Október első péntekjén újra Alsósztregován jöttek össze a felvidéki és anyaországbeli Madách-tisztelők. A Madách-kastélyban megrendezett eseményen Az ember tragédiája szlovák fordítása, illetve Madách Imre élettörténete került terítékre.
„A mai napon közösen idézzük fel Madách Imre életét és munkásságát, illetve máig érvényes szellemi örökségét” – kezdte köszöntőjét Dana Veselovská, a Madách Imre Irodalmi Múzeum munkatársa.
Dana Veselovská (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Hozzátette:
művei olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek ma is megszólítanak bennünket: az élet értelméről, az emberiségről, a tudásról, a reményről és a jövőről is.
Ľuboslav Dobrocký, Alsósztregova polgármestere örömét fejezte ki, hogy immár több évtizede emlékeznek a nagy tragédiaíróra annak szülőhelyén, abban a kastélyban, ahol megírta Az ember tragédiáját. „Madách Imre előrelátott, a műben megfogalmazott üzenetei mai napig érvényesek. A remény érződik ki a tragédia soraiból” – szögezte le rövid köszöntőjében a polgármester.
Ľuboslav Dobrocký (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Madách Imre Irodalmi Nap első programjaként Jitka Rožňová műfordító, újságíró, egyetemi oktató tartotta meg előadását Az ember tragédiája szlovák műfordításairól. Mint elmondta, az elmúlt bő másfél évszázadban több mint negyven nyelven összesen száz műfordítás született Madách Imre legismertebb művéből.
Szlovák nyelven eddig négy műfordítás jelent meg. Az elsőt még a századforduló táján Pavol Országh Hviezdoslav végezte el. Majd 1950-ben Valentin Beniak, 1965-ben pedig Ctibor Štítnický fordította le.
Jitka Rožňová (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ezredfordulóra azonban ezek a fordítások a fiatalabb szlovák olvasók számára már nehezebben voltak érthetők. A legújabb fordítás Jitka Rožňovához kötődik. Mint megjegyezte, Csanda Gábor, a Madách Egyesület vezetője kérte fel arra, hogy a fiatalok számára érthető nyelvezeten fordítsa le a tragédiát.
A fiatal műfordító korábban már lefordította Madách költeményeit szlovák nyelvre, így Madách nyelvezete nem volt ismeretlen előtte. A műfordítás 2020-ban jelent meg egy kisméretű, füzetszerű változatban.
Jelenlévők egy része a Madách-kastély nagytermében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Jitka Rožňová továbbá szólt a műfordítást megelőző kutatásról és felkészülésről. Az ember tragédiája fordítása közel két éven át tartott.
„Madách Imre nem csupán a magyar olvasóközönség számára érdekes, hanem a szlovák olvasók számára is van értéke a művének”
– hangsúlyozta a műfordító.
Készül a Madách-háló (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mára már hagyomány, hogy az irodalmi napra az irodalmi emlékhelyet működtető Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma felvidéki magyar középiskolásokat is elhív. Idén a somorjai Madách Imre Gimnázium és a losonci Pedagógiai Szakközépiskola diákjai érkeztek Alsósztregovára.
Jitka Rožňová az előadása végén egy érdekes performansszal lepte meg a diákokat. A kérdésekre válaszolók között vékony kötelet húztak ki, így a végére egy háló alakult ki, amelyet Madách-hálónak neveztek.
Kiss Stúdió Színház előadása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ugyancsak a Madách-kastély nagyterme adott otthont a Kiss Stúdió Színház Mindörökké Madách című, dialógusokra épülő színművének.
A Madách Imre Irodalmi Nap a Madách-emlékműnél tartott koszorúzással ért véget. A két említett tanintézmény mellett anyaországi és felvidéki intézmények, civil szervezetek képviselői vettek részt a rendezvényen.
A Madách-emlékmű a kastélyparkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
