Emlékezés Badiny Jós Ferencre

Losoncon június 5-én 14.30-tól emlékeznek meg Badiny Jós Ferencről, a magyarságtudós, sumerológus professzorról a Palóc Társaság és a Csemadok Losonci Alapszervezetének a rendezésében.

A műsor a következő:

Megnyitó – H. Duray Éva háziasszony, a Magyar Kultúra Lovagja
Köszöntő
Közreműködik a Csemadok Losonci Alapszervezetének énekkara és a Galáris gyermekcsoport
Badiny Jós Ferenc szobrának a megkoszorúzásaMarton Veronika sumerológus előadása

Badiny Jós Ferenc sumerológus, őstörténész professzor 1909. június 3-án született a Losonc melletti Gácson. Családja Balassagyarmatra költözvén itt járt gimnáziumba, majd a Ludovika Akadémián kapott tüzér- és repülőkiképzést. Pályafutását tényleges tisztként kezdte, majd miután kivált a királyi hadseregből, a Budapest Műegyetemen folytatta tanulmányait. A háború után Argentínába vándorolt, ahol sumerológiával kezdett foglalkozni. A római Institutum Pontificum Biblicumban kutatott és tanult P. Deimel iskolájának követőjeként. Ugyanitt nyerte el képesítését és kapott engedélyt a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológiai tanszék létesítéséhez. 1966-ban bízta meg az egyetem rektora a tanszék vezetésével. Már az 1971-ben kezdődő tanévben meghirdetett előadásaira 21 argentin rendes hallgató iratkozott be. Tantárgyai voltak: a sumír nyelv és az ékírás, a mezopotámiai kultúrák és vallások története.
Badiny Jós Ferenc őstörténész a sumír-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója. Tagja volt a Nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, s 1967-ben az Egyesült Államok-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumír és babiloni eredetét igazolta. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson a Pártus Birodalom sumír tradícióin át a pártus nép magyar vonatkozásait mutatta ki. Hazatelepülése után röpke pár év alatt átírta a magyar közgondolkodást. Tudós volt, akiről a „hivatalos” tudomány mindmáig nem vesz tudomást. Életműve mégis túllép minden tudományosnak hirdetett kereten. Gondolkodásával, műveivel a magyarságot szolgálta, örök felejtésre ítélt igazságokat mondott ki és bizonyította tételeit. Megismerése, megértése és elismertetése, megérdemelt rangra emelése csak idő kérdése…
Élete utolsó percéig dolgozott, előadásokat tartott, követte mesterét: Jézust. „Isten követe volt” – hangzott el temetésén. 2007. március 10-én hunyt el Budapesten (a Farkasréti temetőben nyugszik)… (Palóc Társaság)