A német természetvédelmi szövetség, a NABU által tízévente végzett nemzetközi gólyaállomány-felmérés legfrissebb előzetes eredményei alapján 330 ezer párra becsülhető a világ fehérgólya-állománya – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.
Kiemelték, hogy ez több mint kétszerese az 1984-ben számolt 135 000 párnak, és 20 százalékos növekedést jelent a 10 évvel ezelőtti 265-280 ezer páros értékhez képest is.
Mint írták, a nyugati, Gibraltár felé vonuló és a keleti, Boszporusz felé vonuló állomány „eltérő utat járt be”. Előbbi a 20. században tapasztalt összeomlás után 1984-ben alig haladta meg a 10 ezer párt, mára azonban meghétszereződött.
Ennek fő oka, hogy a madarak zöme már nem vonul el télire Afrikába, hanem főként az Ibériai-félszigeten tölti a telet. Itt főként a hulladéklerakók élelmiszermaradékaival és egy, az öntözési csatornákban elszaporodott amerikai rákfaj egyedeivel táplálkoznak – magyarázták a szakemberek.
Hozzáfűzték, hogy a keleti vonulók földrajzi okok miatt jellemzően továbbra is Afrikában telelnek, ezért köztük nagyobb a fiatalok halálozási aránya. Költőterületükön viszont a nyugat-európainál jobb állapotban megmaradtak a táplálkozóhelyek, így jobbak a fiókanevelés esélyei.
A közép-európai magpopuláció nagysága az 1984-es csaknem 90 ezer pár helyett jelenleg 160 ezer pár körülire tehető
– részletezték a sajtóanyagban. Felhívták a figyelmet, hogy a több tízezres állománnyal rendelkező Lengyelország adatai még nem állnak rendelkezésre, így a végleges szám még változhat.
Magyarországon mélypontot jelentett a 2019-ben és 2020-ban számolt alig 4000-4200 gólyapár, de fokozatos növekedéssel a hazai állomány tavaly ismét elérte az 5250 párt. A több mint hatszáz felmérő által gyűjtött adatok alapján az átlagos fészkenkénti fiókaszám az elmúlt tíz évben az aszályos időszakok ellenére is két és fél körül alakul, ami elegendő utódot jelent az állomány hosszú távú fennmaradásához – olvasható a közleményben.
Idézték a felmérést koordináló Lovászi Pétert, az MME monitoring és kutatási osztályvezetőjét, aki szerint mindig is jellemző volt az állománynagyság ingadozása,
ráadásul a klímaváltozás, a vizes élőhelyek visszaszorulása ismeretlen hatással lehet a gólyaállományra, ezért egy év jó eredményeiből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
A szakértők szerint az egyre melegebb tavaszok és nyárelők kedvezőek abból a szempontból, hogy kevesebb gólyafióka fázik meg és pusztul el. A száraz időjárás azonban a táplálékállatok, különösen a földigiliszták, egyes rovarok és a békák számának csökkenésével jár. Mindezt figyelemmel kell kísérni és folytatni kell a 90 százalékban villanyoszlopokon költő állomány fészkeinek ledőlés elleni védelmét a fészektartók kihelyezésével. Emellett az áramütések elkerülése érdekében a középfeszültségű villanyoszlopok biztonságossá tételét is folytatni kell – hangsúlyozták.
Kitértek arra is, hogy az MME tevékenységei között kiemelt feladat a táplálkozóhelyek védelme, például a madárbarát földhasználattal és művelési módszerekkel kapcsolatos ismeretek terjesztése a gazdálkodók közt, valamint a sekély vizes élőhelyek megóvását szolgáló akciókban való részvétel.
MTI/Felvidék.ma
