGA Zrt. támogatásfinanszírozási igazgatója volt.
Az előző évihez képest több, 13,4 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a Bethlen Gábor Alapnál a külhoni magyarság támogatására – mondta Lélfai Koppány, az alapkezelő vezetője. A vezérigazgató kifejtette: oktatási-nevelési célú juttatásokra 10,76 milliárd forintot, a Sapientia Magyar Tudományegyetem támogatására 1,38 milliárdot, míg a II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatására 500 millió forintot különítettek el. Lélfai Koppány kérdésre válaszolva elmondta: szükséges lehet a Szülőföldön magyarul program komplex áttekintésére, és koncepcionális változtatásokra.
Az idei évre vonatkozó egyes tételeket részletezve elmondta még, hogy a Határtalanul programra 435 millió forint jut. Tavaly 743 pályázat futott be, és 409 intézmény kapott támogatást. A programban több mint 17.200 anyaországi, 2500 külhoni diák és mintegy 2000 tanár vett részt.
Idén a kérelmek száma 713, a hetedikeseknek szóló felhívásra a tavalyi 491-el szemben 533-an jelentkeztek, míg a szakképző iskolák közötti együttműködést célzó felhívásra az előző évi 138 szemben 88-an adtak be kérelmet. A célterületek közül első helyen Erdély áll, amelyet a Felvidék, Kárpátalja és Délvidék követ.
A Magyarság Háza programtámogatása 216 millió forint, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatása 3,8 milliárd forint. A magyar kultúráért és oktatásért központi pályázati kerete 600 millió forint, ebből 200 millió forint a kisköltségvetésű programokra fordítható összeg. A régiónként meghatározott keretösszeg Erdély esetében 84 millió forint, míg Felvidékre 46 millió forint, a Vajdaságra 40 millió forint, Kárpátaljára 30 millió forint jut.
A vezérigazgató elmondta, hogy tavaly összesen 3276 pályázat érkezett be és ebből 1478 kapott támogatást. Idén az eddigi adatok szerint 4076 pályázat futott be, ami 25 százalékos növekedés. Kiemelte: feldolgozásuk az alapkezelőre megnövekedett terheket ró, de szeretnék azt az egyhónapos előnyt – ami a pályázatok korábbi megjelenéséből adódik – tartani.
A pályázatok feldolgozása április végére várható, a kollégiumi és bizottsági döntések legkésőbb májusban megtörténnek.
Az egyedi támogatásokról szólva elmondta: tavaly 258 kérelem érkezett, és 244 szervezet kapott támogatást, idén áprilisig 88 támogatási kérelmet regisztráltak.
Lélfai Koppány a kereszténydemokrata Gaal Gergely kérdésére válaszolva elmondta: szükség lehet a Szülőföldön magyarul program komplex áttekintésére, és koncepcionális változtatásokra. A program keretében a pályázók 2001 óta változatlan összegű normatív támogatást kapnak, amelynek összege a nevelési-oktatási támogatás esetében 20 ezer forint, a tankönyv és taneszköz támogatásnál 2400 forint, míg a hallgatói támogatásoknál 2800 forint. A programban tavaly mintegy 250 ezer volt a támogatottak száma több mint 5,5 milliárd forint értékben.
Potápi Árpád (Fidesz) bizottsági elnök azt jelezte észak-amerikai, illetve dél-amerikai tapasztalatai alapján, hogy a pályázati rendszer nagyon bonyolult, és e téren radikálisan nem léptek előre.
Kisebbségi Jogvédő Intézet
A továbbiakban szó volt a Kisebbségi Jogvédő Intézet működéséről, melyről szintén Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár valamint Dr. Gyeney Laura a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója számoltak be. Felidézte, hogy 2012 nyarán alakult meg az intézet azzal a céllal, hogy minél hatékonyabb jogvédelmet biztosítsanak a külhoni magyarság számára.
Az intézet feladatai közül kiemelte a jogsegély-szolgálat működtetését határon túli szakemberhálózat létrehozásával, valamint a jövő jogászgenerációjának képzését. Beszámolójában kitért arra, hogy tavaly nyári egyetemet szerveztek, amelyet idén is megtartanak. Kérdésre válaszolva elmondta: a temerini fiúk ügyében folyamatosan tartják a kapcsolatot a helyi ügyvédekkel, és hamarosan a helyszínre utaznak, felkeresik az érintetteket. Úgy fogalmazott: ez egy kiemelt és nagyon kényes ügy, amelyben komoly előrelépés eddig nem történt, de bíznak abban, hogy Szerbia várható uniós csatlakozása fordulópontot jelent majd.
Nemzeti Regiszter
A harmadik programpontban pedig a Nemzeti Regiszter működéséről esett szó. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár mellett Milován Orsolya a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság, Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztályának főosztályvezető kapott szót. Répás Zsuzsanna a 2011 októberében elindított Nemzeti Regiszter eddigi eredményeiről elmondta, hogy 65.131-en regisztráltak, és több mint százezren nézték az oldalt, amelynek célja, hogy a diaszpóra magyarságával is tudják tartani a kapcsolatot.
A honlapon 33 diaszpóra-szervezet bemutatóanyaga szerepel, és közel háromezer kérdés érkezett. Ezek egy része az egyszerűsített honosítással volt kapcsolatos, de volt aki rég elveszett hozzátartozója megtalálásához kért segítséget – mondta.
Beszámolt arról is, hogy a jelenleg magyar és angol nyelven működő honlap spanyol nyelvű változatát is tervezik.
Felvidék.ma
Fotó: Soós Lajos, MTI
{japopup type=”slideshow”content=”images/stories/_esemenyek/2013/04/39211a.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/04/39211b.jpg” width=”200″ height=”250″title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
{iarelatednews articleid=”37901,36981,35635,37463,37016,30655″}