Hétfőn, szeptember 25-én a kassai Thália Színház sajtótájékoztatót tartott, mivel nemsokára beindul az 54. évad, mely hol könnyedebb, vagy súlyosabb, hol játékosabb, néha veretesebb, alkalomadtán elgondolkodtatóbb, netán szórakoztatóbb előadásokat ígér.
Szédítő egzisztenciális előadásokat kínál minden egyes bemutató.
Czajlik József igazgató elmondta, négy darab bemutatójára kerül sor. Ezek alapgondolata: Létezem, szédülök belé! A vezérgondolatot Madách Imre ihlette, habár ezt ilyen formában soha nem írta le. Ez két lényeges gondolatot tartalmaz.
A létezést az egzisztenciális szédület fogalmával ötvözi. Mindkettő a kassai előadásokhoz köthető, kivéve a vendégjátékot. Az idei évadot a magyar szerzők legendás darabjai uralják.
Csukás István-Darvas Ferenc: Ágacska c. mesejátékát már 2019-ben akarták bemutatni, de közbe jött a covid. A darabot Illés Oszkár rendezi. Ebben a munkában Pólos Árpád és Látó Richárd, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház karmestere is részt vett, de ők ketten azóta távoztak az élők sorából. Az előadás az ő emlékük előtt tiszteleg.
A darab arról szól, hogy a vihar Ágacskát elsodorja, s az keresi a helyét. Műfaja a színészek számára izgalmas anyagot kínál.
A meséket manapság egy-két személy adja elő. Ezzel ellentétben ők klasszikus mesével kívánják szórakoztatni a gyerekeket. Zenejátékkal és kosztümmel akarnak örömet szerezni. A gyerekek ezt szeretik, a színészek meg kedvelik játszani.
A bemutatóra szeptember 28-án kerül sor.
Forgács Miklós kiegészítette az igazgató gondolatmenetét. Ezt az évadot az Ember tragédiája ihlette, s arra kíván rámutatni, milyen korban is élünk. A vezérgondolat a hétköznapok létezése, melyek történelmet írnak. A hősiesség mindennapisága, mely nem tudatos. Minden hétköznap szinte valami elképesztő szédületbe veti az embert. Olyan érzés, mintha minden reggeli ébredés egy lélegzetelállító kaland nyitánya lenne. Csak úgy lenni is a mindennapokban olyan, mint a legőrültebb történésekbe belegázolni. Naponta fejest ugrunk a történelembe. Olyan érzés, mintha forogna velünk a világ. A hétköznapok és történelem találkozását kívánja a madáchi álidézet tömören megfogalmazni.
Madách Imrének többszörös kerek évfordulója van. Idén emlékezünk születésének kétszázadik évfordulójára. Az ember tragédiáját száznegyven éve mutatták be és jövőre lesz az író halálának 160. évfordulója, amikor drámai költeményét nemcsak a kassai közönség láthatja majd.
Ez a nagyívű mű mindenkor egy alkotócsapat véleménynyilvánítása, hitvallása koráról, korszellemről, az előtérbe kerülő gondokról. Lucifer álmán keresztül bejárjuk az emberiség történetét, mely minden alapvető és fontos kérdésre válaszolni kívánt. Ezt teszi most is, az őrületesen megbolydult 21. században. Nagyon sok jelenet követi egymást, melyekben a fő gondolatokat kívánják megtartani, a ballasztot meg mellőzni. Éva szerepében a frissen végzett Bencsik Stefánia, Ádáméban az éppen végzős Balla Barnabás mutatkozik be.
Füst Milán Máli néni c. bohózata legendás játék. A 30-as évek kellemes, álmatag Budapestjén találjuk magunkat. Egy gyárat vezető család és alkalmazottak életébe azonban beletoppan Máli néni. A valaha jómódú szegény rokon kérni jön, hogy meglegyen a mindennapi betevő rántott szeletje. Körülnézve látja, itt mindenki segítségre szorul, így kéretlenül munkálkodni kezd. Máli tanácsokat osztogat, mindenre talál megoldást, nem jön soha zavarba. Áldásos tevékenységének köszönhetően a helyzet egyre átláthatatlanabbul bonyodalmas lesz. A félreértések egyre kacagtatóbbak, a káosz meg tombol. A néző remélhetőleg kapkodva a fejét, egyre jobban szórakozik. Legalábbis az alkotók reményei szerint.
A Czaljik József rendezte darab a dunaújvárosi Bartók Kamara Színház együttműködésével készült.
A Padlást, Presser Gábor, Horváth Péter és Sztevanovity Dusán félig meséjét és félig musicaljét Dudás Péter rendezi. Harmincöt éve állandóan játszák. Nem létezik magyar színház, mely ne adta volna már elő. Élő legenda lett. Tizennégy éve Kassán is bemutatták. Ez a darab elvarázsolja a nézőket.
Az örökkévalóság óta a végtelenben bolyongó megnyugvást kereső szellemek csapnak össze a világűr és az emberi tudás titkait kutató esendő szereplőkkel, akik a karnyújtásnyira lévő csodákról alig vesznek tudomást.
Az elvarázsolt, mesék uralta, csillagporos padláson kavarognak a bűnök, feledett zugok ködében a vágyak, melyek olyan helyet keresnek, ahol a szeretet és jóindulat győz. A nagy kérdés, ha legféltettebb kincseink kerülnek veszélybe, mit vagyunk hajlandók ezekből feláldozni és mit teszünk meg a többiekért. Ki tudjuk-e választani a valódi értékeket a kacatok közül?
A pókhálós padlásról beutazzuk a világmindenséget, megnyílnak a szédítő időtávlatok, a szilvásgombóc szeretetízű, a szerelemnek világűrzamata van, a kozmosz meg összezsugorodik egy kedves, meghitt, ismerős padlásban.
A Rádiós szerepét Hajdú Mihály, a kassai Állami Konzervatórium diákja formálja meg. Témüller házmester meg megváltoztatja nemét a kassai színpadon. Témüllernét Szabadi Emőke kelti életre.
Most egy teljesen más felfogású előadást láthat a néző.
A Varsói melódia, Leonyid Zorin darabja, egy szerelemről szól, melybe beletenyerel a történelem, így nem tud kiteljesedni. Ez Rák Viktória és Lucskay Róbert jutalomjátéka lesz. Bemutatójára jövő év májusában kerül sor.
A színház egyelőre nem emelt árakat. Október 15-ig a bérletesek régi helyüket igényelhetik. November 30-ig van lehetőség bérleteket vásárolni – mondta Szpisák Gyula főosztályvezető.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
