Az MKP elnöke is részt vett a határon túli magyar pártvezetők Tusnádfürdőn (Erdély) tartott kerekasztal-beszélgetésén, majd a Fidesz elnökével folytatott négyszemközti eszmecserét. Csáky Pált közvetlenül Orbán Viktorral történt találkozása után kérdeztük.
Mi volt a központi témája a határon túli magyar vezetők nyilvános kerekasztal-beszélgetésének?
– Az asztalnál Pásztor Istvánnal (Vajdaság), Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel (Erdély), Kovács Miklóssal (Kárpátalja) és Szabó Tiborral (Magyarország, mint a beszélgetés vezetője) foglaltam helyet, de a tusnádfürdői sátorban jelenlévők közül mások is bekapcsolódtak a beszélgetésbe, köztük volt például Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke is. Ahogy a beszélgetés címe – Magyar nemzetpolitika – Más kép – elnevezés is egyértelműen utal rá, az új lehetséges magyar nemzetpolitikáról értekeztünk. Az volt az alapgondolatunk, hogy a 21. század elején az utóbbi esztendők alatt történt jelentős változások után lényegében az Európai Unióban minden népnek, nemzetnek újra kellene fogalmaznia magát. Nem csak az Európai Unió új lehetőségeit figyelembe véve kell tennünk ezt, hanem az új kihívásokat – mint például a globalizációs hatások – nézve is. Úgy gondoljuk, hogy ebben a folyamatban a magyar nemzet szerves részét képező határon túli nemzeti közösségeknek kötelességük megkeresniük, megtalálniuk egymást, hogy közösen, eredményesebben tudjuk kiaknázni az új helyzet adta lehetőségeket.
Az egységes fellépésre való törekvésben azonban ismét megjelent a magyar átok, hiszen az asztalnál sem voltak mind együtt…
– Ezt én is nehezményeztem, és egyértelműen hangot is adtam ennek a fórumon. Sajnálom, hogy amikor együttműködési formákat kerestük, hiányzott a Kárpát-medencei magyarság egyik legjelentősebb politikai szervezete, az RMDSZ, miután kommunikációs zavarok álltak fel a köztük és az erdélyi Magyar Polgári Párt között. Szombaton azonban találkozik Tőkés László és Markó Béla, remélhetőleg ezen találkozó után ez a most még zavarosnak tűnő kép is tisztul majd. A vajdasági Pásztor Istvánnal is hangsúlyoztuk, hogy mi nem akarunk e erdélyi ügyben, vitában az egyik vagy a másik fél oldalára állni, de úgy gondoljuk, hogy a romániai törvény megváltozása után nagyon komoly együttműködésre van szükség az RMDSZ és az MPP között. Ez a nézetünk egyébként nagy tetszést váltott ki a nagy számú hallgatóság között is.
A fórumon valamennyien tartottak egy bevezető előadást is. Ön a felszólalásában főleg mire helyezte a hangsúlyt? Milyennek képzeli el az új nemzetpolitikát?
– Rámutattam, hogy az újra alakult Európában általános az elbizonytalanodás, így útkeresés látható még a magyartól nagyobb lélekszámú nemzetnél is. Tudjuk, hogy az EU-tól közvetlenül nem remélhető a magyarkérdés megoldása, de kidolgozott normarendszere van az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek, melyek irányadóak lehetnek az EU részére, tehát a Kárpát-medencei magyar törekvések számára is kapaszkodót jelenthetnek. Mi egy új dinamikus nemzetpolitikában gondolkodunk. Támogatjuk a magyar Országgyűlés azon – remélhetőleg többpárti – kezdeményezését, amelyet majd szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) elé terjesztenek. Ennek lényegi pontjai közé tartozik, hogy próbáljuk meg intézményesíteni és újragondolni a magyar–magyar kapcsolattartás és a magyar gondolkodás fórumait. Remélem, hogy Szili Katalin kezdeményezéséből végül is Magyarországon majd olyan ötpárti törvény születik, amely tartalmazza a határon átívelő együttműködési formák támogatását, a kulturális-, gazdasági- és oktatási együttműködés lehetőségeit, valamint a MÁÉRT újraélesztését is. Szabó Vilmos államtitkár szavaiból ítélve ezeket a törekvések az MSZP részéről is támogatásra találhatnak. A nemzeti összefogásra irányuló politikánkban nagy szerepe lehet történelmi hagyományainknak is, amely segítségével nem olvadtunk bele a multikulturalizmus olvasztótégelyébe.
Mely felvidéki magyar specifikumok érdekelték leginkább a hallgatóságot?
– Több kérdést is kaptam a közönségből. Egyikük rákérdezett a Beneš-dekrétumokra is. Én elmondtam, hogy ezt a kérdés természetesen a pártban továbbra is napirenden marad. Bár tavaly, amikor ezt a kérdést felhoztam, voltak magyar kollégáim – többek között a volt pártelnök – akik kifogásolták, hogy ezt a kérdést (vagy annak helyét, idejét, módját) megnyitottam, úgy gondolom, hogy ez nem volt szerencsés a részükről. Ez ugyanis egy erkölcsi kérdés, amiről soha, semmilyen körülmények között sem feledkezhetünk meg. A hallgatók érdeklődtek az euró bevezetésének várható hatásairól, ezzel kapcsolatban elmondtam, hogy ez komoly kihívás lesz Szlovákia polgárai, elsősorban a nyugdíjasok számára, és a jelenlegi szlovák kormány még nem készítette fel őket kellően erre. Rákérdeztek arra is, hogy a felvidéki magyarság hol látja magát az összmagyarság térképén, a válasz egyértelmű: természetesen az összmagyarság részének látjuk magunkat, ám eközben figyelembe vesszük a szlovákiai jellegzetességeket.
Miről volt szó a fórumot követő Orbán Viktorral való találkozásán?
– Ez egy kötetlen, négyszemközti, mintegy egyórás beszélgetés volt. Az MKP és a Fidesz kapcsolat nagyon jó, ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt négy hónapban immár harmadszor találkoztam Orbán Viktorral, aki a losonci konferencia után megtisztelte jelenlétével az MKP 10-éves dunaszerdahelyi ünnepségét is, és éppen ott hívott meg erre a találkozóra. Elsősorban a további együttműködésünk lehetőségeiről beszéltünk.
(Orbán Viktor ma tartja immár hagyományosnak is nevezhető tusnádfürdői beszédét – szerk megj,)
(Felvidék Ma, on)
