Legyen súlya Kassán a magyar szónak

Augusztus 18-án délután a Szent István Társulás (SzIT), a Szakkay József Társulás (SzJT) és a Bocskai Keresztyén Társaság (BKT) az Őszirózsa énekcsoporttal karöltve, a közelgő Szent István-nap alkalmából ünnepséget rendezett. Ezen a napon a kassai magyarok együtt ünnepelték államalapító királyunkat.

A MaJel Rovás udvara megtelt. Az ünnepség elején a Magyar Himnuszt énekeltük el Füleki Ervin hegedűkíséretével.

Buday Ernő köszönti za ünneplőket (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Majd Ivanecky Mária műsorvezető üdvözölte a megjelenteket, közöttük Berényi János konzult és Lucia Gurbaľová főpolgármester-helyettest, aki az őszi választások alkalmával a Kassai Önkormányzati Kerület elnöki posztjára pályázik.

Ezután Buday Ernő, a SzIT és a SzJT elnöke köszöntötte a megjelenteket, és köszönetet mondott a MaJel Rovásnak, hogy az ünnepséget ezen a helyen már 16. alkalommal rendezhetik meg. Göőz László, a BKT elnöke rövid beszédében kitért arra, hogy Szent István idejében csak egy egyház létezett, később azonban megjelent a protestantizmus, amely meg kívánta reformálni az egyetemes egyházat, de annak vezetői ettől elzárkóztak, így külön vallások keletkeztek. Ma viszont az ökumenizmus jegyében közösen ünnepelünk, s ez így van rendjén.

Göőz László mondja beszédét (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Ezt követően az Őszirózsa fellépése következett. Az éneklést szavalatok szakították meg. Tóth Éva Szent István király imáját szavalta el, Varga Leventéné pedig Mihályi Molnár László Annyi csak című versét adta elő.

Ünnepi beszédet két nyelven jómagam tartottam.

Lucia Gurbaľová beszél (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

„Az ősi kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház legdíszesebb, északi kapuzatán öt szobor áll őrt. Többek között Szent István király és Szent Imre herceg. Apa és fia. Az apa utódját látta benne és fel kívánta készíteni az uralkodásra. Ezért leíratta számára, mihez kell tartania magát egy keresztyén uralkodónak. Ám fiatalkori halálos vadászbalesete miatt, soha nem ülhetett apja örökébe. Nem tudhatjuk, milyen uralkodó lett volna. De azt igen, hogy apja milyen elveket tartott fontosnak egy erényes uralkodó esetében.

Fiához intézett intelmei az élet minden területére kiterjedtek. De mi most csak azt a részét emeljük ki, mely a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szól.

»A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.«

Az ünneplő közönség (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Jézus Krisztus sem tesz különbséget az emberek között anyanyelvük miatt. Ha ezt az elvet az emberek magukévá tették volna, városunkban sem történtek volna embertelenségek. Ezért gondoljunk gyakrabban István királyunk Intelmeire és fogadjuk meg azokat! Kincsként őrizzük anyanyelvünket és becsüljük meg a másét!”

A SzIT minden évben valakinek a munkásságát oklevéllel ismeri el. Idén a Csemadok kassai szervezete kapta az elismerést. A szervezet méltatását Ivanecky Mária olvasta fel.

Ivanecky Mária és János méltatják a Csemadokot (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Ennek utolsó sorait idézzük: „A Csemadok kassai szervezete 1949 márciusában alakult. E több mint hét évtized alatt a város és lakói sok mindent megéltek, annak ellenére Kassa mindig szerves része maradt a magyar történelemnek. Rajtunk múlik, hogy ezt méltóan őrizzük és hordozzuk, tovább adjuk. Vigyázzunk csodálatos nyelvünkre és történelmünkre, adjuk azt tovább gyermekeinknek. A magyar szónak, imának és dalnak helye van egy évezred után is Kassán. Mi ide tartozunk, itt vagyunk otthon. Értéket képviselünk ebben a városban. Ezt kell közösen tovább vinnünk. Ebben a munkában a Csemadoknak oroszlánrésze volt. Kívánjuk, hogy a Csemadok kassai szervezete ezt a munkát sikeresen folytassa, történelmi hivatásának tudatában, mindannyiunk megelégedésére.”

Buday Ernő átadja a díszoklevelet (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Az elismerést Duncsák Mária, a Csemadok Városi Választmányának alelnöke vette át és köszönte meg. Az elvégzett munkáról beszélt, amelyet önkéntesek végeznek, ezért senki sem kap érte díjazást. Ez valójában nem munka, hanem szolgálat. Vannak istentiszteleteink anyanyelvünkön, iskoláink, színházunk, szervezeteink, amelyekkel együtt valósítják meg programjaikat. Köszönet érte.

Az új kenyér felszeletelése (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Zsugorodunk, egyre nő az átlagéletkorunk, hiányoznak a fiatalok, akik át tudják venni a sétabotot.

A cél, hogy legyen súlya a magyar szónak. A kassai polgárokon múlik, hogy céljainkat elérhessük.

Ezután az új kenyér felszeletelése következett, majd a gulyás. Az Őszirózsa zárta a hivatalos részt a Halló magyar című dal eléneklésével.

A kötetlen program keretében az ünneplő közönség beszélgetett és énekelt. Béres Viktor – hazafias szokásához híven – verseket szavalt.

Balassa Zoltán/Felvidék.ma