A Bátorkeszi Kováts József Alapiskola nyugati részében várja látogatóit a Matula Múzeum.
„A körülöttünk levő világ csodálatos. Vegyétek észre! Ezért jött létre ez a múzeum. Erdei, víz melletti, afrikai állatok, pillangók és kőzetek testközelben. Nem fényképen, tévében, hanem életnagyságban. Kicsik és nagyok számára az önálló „felfedezések” élményét, az állatvilág a természet titkaiba történő bepillantás közvetlen, személyesen megtapasztalható varázsát is megismerhetik a résztvevők. Az egzotikus állatok mellett egy különleges életút emlékeit is megkapod” – hirdeti a múzeum megálmodója, kivitelezője, PaedDr. Szabó Mária, a helyi alapiskola pedagógusa.
A tárlat a térség vadászattal kapcsolatos hagyományait hivatott szolgálni, ismertetve életterünk, a Kárpát-medence gazdag állatvilágát. Emléket állít a régiónkban élő vadászoknak. Láthatnak agancsokat, szarvakat, szőrméket és sok kitömött állatokat és életszerűen berendezett állati életterek varázsolnak vadonbéli hangulatot. A trófeakiállít ás mellett, kőzetkiállítással várják a látogatóikat. A múzeum a természet és az állatok szeretetére ösztönöz. A tárlat anyagát helyi vadász, magángyűjteményekből válogatták ki. Jelenleg összesen 70 állat látható, amelyek között megtalálható a szárcsa, jégmadár, kudu, nyársas antilop, hermelin, kormorán, mormota, nutria, zöld küllő és a kuvik is.
Az állatokat már 3000 évvel ezelőtt az egyiptomiak is mumifikálták. Fénykorát mégsem akkor, hanem a 19-20. században élte a szakma, a nagy vadászorgiák idején, amikor kitömött és falra akasztott preparátumokkal divatoltak, és hangsúlyozták férfiasságukat a nemesek és a kiválasztottak, élvezve az elejtett zsákmány felett aratott győzelmüket és hirdetve önnön dicsőségüket. És hogy minél ijesztőbb és élethű legyen a látvány, agyarral, aganccsal, fogazattal rendelték az elejtett vadakat. Egy világháború és megannyi halott kellett ahhoz, hogy a puska iránti rajongás és a vadászösztön alábbhagyjon. A kitömött állatfejek látványa, mely az előszobába toppanó vendéget fogadta, nem volt többé arisztokratikus és sikkes. Hol a divat, hol az újgazdagok hóbortja és persze a tudomány világa, mely sokat profitál belőle. A kipusztult, vagy kihaló félben lévő fajok rekonstrukciója, a felhalmozott ismeret felhasználása, átadása, a fejlődés alfája és ómegája.
A múzeum névválasztásáról Szabó Mária így nyilatkozott: „Személyesen is szeretem Fekete István írásait, regényeit. Már gyermekkorom óta lelkesedem kedves állattörténeteiért, Vukért, Bogáncsért és társaiért. Véleményem szerint, aki ezeket az állattörténeteket olvassa, lassan az író szemével kezdi nézni a természetet. Emlékszem még, milyen mohó kalandvággyal olvastam először a Tüskevár és a Téli berek című regényeit. Együtt éltem át Tutajossal és Bütyökkel a nagy kalandokat. Leírhatatlan vonzalom fűz a történethez, amelynek eseményei a titokzatos nádi világba vezetnek. Az író leírásán keresztül ismertem meg e tájat, a még háborítatlan vadságában is fenséges természetet. Vonz ez a vadregényes romantika, ahogy megfestette e szép tájat. A mai napig, nem tudok kirándulni a Kis-Balaton vidékén úgy, hogy ne jutna eszembe az író és főhőseinek kedves alakja, kalandjaiknak emléke, amelyek akár meg is történhettek volna. Kamaszkori vágyam volt: bárcsak én is eltölthetnék így egy vakációt, Matula„szárnyai” alatt tanulva az életet. H iszen milyen kevés kellett nekik ahhoz, hogy emlékezetes nyarat töltsenek el a berekben! Elgondolkodom, vajon a mai tizenéveseknek is tetszene egy ilyen élmény, egy kis jellem és emberformáló vakáció. Ezen okoknál fogva szívesen ajánlom tanítványaimnak, olvasóimnak Fekete István műveit, amelyek számos nevelési lehetőség kiaknázására ösztönözhetik a pedagógusokat. Fekete István a mai napig az egyik legnépszerűbb ifjúsági író, nem véletlenül, hiszen művei közelről érintik a 9-10 évesek, a kiskamaszok világát. Ebben a korban lesz a gyermek számára fontos az állatokkal való kapcs olat, akkor akarja felfedezni a szűkebb és tágabb környezetét, szeretne olyan területekre eljutni, amelyek izgalmas kalandot ígérnek. Komoly érzelmek jelennek meg életében: a barátság, a szerelem, és ekkor kezdi vívni azt a belső csatát, amelynek önmaga elfogadása vagy elutasítása lesz a tétje. A Tüskevár című regényben ezek a kérdéskörök előfordulnak.Történetei kristálytisztán áttekinthetőek, nemesen egyszerűek. Megkapó hűséggel és láttató erővel ábrázolja a létezés csodáját, a természet legapróbb rezdüléseit. A bölcsesség és a humor hangján szól. Ars poeticája szerint a természetbe belefér az egész élet – Matula bácsi is erre okítja a Tüskevárban diákhőseit. Nemcsak a természet világát ábrázolja mesterien, a jóság és a szeretet eszményébe vetett hittel, a vadászat és a halászat izgalmas pillanatait is líraian eleveníti meg. Természettudós regényíró, ismeri a magyar tájat és annak világát. Tehetsége, lírikus alkata, ismerete, tapasztalata és élményei teremtik meg sajátos és különös írói világát, amelynek alapja a nagy egység, a természet és a benne élő ember harmóniája. Természetessége, derűje, lírai bája, bölcs nyugalma, ember- és term& eacute;szetszeretete mind ebből fakad. Az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, amint a Tüskevár is.”
