Őry Péter és lánya (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A család ereje mellett a földhöz való ragaszkodás értékét is meg kellene változtatni – mondta Őry Péter azon a konferencián, amelyet a Felsőházban szerveztek meg a Házasság Hete alkalmából.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke kifejtette, hogy nincsen tehetségtelen ember, gyerek, csak tehetségtelen politika van, amely nem képes olyan helyzetet teremteni, ahol nincs lehetőség ezt kibontakoztatni. A szülők, a politika feladata, hogy sikerélményt adjon.

Pataki János, a KCSSZ elnöke elmondta, azért terveztük ezt a konferenciát, hogy megismerjük egymás problémáit, hogy közös megoldásokat tudjunk találni a nagycsaládok életben tartására.

Pataki János (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Magyarország családpolitikai eredményeit, feladatait és terveit foglalta össze.

Mindannyian tehetünk azért, hogy a demográfiai mutatók megváltozzanak. A változás már elindult, a tendenciák javulása statisztikailag kimutatható. A magyar nemzet már ettől súlyosabb gondokat is megoldott, ezért bízunk benne, hogy ezt a kihívást, a népesség csökkenését is meg tudjuk változtatni.

A Házasság hetében az államtitkár asszony a házasságkötések adataira irányította a figyelmet. 1990-től drasztikusan csökkentek a házassági mutatók, majd 2010-től megfordult ez a folyamat. Ma már trendi a házasságkötés, a legfrissebb adatok szerint 2015-ben 11 hónap alatt több házasságot kötöttek, mint az előző év 12 hónapja alatt. Mindemellett nagyon pozitív változás, hogy csökkent a válások száma is.

A házasság nem ment ki a divatból. A kárpát-medencei fiatalok reprezentatív felmérése szerint kívánatos a házasság intézménye a fiatalok között.

Novák Katalin (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Az EMMI és a Nemzetpolitikai Államtitkárság indított egy Kárpát-medencei bölcsőde és óvodai programot. Ez azért fontos, mert azt a korcsoportot célozza meg, amely legelőször lép kapcsolatba a közösséggel, tehát lényeges, hogy milyen nyelven, milyen képességgel szólítják meg a pici gyerekeket. Fontos cél, hogy a gyerekek minél korábban találkozzanak magyarságukkal közösségi szinten is.

Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormányzati intézkedéseket ismertette, amelyeket a magyarság kárpát-medencei megmaradásának érdekében dolgoztak ki.

A családalapítás a legjelentősebb küldetés, amit a nemzet megmaradásáért tehetünk. Az identitás megtartásában a családok teszik a legfontosabb munkát. Ezért a kormányzat döntő programokat indított el, hogy ebben segítsék a határon túli közösségeket.

Dr. Szilágyi Péter (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

2010-től két komoly feladat állt a kormányzat előtt. Az egyik a közjogi egység megteremtése, amelynek eredménye, hogy ma már 820 000-en váltak a külhoni magyarságból állampolgárrá. Céljuk, hogy a Szülőföldön magyarul programmal segítsék az anyanyelvi oktatást. Ezt minden szinten szeretné a magyar kormány megvalósítani. A Kárpát-medencei bölcsőde és óvodai programot a felvidéki partnerszervezetekkel szeretnék életre hívni és kibővíteni, olyan intézmények hálózatát létrehozva, amely megteremti a magyar nyelvű bölcsődei és óvodai szolgáltatást. A Petőfi Sándor programmal segítik a szórvány közösségeket, ezzel az identitás megőrzéséért végzett munkát támogatják.

Meghirdették a Külhoni magyar családi vállalkozások tematikus évét is képzésekkel és anyagiakkal segítve a szülőföldön való megmaradást.

A magyar kisebbség helyzete és megmaradásának lehetőségei a Kárpát-medencében

Bíró Zsolt, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke arra az értékre mutatott rá, amely igazolja, hogy Székelyföldön erős köteléket jelent a család. A modern kor vívmányai viszont erősen kikezdik ezt a családmodellt. Van személyes kötődése a nagycsaládos szervezetekkel, mert harmadik gyermeke megszületése után közvetlenül is megismerte a civil szférának a családok életében betöltött szerepét. Ha a családok sérülnek, akkor az egész közösség sérül. Ez az alapelv a polgári párt családpolitikájában is szerepel.

Bíró Zsolt (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A családszervezetek stratégiai alapelve a köztudatba bevinni a család, a gyermekvállalás értékeit. A közvélemény, a gyerekvállalásról való meggyőződés megváltoztatása a célja a civil szférának. A rávilágított okokból kifolyólag a család szövetsége az identitást is erősíti. A családszervezetek feladata, hogy megnyugtató érzést vigyenek a családok életébe, a politikusok feladata, hogy biztosítsák a körülményeket, támogassák azokat, akik gyerekeket vállalnak.

Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője nagycsaládos családapaként volt jelen. Véleménye szerint a családbarát politika, amit Magyarországon folytatnak, példaértékű lehet a többi kormányzat előtt is. Romániában nemcsak az anyagi támogatási rendszer javítását szeretnék elérni, hanem azt is, hogy valódi családpolitikai intézkedések valósuljanak meg.

Szabó Ödön (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Jogi, gazdasági és kisebbségi biztonság szükséges a családi élet megteremtéséhez. Ezek a jogok pedig nincsenek biztosítva. Bár a magyarországi nemzetpolitikai intézkedések sokat segítenek a gazdasági biztonság megalapozásában.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője a nemzeti megmaradás legfontosabb területeiről beszélt Vajdaság viszonylatában.

