Október 15-én Lengyelországban parlamenti választásokat tartanak. Ezzel kapcsolatban a Lengyel Püspökkari Konferencia egy olyan ajánlási dokumentumot jelentetett meg, melyben leszögezi, hogy a szabad választás a demokratikus társadalmi rend alapvető intézménye. A dokumentum kiemeli, hogy a szabad választás lehetővé teszi a polgárok számára, hogy döntsenek közösségük jövőjének irányvonaláról.
A keresztény embernek azonban e jelentős cselekedetet a hit szemszögéből is mérlegelnie kell. A kiadott dokumentummal segíteni szeretne abban, hogy egy hívő embernek az elkövetkező helyi, országos és európai szintű választások kapcsán milyen elvek mentén kell döntenie.
Az alábbiakban kommentár nélkül közöljük a Lengyel Püspökkari Konferencia Tanácsának ajánlásait:
Részvétel a választásokon
A választásokon való részvétel minden polgár számára elérhető módot ad arra, hogy gyakorolja a társadalmi-politikai életben való részvétel „jogát és kötelességét”. A választásokon való részvétel a katolikusok lelkiismereti kötelessége. Hiszen ezzel a közjó, azaz a közösség minden tagjának érdekét szolgáló alapvető elkötelezettségről tanúskodik.
A közjó jelentése
A közjó azoknak az értékeknek az összessége, amelyek révén az ember, a család és a közösség teljesebben és könnyebben elérheti saját tökéletességét. Az így értelmezett közjó megvalósulása csak akkor biztosítható, ha a politika az emberi személy helyes értelmezésén alapul. A választói kötelesség tehát megköveteli az erkölcsi rend elvein alapuló felelős döntések meghozatalát.
Értékek, amelyek nem képezhetik alku tárgyát
Azokban a kérdésekben, amelyek az erkölcsi rend lényegét érintik, a józan ész nem enged kompromisszumot. Következésképpen:
(a), katolikusoknak feltétel nélkül ki kell állniuk a fogantatástól a természetes halálig tartó élethez való jog mellett, amely jog „az emberek társadalmi együttélése és a politikai közösségi létének alapját képezi”;
(b) ugyanilyen eltökélten kell védelmezniük a család jogait, amely jogok a monogám, ellenkező nemű személyek házasságán alapulnak. Ezért elfogadhatatlannak tartják az együttélés más formáinak a családdal egyenlő szintre való helyezését;
(c) megkövetelik a szülői elsőbbség garanciáját gyermekeik nevelésében;
(d) védelmezik a lelkiismereti és vallásszabadságot, amelyek az emberi jogok középpontját képezik;
(e) ellenzik, hogy a világot úgy építsék fel, „mintha Isten nem létezne”;
(f) elkötelezettek a belső és külső béke mellett, amely a közjó megvalósításának elengedhetetlen feltétele;
(g) elkötelezettek a gazdasági folyamatok etikus kialakítása mellett, ellenzik a „pusztító gazdasági folyamatok működtetését”.
Ezek a kérdések olyan elveket alkotnak, amelyeket a választási döntések meghozatalakor figyelembe kell venni. A megfelelően kialakított keresztény lelkiismeret nem engedi meg, hogy szavazatával támogassa az olyan politikai programok vagy az olyan törvények megvalósulását, amelyek aláássák a hit és az erkölcs alapelveit.
A demokratikus választások elismerése
Miközben a katolikusoknak kötelessége, hogy részt vegyenek a szavazáson, és lelkiismeretüknek megfelelően szavazzanak, ha a társadalom már meghozott egy demokratikus döntést – még akkor is, ha az ellentétes a választó preferenciáival –, az eredményt tiszteletben kell tartaniuk. Olyan helyzetben, amikor „a hatalmon lévők igazságtalan törvényeket hoznak, vagy az erkölcsi renddel ellentétes intézkedéseket tesznek, ezek a rendeletek lelkiismereti szempontból nem érvényesek”. Egy katolikusnak az ilyen módon hozott törvényekkel szembeni tiltakozásának kizárólag az Isten iránti engedelmességen és nem a politikai érdeken kell alapulnia.
Imádság a hazáért
Szem előtt tartva a demokratikus választásoknak a közjó építésében való fontosságát a felidézett elvek alapján, arra kérünk mindenkit, hogy imádkozzon a Hazáért.
(MI/Felvidék.ma)