A pedagógusnő elmondta azt is, a múzeum megnyitása óta közel ezer látogató nézte meg a kiállítást, így eloszlatták minden kétségét arról, hogy manapság a kiállított tárgyak és kitömött állatok már nem igazán kötik le a gyerekeket.
A múzeum első termében a helyi alapiskola névadójának – Kováts József kertésztudós – életfáját láthatjuk. Köztük van ükunokái közül a Münchenben élő cserkész vezető, Kováts Gábor, Szerdahelyi Emőke, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos főmunkatársa, aki minden iskolai év végén támogatásával megjutalmazzák az elmúlt tanév legeredményesebb tanulóit.
A Kováts József Családfa mellett olvashatunk Pásti János munkásságáról is, aki Vas megye legismertebb ásványgyűjtője, a Vasszécsenyi Ásványmúzeum alapítója, aki tanárként szintén sok fiatalt „fertőzött meg” szenvedélyével az ásványok és fosszíliák iránt. Az ő munkásságát azért érdemes elolvasni, mert ásványok, kőzetek és őskövületek is kiállításra kerültek a múzeumban.
A kiállítás célja, hogy megismertesse a látogatókkal a körülöttünk élő állatvilágot és megtanítson bennünket a természet szeretetére, tiszteletére és megóvására. A természet megfigyelése, a természet szeretete és védelme, életről és a természetről szerzett tapasztalatuk és bölcsességük, emberformáló jó szándékuk révén a serdülő kamaszok barátai maradnak ma és holnap is.
Szabó Mária a jövőbeli tervekkel kapcsolatban elmondta, mivel egyre több kitömött állatot kap a gyűjtőktől, ezért szükséges lesz a múzeum átköltöztetése nagyobb helyiségekbe. A múzeummal szemben szeretne rövid időn belül megvalósítani egy szabadtéri mini állatkertet, élő állatokkal és az iskola udvarán pedig tanösvényt. A gyerekek természethez fűződő viszonyát az elmúl t évtizedekben markánsan befolyásolta a technikai fejlődés. Egy-két generációval ezelőtt a gyerekeknek természetes volt a kimozdulás, kirándulás, a nagyszülőknél nyaralás, amiből nagyon sokat profitálhattak. Az állatok életmódját a természetben közvetlenül tapasztalhatták meg, például ha háziállatokat tartottak a nagyszülők, akkor láthatták, ahogy a csirkék szaladgálnak az udvaron, vagy ha ilyen nem volt, akkor megfigyelhették a kertben élő csigák, kukacok, békák viselkedését, és ezáltal a közvetlen érintkezés, a saját tapasztalatok által váltak a gyermekek tájékozottabbá, nem pedig a biológiai könyvből kellett megismerni& uuml;k az állatokat. A tapasztalat által megszerzett tudás pedig sokkal értékesebb és hosszabb távú, mint az elméletben megszerzett tudás. A szabad levegőn szaladgálás továbbá fejlesztő hatású, a mozgás elősegíti az idegrendszer fejlődését. A természet megismerése, a növény és állatvilág megfigyelése, védelme hasznos időtöltést, jó kikapcsolódást-rekreációt nyújt a túliparosodott világban élő és túlhajszolt ember stresszel teli hétköznapjai után. A természet évmilliók üzenetét hordozza, rajtunk múlik, mit örökítünk az utódoknak bolygónkból.
A Matula Múzeum várja látogatóit, nyitva tartása előzetes bejelentkezés alapján.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
