A múzeum bejárata (Fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)

1938. november 2-án fogadták el az első bécsi döntést. Ennek értelmében a trianoni békeszerződés által feldarabolt csonka Magyarország határait először módosították. A magyar közvélemény a revíziót örömmel fogadta.

A döntés értelmében a Felvidék magyarlakta területének nagy része visszakerült Magyarország fennhatósága alá. A bécsi döntés évfordulója alkalmából ellátogattunk a várpalotai Trianon Múzeumba, mely a Kárpát-medence egyetlen, a trianoni békeszerződéssel foglalkozó múzeuma.

A tárlat több részből áll, amelyek egytől egyig látványosan mutatják be a Párizs környéki békeszerződések utáni Magyarország életét. A kiállítás első része az úgynevezett vagonlakókról szól. Vagonlakóknak azokat az utódállamokban maradt magyar értelmiségi réteghez tartozókat nevezték, akik miután elveszítették állásukat, házukat, marhavagonokban éltek.

04 - A menekülő magyarokat vagonlakóknak hívták, miután házukat elveszítve marhavagonokban éltek (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)
A menekülő magyarokat vagonlakóknak hívták, miután házukat elveszítve marhavagonokban éltek (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)

A Trianon Múzeum egyik leglátványosabb része Nagy-Magyarország domborzati térképe, valamint az előtte található Trianoni sárkány című szobor. Az alkotás a történelmi Magyarországot mintázza, amelyen egy, a haza eltiprására készülő sárkány áll.

A következő kiállítóteremben egy makettet látunk, amely lélegzetelállító aprólékossággal ábrázolja az erdélyi vasútvonalak román megszállását az 1918 és 1919 közötti időszakból. A modellen látható a Maros mentén meghúzott ideiglenes demarkációs határvonal.

A továbbiakban az 1930-as évekbeli paraszti, valamint polgári magyar enteriőr látható, amelyek kiválóan szemléltetik a kor stílusát.

Falvédő a két világháború közötti időkből (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)
Falvédő a két világháború közötti időkből (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)

A múzeum emeleti kiállítótermei szintén számos érdekes látnivalót tartogatnak. A tárlat egyik legkiemelkedőbb attrakciója a Szabadság téri irredenta emlékegyüttes, amely a Budapesten felállítandó revíziós szobrok mására készült.

Az emeleten megtekinthető a felvidéki Lőcse városának 1910-es évekbeli miniatűr másolata. A várost a Szepesség ékkövének is nevezik, ugyanis az egykori Szepes vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt.

Lőcse makettje (fotó: Berta ÁGnes/Felvidék.ma)
Lőcse makettje (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)

A Trianon Múzeum látványtárában számos egyéb korabeli emlék fedezhető fel. Ide azok a relikviák kerültek, amelyeknek egyelőre nem jutott szerep a kiállításokban.

Összességében elmondható, hogy a Trianon Múzeum tárlatai révén az odalátogatók átfogó ismereteket szerezhetnek a trianoni békeszerződés következményeiről, valamint a két világháború közötti történelmi eseményekről. A múzeum célja, hogy bemutassa a kárpát-medencei magyarság ezeréves hagyatékát.

A múzeum látogatása a határon túli magyarok számára ingyenes.

01-Trianon múzeum.JPG02 - Ilyen vagonokban éltek a menekülő magyarok.JPG03 - A berendezett vagon.JPG04 - A menekülő magyarokat vagonlakóknak hívták, miután házukat elveszítve marhavagonokban éltek.JPG05 - Nagy-Magyarország domborzati térképe.JPG06 -Trianoni sárkány a domborzati térkép előtt.JPG07 - A Maros mentén meghúzott ideiglenes demarkációs határvonal.JPG08 - A románok elfogalták a vasútvonalat.JPG09 - A románok elfogalták a vasútvonalat.JPG10 -Az 1930-sa évekbeli parasztvilág.JPG11 - Polgári magyar enteriőr az 1930-as évekből.JPG12 - A Szülőföldem széphatára kezdetű falvédő is nagyon gyakori volt a két világháború között.JPG13 -A Szabadság téri irredenta emlékegyüttes.JPG14 -A Szabadság téri irredenta emlékegyüttes.JPG15 -A Szabadság téri irredenta emlékegyüttes.JPG16 -A Szabadság téri irredenta emlékegyüttes.JPG17 - Lőcse az 1910-es években.JPG18 - Lőcse a Szepesség fővárosa.JPG19 -A Trianon Múzeum látványtára.JPG20 -Erdélyben a két világháború között is tilos volt a magyar szó.JPG