Az illúziók korszaka most véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért: nem a távoli jövőben, hanem azonnal, nem fokozatosan, hanem a helyzet által megkövetelt merészséggel – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban.
Az uniós parlament európai védelemről szóló plenáris vitájában az elnök hangsúlyozta: a béke és az egység már nem tekinthető magától értetődőnek, biztonsági válsággal áll szemben Európa.
Mint mondta, a hidegháború után Európa alábecsülte a biztonsági kockázatokat. Egyesek Oroszország biztonsági és gazdasági integrálásában, mások az amerikaiak folyamatos védelmében bíztak. Ennek eredményeként csökkentették a védelmi kiadásokat, bízva a béke fenntarthatóságában, ám ehelyett biztonsági deficit keletkezett.
Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna katonai támogatása sürgető feladat, de a kihívás egész Európa biztonságáról szól.
„Az Európai Tanács múlt csütörtöki ülésén olyan példátlan egyetértést tapasztaltam az európai védelem kérdésében, amely néhány héttel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Új felismerés született: másképp kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően kell cselekednünk. Megkezdtük Európa hatalmas erőforrásainak mozgósítását”
– emelte ki.
Az Európa felfegyverzésére irányuló tervet taglalva az elnök elmondta, hogy a javaslat akár 800 milliárd euró mozgósítását teszi lehetővé az európai védelem megerősítésére. Ennek egyik kulcseleme a mentesítési záradék aktiválása, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy gyorsan és hatékonyan növeljék védelmi kiadásaikat.
A javaslat második fő eleme a SAFE pénzügyi eszköz, amely stratégiai területeken – például légvédelem, drónok, rakéták, lőszerek, katonai mobilitás, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia – támogatja a beruházásokat. A finanszírozás európai gyártók termékeire összpontosul, hosszú távú szerződésekkel biztosítva az ipar stabilitását és kiszámíthatóságát.
Azt is kijelentette, közös beszerzések kulcsfontosságúak, mert gyorsak és hatékonyak, ennek érdekében az EU alkalmazza az uniós szerződések 122. cikk szerinti vészhelyzetre vonatkozó eljárást, amely lehetővé teszi a gyors pénzügyi támogatást.
Emellett a kohéziós alapok fel nem használt forrásait a tagállamok védelmi projektekre – például infrastruktúrára vagy kutatás-fejlesztésre – irányíthatják át
– tette hozzá.
Von der Leyen szerint a javasolt intézkedések a gazdasági növekedést és a versenyképességet is erősítik, új gyárak és termelési vonalak létrehozásával, valamint minőségi munkahelyek megteremtésével Európában.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője szerint az EU vezetői „zárt gondolkodási rendszerben” ragadtak, amely figyelmen kívül hagyja a valóságot és a logikai összefüggéseket, kizárólag érzelmi alapon támogatva Ukrajnát, ami ahhoz vezet, hogy Európa kimaradhat a békerendezésből és az érdekszférák újrafelosztásából.
A képviselő bírálta a kettős mércét, rámutatva, hogy Magyarországot folyamatosan bírálják jogállamisági problémák miatt, míg Ukrajnában emberi jogi visszaélések, erőszakos besorozások és kisebbségi jogsértések történnek, mégsem hallani hasonló aggodalmakat az EU részéről.
Borvendég úgy véli, a háború további finanszírozása helyett átláthatósági vizsgálatot kellene indítani az Ukrajnába küldött EU-s pénzek felhasználásáról, különösen arról, hogy mennyi jutott oligarchákhoz.
„Tisztázni kell azt is, hogy az odaérkező fegyverek egy része nem olyan terrorszervezeteknél kötött-e ki, mint a Hamász vagy az Iszlám Állam, vagy mexikói drogkartellek„
– tette hozzá.
A politikus felszólította a döntéshozókat, hogy lépjenek ki a „zárt gondolkodási rendszerükből” és a realitásokat mérlegelve döntsenek Ukrajna EU-s és NATO-tagságáról, mert Európa elgyengülése és egy harmadik világháború veszélye forog kockán.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte: „Brüsszel eddigi Ukrajna-stratégiája megbukott: az európai vezetők háborús uszítása, a hangzatos szónoklatok a szankciós politika biztos sikeréről, az orosz agresszor katonai térdre kényszerítéséről eddig már 134 milliárd euró elköltését jelentették a háborúra, ami gazdasági bajokat, pusztítást és szenvedést hozott„.
Véleménye szerint „a háborúpártiak ráadásul még fordítva is ülnek a döglött lovon„, mert Donald Trump amerikai elnök is világosan megmondta, hogy az Egyesült Államok kiszáll a háborúból és békét fog teremteni.
„Az európaiak és az amerikaiak is békét akarnak, az Egyesült Államok patrióta vezetése békepárti, míg az európai vezetők továbbra is a háborút akarják folytatni. Ez több mint bűn, ez hiba„
– hangsúlyozta.
„Amikor már az amerikaiaknak sem kell a proxy háborújuk, akkor ezt a levetett amerikai háborús hacukát akarják a háborúpárti vezetők Európára kényszeríteni, és az eddig elköltött eurómilliárdok után már bármennyi pénzzel tovább akarják finanszírozni az ukrajnai öldöklést, Amerika helyett is, sőt, az amerikai béke törekvéseket megakadályozandó” – mutatott rá.
Szavai szerint „Brüsszel vezetői ráadásul növelik a bajt, és ezt megfejelik azzal, hogy már Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását mantrázzák, ami egyenesen összedöntené az európai gazdaságot„.
„Ezt a háborút le kell zárni, és lezárni csak tárgyalásokkal lehet” – jelentette ki Deutsch Tamás.
MTI/Felvidék.ma
