Szent István király ünnepéhez és Nagyboldogasszony napjához kapcsolódva ünnepi hétvégét tartottak Királyfiakarcsán augusztus 16-án.
A vasárnapi program középpontjában a Cserkészligetben felépült Gyógyulás Kápolnájának ünnepélyes felszentelése állt. Az ünnepi szentmisét Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános érseki helynöke celebrálta, majd Szent István királyról szóló ünnepi megemlékezés következett.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A vasárnapi ünnepség első mozzanataként az épület ünnepélyes megáldására és felszentelésére került sor.
A kápolna létrejötte egy évvel korábbi ünnepségig nyúlik vissza.
Szent István ünnepén tették le az épület alapkövét, és a közösség egy emlékkápolna létrehozását határozta el Isten dicsőségére, a mennybe fölvett Boldogasszony, a Szűzanya patrónussága alatt, Szent István király emlékére. Az alapkőletételt követően egy év alatt valósult meg az építkezés.
A Nagyboldogasszony Gyógyulás Kápolnájának eszmei megálmodója Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke. A kezdeményezést a helyi lakosok összefogása, a Petőfi Baráti Társulás tagjainak munkája, a támogatók nagylelkűsége, az adományok, valamint a térítésmentesen végzett munka tette lehetővé.
Erdős Péter (Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A kápolna Komáromi Árpád néhai festőművész és restaurátor emléke előtt is tiszteleg, aki önkéntes munkájával sokat tett a felvidéki templomok és egyházi értékek megőrzéséért.
Munkája során többek között templomokat újított fel és értékes díszítéseket restaurált, hozzájárulva ahhoz, hogy az elődök öröksége a következő nemzedékek számára is fennmaradjon.
A kápolna belső terét M. Kiss Márti festőművész falfestménye gazdagítja, amely Szent István király koronafelajánlását jeleníti meg. A kompozíció azt a történelmi eseményt idézi fel, amikor Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát és népét. A festményen Gizella királyné is megjelenik, kezében a Szent István-bazilika makettjével.
A kápolnában helyet kapott egy vasból megformált Magyar Szent Korona is, amely Panyik Imre taksonyi díszműlakatos alkotása. Az alkotásnak párja az erdélyi Torockón, a Duna Ház Magyarság Házában található.
A kápolna tornyában megszólaló harang pedig az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő műhelyében készült, és az etre-karcsai Ambrovics család ajándékaként került a helyére.
Kiss Róbert (Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A kápolna nevében szereplő „gyógyulás” szó is különleges üzenetet hordoz. Nem csupán a testi gyógyulásra utal, hanem a lelki sebek gyógyulására, a családok megbékélésére, a közösségek egymásra találására és a remény megtalálására is. A kezdeményezők szándéka szerint a kápolna olyan hely, ahová az ember betérhet egy imára, hálát adhat, vigaszt kereshet és új erőt meríthet a folytatáshoz. A felszentelt kápolna így egyszerre őrzi a magyar történelem és a keresztény hagyomány emlékét, állít emléket egy elkötelezett restaurátor munkásságának, és válik a királyfiakarcsai közösség új lelki és közösségi terévé.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
Kiss Róbert az áldás során arra kérte Istent, hogy szentelje meg a kápolnát, és árassza el mennyei áldásával, hogy hosszú időn keresztül szolgálhassa a közösséget. A szertartás részeként megáldották a vizet, majd azzal meghintették a kápolnát. Az imádságban azért is fohászkodtak, hogy az épület olyan hellyé váljon, ahol az emberek imádkozhatnak, lelki erőt meríthetnek, és testi-lelki fáradalmaikban megnyugvást találhatnak.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
„Amit szeretetből teszünk, annak sokkal nagyobb az értéke”
A kápolna megáldását követően a program a színpadon folytatódott. Kiss Róbert az ünnepi megnyitóban Orosch János érsek nevében is köszöntötte a jelenlévőket. Mint fogalmazott, a királyfiakarcsai ünnepség minden évben fontos esemény, az idei azonban különleges, hiszen elkészült a Nagyboldogasszony-kápolna, amelynek megáldására éppen Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva kerülhetett sor.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A helynök beszédében a kápolna történetét az összefogás és az önzetlenség példájaként állította a közösség elé. Rámutatott arra is, hogy egy épületnek természetesen meg lehet határozni az árát – ki lehet számolni az anyagköltséget, a munkaórákat és a ráfordított összeget –, az értéke azonban ennél jóval több.
Kiemelte, hogy a Királyfiakarcsán létrejött kápolna mögött ott van a helyi lakosság összefogása, a Petőfi Baráti Társulás munkája, a támogatók nagylelkűsége és sok ember adománya. Mindez annak a közösségi igénynek a kifejeződése is, hogy legyen egy olyan hely, ahol az emberek megállhatnak, imádkozhatnak, és megtapasztalhatják a közösséghez tartozás erejét.
„Nem egyetlen ember műve áll előttünk” – fogalmazott –, hanem sok ember apró igenje, jó szándéka és áldozata találkozott. Ezek az egymás mellé kerülő „igenek” pedig olyan eredményt hoztak létre, amelyre egy ember önmagában talán nem lett volna képes.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A szeretetből adott dolgoknak örök értékük van
Kiss Róbert Nagyboldogasszony ünnepének üzenetét is összekapcsolta a közösségi összefogással. Arra emlékeztetett, hogy Mária testestől-lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe, és ez arra is választ ad, mi marad meg igazán az ember földi életéből.
