Évekkel ezelőtt az interneten terjedt egy levél, amit egy evangélikus lelkész írt a híveinek a második világháború után. A levél röviden:
„A nácik először a kommunistákat vitték el koncentrációs táborba, és én nem tiltakoztam, csak a vállamat vontam meg, hogy engem ez úgyse érint. Majd a zsidókat vitték el koncentrációs táborba, aztán pedig a cigányokat, de én csak a vállamat vontam meg, hogy engem ez úgyse érint. Majd a homoszexuálisokat vitték koncentrációs táborba, és én nem tiltakoztam, csak a vállamat vontam meg, hogy engem ez úgy se érint.
Végül aztán engem vittek el a nácik koncentrációs táborba, és nem akadt senki, aki értem szót emelt volna, tiltakozott volna, mert a többiek csak a vállukat vonták meg, hogy őket ez úgyse érinti.”
Bizony, kedves olvasóim: Ez a levél is rávilágít a szolidaritás szükségességére, hogy ember és ember közé ne emeljen falat világnézeti különbség, etnikai, vallási hovatartozás, esetleg a szexuális identitás, mert legközelebb, könnyen meglehet, hogy nekünk lesz szükségünk az ő szolidaritásukra – hisz mindannyian tartozunk valamilyen kisebbséghez.
Különösen érvényes ez ránk, szlovákiai magyarokra!
Lehet, hogy nem bánjuk, amit Kotleba a cigányokkal csinál – ne adj isten, még tetszik is nekünk -, de biztosak lehetünk benne, hogy csak idő kérdése, és ránk, magyarokra is sor kerül. Mert a radikalizmus már csak ilyen, hamar kikiáltja közellenségnek azt, aki nem fér bele a világképébe.
Épp a héten hallottam egy riportot a rádióban, ahol egy közeli munkatársa vehemensen bizonygatta, hogy Kotleba „ki nem állhatja” a romákat – a magyarokkal kapcsolatban azonban még nincs kialakult álláspontja. Nyilvánvaló azonban, hogy mi, magyarok se vagyunk a szive csücskében – teszem hozzá én.
Mert meglehet, hogy együtt megyünk Kotlebáékkal a „buzik” ellen tüntetni, de legközelebb már ellenünk, magyarok ellen fognak tüntetni – és könnyen meglehet, hogy ugyanazokat a jelszavakat fogják skandálni, amit azelőtt még együtt skandáltunk.
Mert a szélsőségesség már csak ilyen, mindig kell neki egy ellenségkép, aminek az ellenében meghatározhatja magát. És ha már a világméretű zsidó összeesküvés, vagy a bevándorlók nem jelentenek elég mozgósító erőt, hát akkor megtesszük mi magyarok is.
Mert mi mindig itt vagyunk, és itt is maradunk!
Sztakó Zsolt, Felvidék.ma
