A március tizenötödikei ünnepségeket ívtizedekkel ezelőtt is megünnepelték tájainkon. Elsősorban a városokban, de az apróbb településeken is. Kisvárosainkban az ünnepségek, megemlékezések szervezői az állami hivatalok, az egyházak mellett a kaszinók, a különféle egyletek, körök, társaságok voltak. Falvainkban pedig az olvasókörök, a legényegyletek, avagy az iskolák.
Száztizenkét éve, 1903-ban az Ipolyságon kiadott Honti Lapok közölt több tudósítást is az egyes rendezvényekről. Az ilyen jellegű tudósítások közt egyébként mindig kiemelt helyen szerepelt a kicsi református falu, Zalaba. Nem csoda, hisz ezen a helyen már 1898-ban Olvasókör alakult, amiről itt egy emléktábla is tanúskodik. A kör könyvtártermébe a férfiak csak levett kalappal mehettek be. Igen sok tagja, még több könyve volt ennek az egyesületnek. A megyei lap 1903/10-es számában eme előzetes híranyagot olvashatjuk a zalabai ünnepségekkel kapcsolatban: „”Zalabáról jelentik lapunknak: A zalabai „Olvasókör” rendezése mellett a község hazafias Polgársága – mint eddig is – ez évben is méltóan megünnepli március 15-ét. Emeli az ünnep fényességét az, hogy a szomszédos községek u.m. Garam-Kissalló és Kis-Ölved polgársága is csatlakozni fog Zalabához, hogy így együttesen ünnepelve és együttesen közreműködve annál fényesebben sikerüljön s annál magasztosabb legyen az újjáébredés évfordulója emlékére rendezett ünnepünk. Az ünnep isteni tisztelettel kezdődik, amikor is Gaáll János ev. ref. lelkész tart alkalmi beszédet. Csekey Dávid ev. ref. lelkész a kör dísz elnöke pedig méltatja a nagy nap jelentőségét.” Az események utáni beszámolóból (1903/12) azt is megtudjuk, hogy a szép összejövetelen Molnár Vilmos és Kulcsár Géza is szavalt, az olvasókör tagjaiból alakított dalkör szép forradalmi dalokkal szerepelt, Kapos Béla tanító pedig emelkedett hangú záróbeszédet tartott.
Nagypeszeken az Olvasóegylet ünnepelte „hazafias lelkesedéssel” a templom előtti téren március 15-ét. Az ünnepi beszédet Balgó Endre tartotta.
Vámosmikolán, az Ipoly túlpartján a Vámosmikola és Vidéke Iparos Olvasókör volt az ünnepség főszervezője. Az ünnepet itt „a magyar nemzet felszabadulásának, újjáébredésének szent napjaként” tartották számon. A falut fellobogózták, a házakat este gyertyákkal kivilágították, és díszközgyűlést tartottak, ahol Kádár Kálmán díszelnök mondott ünnepi szónoklatot.
Kritikusan ír a lap az ipolysági eseményekről. Mint olvasható: „Néhány lelkes fiatal ember a márciusi nagy nap megünneplésére készül. Előadják Okányik Lajos dr. „1848, vagy az úr és a jobbágy” c. 3 felvonásos hazafias színdarabot. Előadás után a városháza kistermében bankettot terveznek.
Mi tehát tradicionális vármegye székhelye nem tudnók egyébbel is leróni a kegyelet adóját egy olyan ünneppel szemben, mint március idusa? Tehát minden képességünket egy jól-rosszul előadandó műkedvelő előadás teljesen kimeríti, hát csakis ebben nyilvánulna meg a magyar vér szeretete?
Szomorú dolog pedig, hogy még ez sem lenne, ha az a három-négy emberke nem fogta volna kezébe, bizony megesett volna az a szégyen rajtunk, hogy hangtalanul suhant volna át fölöttünk a nagy üstökösnek emlék-napja.”
Az 1896-os Nógrádi Lapok és Honti Híradó című újban a losonci és a balassagyarmati ünnepségekről írnak. Losonc „az e naphoz fűződő események felidézésével” ünnepelte március 15-ét. A szervezésben részt vett gr. Czebrián László, a Kaszinó akkori elnöke is.
Balassagyarmaton a városháza termében ünnepeltek. Az ünnepi beszédet Reményi Károly mondta, a város épületeit pedig fellobogózták.
Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52290,52267,52006,52002,51875,51874,51873,51869″}
