Június 14-én délután mutatták be a Felsőtúrról készült első összefoglaló monográfiát. Csáky Károly kötete, a Felsőtúr – Falu a Korpona-patak völgyében című kiadvány hiánypótló a község történelmében – hangzott el a kultúrházban tartott könyvbemutatón.
„Falunk majd ezer éves múlttal rendelkezik, első írásos említése 1156-ra datálható. Az említett iratban már létező faluként említi községünket” – mondta köszöntőjében Varga Péter, Felsőtúr polgármestere.
Szavalással indult a program (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Hozzátette, a lakosság a történelem folyamán számtalanszor kényszerült újrakezdeni és rendezni életét. Mint folytatta:
„ide tartozunk és ezer szállal kötődünk ehhez a faluhoz, ide köt bennünket a múlt, az elődeink emléke. Évszázadok során, főleg a múlt században mélyreható változások mentek végbe a faluban.”
Az említett változások érintik a falu látképét, mára már eltűntek a nádfedeles házak, kivesztek a régi mesterségek, elhagytuk a népszokásokat. A most bemutatott kötet mindezeknek emléket állít – fogalmazta a falu első embere. „A jelen kötetet a szülőföld szeretete, a múltat megismerni vágyás igénye hozta létre” – jelezte.
Varga Péter köszönti a jelenlévőket (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A jelen kiadvánnyal emléket szeretnének állítani annak az erős faluközösségnek, amely az idők során már bizonyította életképességét, lépést tartott a korral és a legnehezebb időszakban példát mutatott az összefogásból és lankadatlan munkaszeretetből – szögezte be köszöntőjében Varga Péter.
A szerzővel Lendvay Tibor, nyugállományú iskolaigazgató beszélgetett. Elsőként röviden felvázolta Csáky Károly szerteágazó írói munkásságát. Mint elmondta: az elmúlt időszakban három monográfiát is kiadott. A felsőtúri könyv mellett 2022-ben Ipolyságról, 2024-ben pedig Molnár Imrével közösen Ipolyfödémesről írt összefoglaló művet. Mindhárom kötet hiánypótló a maga nemében.
Megtelt a kultúrház terme (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Csáky Károly elsőként a kutatásról és a források megkereséséről szólt. Mint elmondta: a török korból nagyon jól dokumentálható az akkori falu összetétele. Az összeírások, a defterek számba veszik név szerint a falu egykori lakosságát. Ugyancsak jól használhatóak voltak a Mária-Terézia korabeli urbáriumok.
Később az egyházi anyakönyvekből és egyháztörténeti krónikákból, az ún. Historia Domusból indulhatott ki. A megbízható források között említette a falu egykori jeles tanítója, Singer József által vezetett krónikát, amely a falu jeles eseményeit, történeteit jegyezte fel gazdag képanyaggal.
Lanz Roland szól a hallgatósághoz (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A könyvbemutatón érintették a falu látnivalóit, szakrális kisemlékeit. Felelevenítették az egykori gótikus templom történetét, valamint a jelenleg is álló szakrális helyről is szóltak.
Csáky Károly jelezte: Felsőtúr igen kivételes volt a nemesi lakosok tekintetében. Volt időszak amikor nyolc-tíz kúria is állott a községben.
Az egyik legjelesebb család a Pongráczok voltak. Kriptájuk a templom udvarán található. A família jeles tagja volt Pongrácz Lajos, Hont vármegye alispánja, császári és királyi kamarás. A család másik ismert tagja Pongrácz Elemér (Pongrácz Lajos unokaöccse), újságíró, helytörténész, a mai Honti Múzeum jogelődjének alapítója.
A hiánypóltó monográfia (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Igen gazdag története van a helyi katolikus egyházközségnek. Több tehetséges pap szolgált a faluban. Több nyelven beszélő egyházfiak mellett publikáló, író és szerkesztő papok ténykedtek Felsőtúron.
Pár mondattal ismertették az 1919/1920-as impériumváltás időszakát, a világháború borzalmainak helyi vonatkozásait, illetve a hontalanság időszakát. Ezzel kapcsolatban a szerző kifejtette: a környező falvakhoz képest kevésbé érintette a kitelepítés és a deportálás, ez részben a vegyes házasságoknak volt köszönthető.
Képeken a múlt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Végül a néprajzi témára tértek ki. Itt elhangzott, részben megtörtént a népviseletek és az egykori használati eszközök begyűjtése, ám a teljes körű néprajzi gyűjtés már elmaradt. Felvetődött az igény, jó volna egy tájházat, avagy egy falumúzeumot létrehozni, ahol a letűnt kor bemutatás mellett a további emlékek gyűjtése is folytatódhatna. Ugyan a falu kultúrházában berendeztek egy két helyiségből álló emlékrészt, amely az elődök mindennapjait eleveníti fel. Hamarosan részletesebben is beszámolunk a kiállításról.
A könyvbemutatón jelen volt Lanz Roland történész, a diószegi Pannonia Polgári Társulás elnöke, aki a monográfia kiadását támogatta.
„Felsőtúr nemes község monográfiája egy olyan kiadvány, amely a tágabb régió hasznára is válik. Az értékőrzés mellett forrásként is hasznosítható az elkövetkező kutatások során” – jegyezte meg.
A könyvismertetéshez kiállítás is párosult. A kultúrház oldalsó fala mentén paravánokon a múlt századi életképek, portrék, csoportképek köszöntek vissza. A bemutató végén a résztvevők nagy örömmel és kíváncsisággal tekintették meg a felvételeket.
Dedikálás közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Felsőtúr – Falu a Korpona-patak völgyében című könyv megvásárolható a felsőtúri községi hivatalban.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
