A Magyar Közösség Pártja október 4-i sajtótájékoztatóján azokra a nyelvi jogokat sértő törvényi változásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a korábbi perrendtartási törvény módosítása után alakultak ki.
A sajtó képviselőit Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke, valamint Horony Ákos és Nagy Dávid jogi szakértők tájékoztatták.
2016. július 1-jén a régi jogszabály helyébe három új törvénykönyv lépett, a Polgári Perrendtartás, a Polgári Nemperes Eljárások Törvénykönyve és a Közigazgatási Perrendtartás, amely a bírósági peres eljárások gyorsítását hivatott elősegíteni és amelyet sokan kritizáltak. A jogászok viszont negatívan értékelik a törvénykönyvekben a nyelvi jogi karta által előírt vállalások hiányát, amelyet a korábbi törvény tartalmazott.
A júliusban hatályba lépett törvény ugyanis nem tartalmazza az anyanyelvhasználat jogát a bírósági peres eljárásokban. A törvény idegen nyelv használatát engedélyezi, de az anyanyelvek használatáról nem esik szó az új jogszabályban.
A korábbi gyakorlat szerint az eljárásban eljáró felek használhatták anyanyelvüket, valamint az okiratokat és az írásos bizonyítékokat is megfogalmazhatták az anyanyelvükön – mondta el Kőrösi Ildikó. A 99/1963-as törvény értelmében a felek használhatták anyanyelvüket, illetve olyan idegen nyelvet, melyet értettek a felek, ez a passzus kikerült a mostani három törvényből. A korábbi gyakorlat szerint az eljárásban résztvevő felek kérhettek tolmácsot, amelyet a bíróságnak kötelessége volt biztosítani az állam költségeire. Ez a szabályozás megmaradt. Az iratok lefordításához is joga van a feleknek, de annak költségeit már a perköltségekhez számolják hozzá, míg korábban ezt is ingyenesen biztosította az állam.
Nagy Dávid gyakorlati példát említve elmondta, egy bírósági határozat általában 15 oldal, ennek lefordítása az eljárásban részt vevő feleket terheli, miközben egy normaoldal lefordításának költsége 20 euró. A jogász véleménye szerint az egyenlőség elvének megsértéséről van szó, amelyet nemzetközi szerződésekben vállalt a Szlovák Köztársaság, valamint az alkotmány is garantálja.
Horony Ákos kiemelte: 2002-ben írta alá a Szlovák Köztársaság az Európa Tanács Nyelvi Kartáját, amely garantálta a polgári peres eljárásokban a regionális vagy kisebbségi nyelv használatát, valamint előírta, hogy a fordítás költségei nem terhelhetik a per feleit. Az Európa Tanács ugyan készít jelentéseket a nyelvi jogok betartásáról, de Szlovákia az országjelentésben a kartában vállalt szabályok betartásáról szólt.
A Magyar Közösség Pártja a nyelvi jogok kapcsán ismételten figyelmezteti az állami szerveket a nemzetközi szerződésekben és az alkotmányban garantált jogok betartására. Mivel a nemzeti kisebbségek ugyanolyan adófizető polgárai az országnak, mint a többségi nemzethez tartozó polgárok, ugyanúgy megilleti az anyanyelven való tájékoztatás a magyar embereket, mint a szlovákokat.
Az MKP felszólítja az igazságügyi minisztériumot, hogy módosítsa a törvényt abban a szellemben, hogy a kisebbségek nyelvi jogai a bírósági eljárások során ne sérüljenek.
A Magyar Közösség Pártja ezzel a kéréssel megkeresi az igazságügyi minisztériumot, valamint a kisebbségi kormánybiztost is, hogy a nyelvi jogok betartását garantálja a nemzeti kisebbségek számára.