Mint mondta, a földi munka egyszer véget ér, a kezünkből egyszer kiesik a szerszám, és idővel az emberek emlékezete is megfakulhat. Az azonban nem vész el, amit szeretetből Istennek és másoknak ajándékozunk. Külön imádságban kérte Nagyboldogasszony oltalmát Királyfiakarcsa és egész Karcsaország közösségére, az ott élő családokra, idősekre és fiatalokra.
Csáky Csongor (k.) (Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
Az ünnepi program ezt követően Szent István király alakjának és örökségének méltatásával folytatódott. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke ünnepi megemlékezésében Szent István király örökségéről szólt. Mint fogalmazott, a magyarok számára Nagyboldogasszony ünnepe különösen fontos, hiszen Szent István király élete végén a Szűzanya oltalmába ajánlotta Magyarországot és népét.
Rámutatott: különös jelentősége van annak, hogy 2026-ban Királyfiakarcsán magyar emberek magyar nyelven ünnepelve és imádkozva örülnek egy új kápolna felépítésének és felszentelésének.
„Ki gondolta volna ezer évvel ezelőtt egy olyan helyén a világnak, mint a Kárpát-medence, amit előttünk, magyarok előtt a népek temetőjének neveztek, hogy ezer év múlva is létezni fog a magyar állam, hogy élni fog a magyar nép és lesznek keresztény magyarok?” – fogalmazott.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte: Szent István nem csupán országalapító, hanem látnok is volt, aki felismerte, hogy a magyarság megmaradásának egyik legfontosabb alapja a hit és a keresztény értékek vállalása. A keresztény Európához való csatlakozás nem a gyökerek megtagadását jelentette, hanem olyan szellemi és spirituális fundamentumot adott a magyarságnak, amely a viharok, hódítások és szétszakítottságok közepette is megtartotta a nemzetet több mint ezer éven át. „A magyar nép kétségkívül egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb keresztény államférfija volt” – mondta Szent Istvánról.
A kápolna felszentelését Csáky Csongor szintén a jövőbe vetett bizalom kifejeződésének nevezte. Hangsúlyozta: templomot vagy kápolnát építeni nem a múlt felé fordulást jelenti, hanem a legbátrabb kiállást a jövő mellett.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A most felszentelt kápolna szerinte nemcsak a csendes imádság, a lelki megújulás és az isteni kegyelem helyszíne lesz, hanem a közösség megmaradásának egyik erős helye is. Emlékeztet arra, hogy hol vannak a gyökereink, kik vagyunk és hová tartozunk.
A Rákóczi Szövetség képviselőjeként különösen fontosnak nevezte a külhoni magyarság megmaradásának két legerősebb bástyáját, a hitet és az anyanyelvet, vagyis a templomot és az iskolát.
„Ahol imádkoznak, ahol közösségbe gyűlnek össze és ahol gyermekeket nevelnek a magyar kultúra szeretetére, ott a jövő nem bizonytalan ígéret, hanem élő valóság”
– fogalmazott.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
Csáky Csongor szerint Szent Istvánnak a Boldogasszony oltalmába helyezett felajánlása olyan szellemi köteléket teremtett, amely határoktól függetlenül a mai napig összeköti a magyarokat. Ez az oltalom és szellemi kötelék tartja össze a Kárpát-medencei magyarságot. „Királyfiakarcsa mai ünnepe bizonyosságtétel arról, hogy a Felvidéken él a hit, él a magyar szellemiség és él az összetartozás érzése” – hangsúlyozta. Végezetül azt kívánta, hogy a felszentelt kápolna legyen a béke, a megnyugvás és a közösség erőforrása, védelmezze és erősítse a királyfiakarcsai híveket, adjon erőt a fiataloknak és nyújtson vigaszt az időseknek. Isten áldását kérte a kápolna építőire, felszentelőire, támogatóira és mindazokra, akik a jövőben betérnek az új szentélybe.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Somogyi Alfréd, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, amelynek tagszervezete a Petőfi Baráti Társulás.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
Az ünnepi rendezvényt kulturális műsor is színesítette, amelyben részt vett a Dunaszerdahelyi Szent György Kórus Érsek Rezső vezetésével, valamint a Silló család. Erdős Ilona Eszter szavalata is elhangzott. A rendezvény végén Erdős Péter köszönetet mondott, és ajándékkal lepte meg mindazokat, akiknek munkája hozzájárult a kápolna felépítéséhez. Wurczell Zoltán, Királyfiakarcsa polgármestere is csatlakozott a köszöntők sorához.
A Gyógyulás Kápolnája így nemcsak egy év alatt megvalósult építkezés eredményeként született meg, hanem a királyfiakarcsai közösség összefogásának kézzelfogható jelképeként is.
Olyan emlékhely lett, amely Szent István király és Nagyboldogasszony oltalmára bízza a közösséget, és amely a kezdeményezők szándéka szerint a jövőben is az imádság, a lelki feltöltődés és a találkozás helye lehet.
Wurczell Zoltán (Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
NT/Felvidék.ma
