Gyűjtők és gyűjtemények címmel tartottak szakmai tanácskozást a Széchenyi-emlékév alkalmából a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a pozsonyi Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozat harmadik napján. A szimpózium témája a műgyűjtés és a muzeológia kezdetei, valamint az intézmények kialakulásának története volt.
A június 8-ai szimpózium első előadásában a Szlovák Nemzeti Múzeum muzeológiában betöltött szerepéről szólt PhDr. Gabriela Podušelová. Utána a műgyűjtés kezdeteiről és a Szlovák Muzeológiai Társaság megalakulásáról adott elő PhDr. Mária Halmová. A Szlovák Muzeológiai Társaság fontos szerepet játszott a Szlovák Nemzeti Múzeum megalakulásában.
A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, dr. Csorba László a Széchenyiek a nemzet szolgálatában címmel tartott előadást. A Széchenyi család Nógrádból származik, nevét Szécsény városából eredezteti, ahol szolgálataikért birtokokat kaptak. Csorba László a család két kiemelkedő tagjának korát idézte fel. Ferenc könyvtár- és múzeumalapítóként írta be magát a történelembe. Neki köszönhetjük a Magyar Nemzeti Múzeum létrehozását, amelynek mintájára később több városi múzeum is megalakult.
Széchényi Ferenc szerette a tudományokat és a művészeteket, ezért alapított egyszerre könyvtárat és múzeumot is. Az 1802-ben megalapított Magyar Nemzeti Múzeum volt az első a kontinensen. A múzeum az akkori felfogásban ritkaságok gyűjteménye volt, amelyeket rendszerbe foglaltak. Mivel a múzeumnak otthonra van szüksége, és a kultúra templomának tartották, ezért a görög templomokat vették mintául, ennek alapján készült el a budapesti Nemzeti Múzeum épülete is, amely ma is otthont ad a gyűjteményeknek. A múzeum épületét Pollack Mihály tervezte és 1840-ben készült el. Több mint egymillió tárgy van a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában.
A Nemzeti Múzeum megalapításának célja is volt: megerősíteni a történelem révén a magyarságot és önismeretet. Ez az intézmény kezdetben a császári hatalom ellenállása miatt nehezen tudta ellátni országos feladatait. Köztudott, hogy Metternich nem kívánta Magyarországot fejleszteni, sem iparilag, sem kulturálisan. A vele szembenálló reformpolitikusok viszont érezték a múzeum súlyát. Széchenyi István később létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát is. Az ő nemzedéke indította el Magyarországot a reformtörekvések útján az 1830-as években. A Széchenyiek ma is példaadók lehetnének a magyarság számára, vélekedett az előadó.
A Magyar Nemzeti Múzeum minta volt a városi múzeumok megalapításához. A Pozsonyi Városi Múzeumot 1868-ban alapították. Ez a legrégebben működő gyűjtő intézmény a mai Szlovákia területén. A múzeum meglapításának kezdeményezője Könyöki József, Rakovszky István, Rómer Flóris, Dankó József, Knausz Ferdinánd, Gond Opatril Ignác, Tilner Viktor, Majsch Ede és Batka János volt – mondta el előadásában Zuzana Francová. A múzeum a kezdetektől az úgynevezett öreg városházán működik. Több érdekes tárgy van a birtokában, többek között Ortvay Tivadar tolla is, amellyel a Nyugatmagyarországi Híradót tudósította. A múzeum 1889-től kapott állami támogatást feladatai ellátására.
A Kelet-szlovákiai Múzeum történetének első hatvan évéről Pollák Róbert adott elő. A Felső-Magyarországi Múzeum Egyesületet a 19. század második felében hozták létre. A múzeumot 1872-ben alapították, a kezdetektől őrzik azokat a katalógusokat, amelyekben feljegyezték a múzeumi leleteket, tárgyakat.
A múzeum által kiadott évkönyveknek köszönhetően a múzeum alapító okirata is megvan a mai napig. Csehszlovákia megalakulása után nevezték el a múzeumot Kelet-szlovákiai Múzeumnak.
