Több mint egymillió koronát költött az Oktatási Minisztérium azoknak a tankönyveknek a kiadására, melyek végeredményben senkinek sem kellenek. Ennek ellenére az oktatási tárca egy újabb, keveréknyelven írt tankönyv kiadására készül – földrajzkönyvet tervez középiskolások számára. Hasonlóan az eddig kiadott „hibridkönyvekhez”, ebben a tankönyvben is csak szlovákul szerepelnének a földrajzi elnevezések, amit Dana Španková, a tárca szóvivője is megerősített. Hogy mennyibe fog kerülni az újabb „gyöngyszem”, azt még nem tudni, de az már most biztos, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák köszönik, de nem kérnek belőle. Az újabb Mikolaj-féle könyv megjelenésének beharangozása után, az MKP már azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. Szigeti László, az MKP alelnöke szerint az alkotmány lehetőséget biztosít a nemzetiségek nyelvének használatára és ebbe beletartozik a helységnevek kétnyelvű megnevezése is.
Lanstyák István, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója arra emlékeztet, hogy a magyarországi szlovák nemzetiségűek is szabadon használhatják anyanyelvüket a tankönyvekben, így például Pilisszentkeresztet Mlynky néven használják. A grammatikai problémákon kívül azonban sokkal nagyobb jelentőségű az a tény, hogy a Szlovákiában élő magyarok érzelmileg kötődnek lakóhelyük anyanyelvi megnevezéséhez, így azonban mintha azt szeretné sugallni a minisztérium, hogy „mi vagyunk itt az urak, ti pedig, magyarok csak megtűrtek vagytok” – vélekedik a problémáról a nyelvész.
Pravda, Felvidék Ma