A demográfiai csökkenés nemcsak a magyarokat érinti, hanem a szerbeket is. A Szerbiában élő nemzeti kisebbségeknél viszont sokkal hátrányosabb ez a mutató. Másik jelentős probléma, hogy évi szinten 2004-13 között 26.000 ember vándorolt el szerbiai viszonylatban. Vajdaság autonóm tartományában 42, magyar viszonylatban pedig 45 év az átlagéletkor.

Pásztor Bálint (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Alapfeltételként jelölték meg, hogy otthon tartsák a magyarokat, valamint, hogy a vajdasági magyarságnak legyen egy olyan képviselete, amely az elképzeléseiket törvényi szintre tudja emelni. A Vajdasági Magyar Szövetség ennek jegyében igyekszik alapelveit érvényesíteni. Kisebbségi akciótervet állítottak össze, amelyet a kormányzatnak figyelembe kell venni, különösen, hogy elismerjék a kollektív jogokat. Ösztöndíj rendszert dolgoztak ki, hogy a fiatalok ne hagyják el szülőföldjüket, így versenyképessé tették az otthoni továbbtanulást. Az Európa Kollégiumban fogadják a vajdasági egyetemistákat. Ezeket az intézkedéseket Magyarország kormánya jelentősen támogatja.

Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke arról beszélt felszólalásában, hogy milyen helyzetben van a felvidéki magyar közösség, milyen kihívások, megoldási lehetőségek segítenék a megmaradásunkat. Feltette a kérdést, miért és milyen mértékben fogyunk? Vajon az asszimilációt meglehet-e fordítani?

Dél-Tirol példáját ismertette az OT elnöke a konferencia résztvevőivel. Az önigazgatásukkal tudták megalapozni azt a gazdasági helyzetet, ami a megmaradásukat pozitív irányba fordította. Különbséget tudunk-e tenni önmagunk meghatározásában, miszerint tömbben, szórványban vagy peremen él-e magyarság a Felvidéken. A déli régiókban a gazdasági tevékenység a legrosszabb, éppen ott, ahol a magyarság él. Ahol 70%-os arányú a munkanélküliség, vajon a fiatalok hogyan tudnának családot alapítani?

Őry Péter (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A szlovák kormányzat az állami beruházások területén fehér foltokat hagyott a magyarlakta járásokban. A gazdasági kérdések azonban meghatározzák a magyarság jövőjét. Két intézkedést dolgoztak ki, az egyik a Baross Gábor terv, illetve az Önigazgatási terv.

A családpolitikai támogató rendszer Szlovákiában a harmadik gyermekig történik. A gyermekágyi segély mértéke alapján azt mondhatjuk, hogy az állam a negyedik gyermek vállalását már nem támogatja. A lakástámogatás mértéke nagymértékben meghatározza a gyermekvállalási hajlandóságot is.

A magyar közösség életében jelentős változások történtek. A középkorúak, illetve a fiatalok gondolkozásában az a negatív minta érvényesül, hogy a földet, a megszerzett és öröklött értéket eladják. A család ereje mellett a földhöz való ragaszkodás értékét is meg kellene változtatni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő elmondta, hogy Kárpátalján 150.000 magyar él. Olyan sok válság érte az ott élőket, hogy volt idő mikor helyi szinteken a magyar iskolarendszer fennmaradásáért keményen küzdöttek, így sikerült új alapokra helyezni az oktatást. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a kárpátaljai magyarság megmaradását.

Brenzovics László (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A gazdasági helyzet miatt a lakosság elvándorlása nagyarányú, külföldön teremtik meg a család ellátását. Az ukrán kormányzat ezt felhasználja, hogy szűkítse a magyar nyelv iskolai, közigazgatási  gyakorlását. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség viszont mindent megtesz, hogy az alkotmányellenes intézkedéseket megakadályozzák. Jövőbe mutató, hogy a magyarországi gazdaságfejlesztési program a nehézségek ellenére nagy érdeklődésre tett szert. A támogatások megerősítették a vállalkozási szektort, ami jelentős javulást hozott a családok életében is. Ez ad egy tartást, amely megakadályozza a közösség összeroppanását.

Madarász Isti filmrendező és felesége, Kerekes Monika, a Házasság hete idei arcai jubiláló házaspárokat köszöntöttek.

Madarász Isti filmrendező és felesége, Kerekes Monika (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A délelőtt folyamán gyermekprogramokat szerveztek óvodáskorú, alsó tagozatos, felső tagozatos, valamint középiskolás gyermekek számára. A gyerekek Mesemaratonon vettek részt Fábián Évával, hangszerbemutatón Túri Andrással és zenésztársaival, táncokat gyakoroltak a Tébláb táncegyüttessel, valamint kézműves foglalkozás is volt, és a Szent Korona megtekintésére szintén lehetőség nyílt, továbbá Országházi sétán és látogatáson voltak az Országgyűlési Őrségnél. Interaktív önismereti foglalkozást vezetett Beke Csilla mentálhigiénés szakember, valamint a Réz házaspár. Keresztes Ilona a Kossuth Rádió munkatársaival pedig beszélgetést folytatott a családról, a jövőről a fiatalokkal.

 

Kapcsolódó cikkek