A Szövetség a Közös Célokért társulás civil információs napja a Gombaszögi Nyári Táborban idén is egy izgalmas téma köré épült – „Fókuszban az online médiahasználat és a női szerepek” címmel…
Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója nevében Pósa-Homoly Erzsébet, a rimaszombati iroda vezetője köszöntötte az egybegyülteket.
A rendezvény első részében az online és az offline jelenlétről, a tudatos médiafogyasztásról és internetfüggőségről a generációk tükrében tartott előadást Hideghéthy Adrián.
Mint elmondta, az okostelefonok és más hordozható eszközök használata napjainkban teljesen természetes jelenség, mint az is, hogy a fiatalabb generációk mindig nyitottabban állnak a technológiai innovációkhoz. Tapasztaljuk, hogy a fiatalok számára nem okoz problémát az online ügyintézés vagy vásárlás, ebből kifolyólag is lényegesen több időt töltenek az interneten.
Az internet tudatos használatával jelentős mennyiségű idő szabadulhat fel. Azonban nem teljesen alaptalan az a felvetés sem, hogy a fiatalabbak egy jelentős része túlzásba viszi az internetezést.
Hideghéthy Adrián„Elmondhatjuk, hogy a médiafogyasztási szokások nagy különbségeket mutatnak a nemzedékek között. A statisztikai adatok szerint jól megfigyelhető, hogy a Facebook és az Instagram oldalak felhasználóinak életkor szerinti megoszlásán a 25-34 éves korosztály vesz részt legaktívabban. A 35 éves korosztálynál idősebbek lényegesen kisebb számban képviseltetik magukat az Instagramon a Facebookhoz viszonyítva.
A vállalatok számára a közösségi média nem más, mint egy kiváló lehetőség a fiatal fogyasztók sokkal hatékonyabb elérésére”
– tette hozzá.
Bemutatta a nemzedékek közti különbségeket, a digitális bennszülötteket, a médiafogyasztási morált. „Kutatások alapján elmondhatjuk, hogy a generációk internet fogyasztása az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére az internetfüggőség nem csak a fiatalabb korosztály napjait árnyékolhatja be.”
„Bár az internetfüggőség egyelőre még nem hivatalosan bejegyzett pszichológiai betegség, mégis egyre több fiatal és idősebb szenved elvonási tünetektől, amikor nem tudnak kapcsolódni a hálózathoz. Gyakori jelei a függőségnek a sóvárgás, a nyugtalanság, az agresszió és a zavartság. A szakember szerint az internetfüggőség egyértelműen negatív hatással van a viselkedésre és a pszichés állapotra. A függőség egy olyan befelé forduló állapotot eredményez, melynek következményeként a külvilág történései veszítenek fontosságukból…”
Ugyanakkor felmerült a kérdés – Mit jelent a tudatos médiafogyasztás?
A tudatos médiafogyasztás lényege, hogy képesek legyünk eligazodni és tudatos módon informálódni a különböző csatornák között, valamint elemezni tudjuk a különböző információforrások megbízhatóságát és hitelességét.
„Fontos tudatosítanunk a gyerekeinkben, hogy az interneten egy bizonyos mértékig mindenki más, mint a valóságban. Ugyanakkor azt is tanítsuk meg nekik, hogy a netes tetteikért is vállalniuk kell a felelősséget, hiszen szükség esetén bármikor könnyedén lenyomozható a személyazonosságuk.”
Kiemelte, hogy az internetről letölthető ingyenes szűrőszoftverek lehetővé teszik, hogy megakadályozzuk a gyermekek számára veszélyes vagy káros tartalmak elérését. Például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság gyermekbarat.nmhh.hu oldaláról is tölthetök le díjmentesen ilyen gyermekvédelmi szűrőszoftverek.
„A videojátékok kiemelkedő helyet foglalnak el a gyerekek szabadidős tevékenységei között, ezért a játékok kiválasztásánál ugyanolyan körültekintőnek kell lennünk, mint a tévéműsorok esetében vagy az internethasználat szabályainak megalkotásakor.
A szülő feladata, hogy segítsen a gyermeknek az érdeklődésének és a korának megfelelő játék kiválasztásában.”
A fórumbeszélgetés az Időrabló tényezők a családban témával folytatódott, melyen Gergely Papp Adrianna a Magyar Szövetség Nőtagozatának elnöke, Beke Beáta a Pro LE-Ti elnöke, Drab Melinda a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat királyhelmeci irodájának vezetője mondta el véleményét a tárgykörben.
