(Nyilatkozattal frissítve!) A migrációs válság során való közös fellépés a visegrádi kormányfők: a cseh Bohuslav Sobotka, a szlovák Robert Fico, a lengyel Beata Szydlo és a magyar Orbán Viktor mai, február 15-i prágai találkozójának a fő témája. A rendkívüli csúcstalálkozót a cseh kormányfő hívta össze, mivel jelenleg Csehország a Visegrádi Négyek soros elnöke.
Találkozó célja a V4-ek álláspontjainak összehangolása a február 18-19-én esedékes brüsszeli uniós csúcs előtt. A tanácskozáson szóba került a nyugat-balkáni útvonal is, illetve azok az országok, amelyek a közeljövőben esetleg a migránsok nagyobb nyomásának lehetnek kitéve. Ebből kifolyólag Sobotka a találkozóra a macedón elnököt, Gjorge Ivanovot és a bolgár miniszterelnököt, Bojko Boriszovot is meghívta.
A Visegrádi Négyek prioritása továbbra is a tavalyi decemberi uniós csúcson jóváhagyott Európai Unió és Törökország közti cselekvési terv megvalósítása, amelynek eredményei a V4-ek szerint egyelőre nem kielégítőek. Ennek értelmében Ankara három milliárd eurót és vízumliberalizációt kap, illetve újraélesztenék a stagnáló csatlakozási folyamatot is. Ennek fejében Törökországnak azonban hatékonyabbá kellene tennie az embercsempészek elleni küzdelmet és korlátoznia kellene a migránsok Európába özönlését.
Sobotka szerint ugyanilyen fontos, hogy Görögország teljesítse a schengeni tagságból eredő kötelezettségeit. „Ha tavasszal újabb migránshullám érkezik, fel kell készülnünk a görög, a macedón és bolgár határok, de a balkáni útvonalon lévő más országok határainak a megerősítésére is, jelezte a cseh kormányfő. A mai rendkívüli visegrádi csúcs ezért megerősíti a Visegrádi Négyek arra irányuló eltökéltségét, hogy mindent meg kell tenni az Európai Unióba irányuló illegális migránsáradat jelentős mértékű csökkentése érdekében, s hogy az Unió képes legyen újra szabályozni a migrációt a külső határain.
Erős, választóvonalak nélküli Európát szeretne a négy visegrádi ország- olvasható a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kiadott közös nyilatkozatban. A kormányfő a Prágai Nyilatkozatban óvtak az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban és hangsúlyozták, hogy az EU-nak nyitottnak kell maradnia a tagság iránt érdeklődő országok számára. Az európai integráció elmélyítését alapvető kérdésnek nevezték.
A kormányfők úgy vélekedtek, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozásával Európa egyesült. Ugyanakkor utaltak arra hogy Európában továbbra is fennáll a választóvonalak kialakulásának a veszélye. „Ennek tudatában készek vagyunk aktívan és határozottan megelőzni és meggátolni az új határok kialakulását. Meggyőződésünk, hogy európai partnereink osztják ezt a törekvésünket és ilyen szellemben készek együtt dolgozni velünk” – olvasható a nyilatkozatban.
A Visegrádi Négyek egyúttal együttműködésük 25. évfordulójáról is megemlékeztek, és a további együttműködési lehetőségeket és perspektívákat is megvitatták. A visegrádi együttműködés 1991. február 15-én jött létre, amikor is Visegrádon találkozott Antall József akkori magyar miniszterelnök, Václav Havel cseh és Lech Walesa lengyel köztársasági elnök. Itt írták alá az európai integrálódás felé vezető szorosabb együttműködési szerződést. Csehszlovákia szétválása után a Visegrádi Hármas Szlovákiával Visegrádi Négyekre bővült.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”57297,53997″}