Oľga Bodorová a Gömör-Kishonti Múzeum megalakulásának körülményeiről beszélt. Az előadásból kiderült, már a 18. század végén felmerült egy régiós gyűjtemény létrehozása. Az akkor elindult gazdasági fejlődés segítette a múzeumok megalapítását is. 1867-ből van egy feljegyzés, amely szerint az Andrássy grófok a krasznahorkai várat, (amelyet akkor nem használtak) megnyitották a közönség előtt, az osztrák-magyar orvosok tizenkettedik konferenciájának résztvevői számára – erről egy emléktáblát őriznek a Gömör-Kishonti Múzeumban. Az első gömöri múzeum igazgatója Fábry János volt. 1882-ben a megye művészeti és történeti értékeit bemutató kiállítás nyílt a mai múzeum épületében, ettől az időtől számíthatjuk a Gömör-Kishonti Múzeum megalapítását.
A szimpózium utolsó előadója Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója volt. 1886-ban Komáromban megalakult a Komáromi vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet. Ebből alakult meg később a komáromi múzeum. A 19. század második felében Rómer Flóris egy cikkben hívta fel a megyei elöljárók figyelmét arra, hogy múzeumokat alapítsanak a történelmi értékek felkutatására. Komáromban 1889-ben a református kollégium épületében mutatták be az első tárlatot, majd 1897-ben a második kiállítás is megnyílt, de ez már a törvényszék épületében. 1900 őszén pedig megnyílt a harmadik tárlat is az Esterházy-pavilonban. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 1911-ben alakult meg, ennek Alapy Gyula volt a vezetője, aki a könyvtárat is irányította. Ők kezdeményezték egy önálló intézmény megépítését, a város önkormányzata erre a célra egy telket adományozott az egyesületnek, és az akkor megépített Kultúrpalota ad otthont ma a Duna Menti Múzeumnak.
A Kultúrpalota 1913-ban készült el. A múzeum épületében Jókai halálának ötvenedik évfordulóján, 1954-ben egy Jókai Mórról összeállított kiállítást szerveztek, majd születésének 150. évfordulóján, 1975-ben is szerveztek egy kiállítást tiszteletére. Jelenleg 140 ezernél is több műtárgyat és kiállítási tárgyat tudhat magáénak a Duna Menti Múzeum. A Kultsár István nevét viselő történelmi könyvtárban, amely szintén a múzeum részét képezi, 50 000 kötettel várják az érdeklődőket. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának épületében a 130 éves Duna Menti Múzeum vendégkiállítása látható.
Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy sok szlovákiai múzeumban, várban hiányoznak a magyar feliratok. Intézetüket sokan megkeresik ezzel a panasszal, ezért felajánlotta, hogy a feliratok, információs füzetek magyarra fordításában segítséget nyújt a Pozsonyi Magyar Intézet.
Molnár Imre szerint a magyaroknak és a szlovákoknak meg kell ismerniük egymást, és ehhez hozzájárulhatnak a múzeumaink is, amelyek a kultúra és művészet templomai. Sokkal jobban érezhetnénk magunkat a Kárpát-medencében, ha ismernénk egymást, ha látogatnánk egymás múzeumait, s ehhez az is kell, hogy a magyarok megértsék a Szlovákiában lévő múzeumok anyagait, a szlovák turisták pedig a magyar tárlatokat.
A Több mint szomszéd elnevezésű rendezvény csütörtökön folytatódik. Június 9-én délelőtt 9,45-től a nagykövetség Nyerges utcai épületének nagytermében a Visegrádi Együttműködés 25 évéről tartanak konferenciát. A rendezvényre meghívták az alapító tagokat, akik a rendszerváltás hajnalán fontosnak tartották a Visegrádi országok szövetségét. Előadók: Jan Krzysztof Bielecki (Lengyelország), Libor Rouček (Csehország), Jeszenszky Géza (Magyarország), Pavol Demeš (Szlovákia).
A Magyar Kulturális Hét harmadik kiállítását is csütörtökön nyitják meg. Aknay János A földi és az égi szféra között című tárlatát a Pozsonyi Városi Galériában (Pálffy palota, Úri u. 19.) június 9-én este 6 órakor nyitják meg. Aknay angyalkás képei kapcsán vált ismertté, melyeken megjelenik a szenvedők iránti szolidaritás is.