A kérdésre, hogy szerintük mi a nő szerepe a családban, a civil életben, a politikában? Gergely Papp Adrianna azzal válaszolt, hogy a nők szerepe a társadalomban, a civil életben, és a politikában is nagyjából ugyanaz, mint a családban. A család összetartására való igyekezetet, a konfliktus helyzeteknek az érzékenyebb kezelését, a toleranciát, a megértést, a megbocsájtást kellene átültetniük a politikába. „A politika jelenlegi helyzete itt a Felvidéken, de az egész világon, úgy gondolom, hogy a cápák harca a mélyvízben… ezért vonulnak ki a nők a politikából, mert ennyire elhatalmasodott ez a semmibe nem nézni a másikat, mindent megtenni azért, hogy ott legyünk egy pozícióban… holott pontosan az ő tulajdonságaikra lenne szükség ahhoz, hogy ez az állapot egy kicsit barátságosabb legyen.“
Beke Beáta egyetértését fejezte Adrianna gondolataival, kiegészítve, hogy a nők maguk is egymást vetélytársnak tartják, illetve a férfiak ellenségként kezelik a nőket. „Kevés férfi tolerálja, hogy nőként döntéseket hozol, sikereket érsz el, esetleg ott van a gyerek, akiről neked kell gondoskodni.“ Hozzátette, lehet háttérbe helyezni a magánéletet és akkor elindulni közéleti úton, vagy pedig ki lehet egyensúlyozni a kettőt, de akkor nem biztos, hogy a közéletben el lehet jutni olyan mély vizekbe, ahol lehetőség van cápákkal harcolni.
Drab Melinda egy anekdotával kezdte, hogy egy pár éve az egyik kollégája észrevett egy könyvet a polcon, aminek a címe „A nő helye” és megkérdezte őt, hogy lehet ilyen vastag könyvet írni a konyháról.
„Miért gondoljuk azt, hogy a nő helye csak a konyhában lenne, meg otthon?
Amikor látjuk, hogy milyen sikeres nők ülnek itt körülöttem, ha végig gondoljuk, hogy hány helyen és hány szerepben kell megfelelnünk, a munkahelyen, otthon a családban és sokszor még bűntudatot is érzünk, ha véletlenül valamire nemet kellene mondanunk.“
A beszélgetés alatt felmerült, hogy a nők hogyan tudnak a politikában helytállni, illetve szükség volna-e több női politikusra, és milyen példát tudnak mutatni a környezetükben élő fiataloknak?
A hölgyek kiemelték, hogy mivel a nők egyszerre több mindenre is oda tudnak figyelni, nagyon jól lehet ezt kamatoztatni a civil életben, a kultúrában. A politikában teljesen más a helyzet, ott megmondó embernek nevelik ki a politikusokat, amiben a nők nem akarnak részt venni, mert nekik nem ez a céljuk, hanem hogy konfliktus mentessé tegyék ezt a közeget.
Felvetődött, hogy a civil szférában több nő vállal szerepet, míg a politikában sokkal kevesebb pedig minden mindennel összefügg. A politikában a helyet ki kell könyökölni. A közösségről kellene szóljon a közélet, de a civil társadalomra a politikum kiszolgáló apparátusként tekint. A politikából hiányolják az egymásra figyelést, a közösségi és csapatmunkát. Megemlítették, hogy a nők azok, akik hosszútávon gondolkodnak, mert ösztönösen a gyerekeik jutnak az eszükbe, ők a jövőben is jót akarnak, hogy működjenek a dolgok. Felmerült a kvóta rendszer kérdése, a szakmaiság hiánya és az érzékenység témakörében is elmondták véleményüket.
A rendezvényt Gubík László, a SZaKC elnöke zárta, kiemelve a nők szerepét úgy a közösségben, a társadalomban, mint a politikában.
„Úton Gombaszög felé eszébe jut az embernek Madách és Az ember tragédiája… A nőknek Éva tökéletes megszemélyesítője, mert Éva, ha kell, tartja a lelket Ádámban, tud támasza lenni és segíti őt a bajban, de ha Ádám nem tudja vezetni a közösséget, akkor viszont Éva átveszi és ő az irányítója a közösségnek… A nőnek nem csak társnak kell lenni, hanem ha a helyzet úgy hozza, akkor vezetőnek is. Így tud szervessé, illetve igazságossá, szerethetőbbé és harmonikusabbá válni a közéletünk”.
Kép és szöveg: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
