A Sebő együttes (Fotó: Szegedy László)

Az emberi méltóság és szabadság napja alkalmából nagy sikerű koncertet adott Királyhelmecen a Sebő együttes. A rajongók április 23-án, a Bodrogközi Magyar Közösség Házában találkozhattak kedvenceikkel.

A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztésért Társulás „Emlékezni, megmaradni” elnevezésű rendezvénysorozatának keretében megvalósuló koncertre sokan voltak kíváncsiak. A közönséget Pásztor István, a társulás elnöke köszöntötte.

Sebő Ferenc bevezetőjében elhangzott, hogy többedmagával együtt megteremtette Magyarországon a táncházmozgalmat, amely mára már a Felvidéken is óriási sikereket könyvelhet el. A népzene nagyköveteként tevékenykedő zenész közös lemezt jelentetett meg a Kaláka együttessel Weöres Sándor századik születésnapjának alkalmából, és nemrég jelent meg SEBŐ ´68 címmel az együttes új lemeze.

A színpadra lépő formációban Sebőt segítette Soós Réka, Timár Sára, Perger László és Borvich Iván. A kiváló muzsika mellett Sebő Ferenc összekötő szövegeiből nagyon sok érdekes információhoz jutott a közönség zenetörténelemből, irodalomból, néptánc- és népzenei összefüggésekből, mindez poénokkal fűszerezve, könnyed és lélekmelengető formában tálalva.

Az igényes muzsika, a magyar és bolgár népzene, az irodalom kiválóságainak – Weöres Sándor, Nagy László, Varró Dániel, Quintus Horatius Flaccus, Csokonai Vitéz Mihály, Szécsi Margit és Mesterházi Mónika – megzenésített versei szerepeltek az együttes repertoárjában.

„Weöres Sándor például azért is szerette ezeket a feldolgozásokat, mert látta, hogy a zenét a vers belső ritmusából bontom ki, és nem egy másik zenéből vett sematizmust húzok rá. Ő is és Nagy László is tettek javaslatokat, hogy ez a sor itt egy kicsit döcög, átírom, ezentúl így énekeljétek. Örültek, hogy a verseik énekelt formában is terjedtek” – emlékezett vissza Sebő.

„Az éneklés a vers legősibb formája, valamikor kizárólag dallamhoz írtak szövegeket. Akkoriban azt hittem, hogy én találom fel a műfajt, később kiderült, ez nem így van.
Balassi minden szövegénél meg van adva, melyik nóta dallamára kell énekelni. Ez az előadásmód a népköltészetben maradt fenn az utolsó időkig. Azt is megállapíthatjuk, hogy az énekelt versnek a továbbélője a népdal. Amikor népdallal kezdtem foglalkozni, akkor az énekelt versről is sok mindent megtudtam” – mondta el a továbbiakban a zenész.
Természetesen a végén Sebőék sem úszhatták meg ráadás nélkül, József Attilát kérte és kapta a hálás közönség.

(A szerző felvételei)

1,Pásztor István.jpg3,A közönség soraiban.jpg5,Sebő munka közben.JPG6,Soós Réka és Timár Sára.JPG4,Perger László.JPG7,Búcsúznak a fellépők.jpg8,A  közönség visszatapsolta Sebőéket.jpg