A kassai polgár születésének 117. évfordulója alkalmából találkoztak a város magyarjai a költészet napján. Az emlékünnepség több helyi intézmény szervezésében jött létre. A megemlékezés Márai szobránál, majd az örök regény és örök valóság tájain valósult meg Havasi Péter előadásában.
A kassai Márai Sándor téren sokan gyűltek össze április 11-én, hogy magyar, keresztyén, európai polgárjukra emlékezzenek. A 20. század legnagyobb felvidéki magyar írójának emlékét jelenlétükkel megtisztelték: Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulja, Renáta Lenártová, Kassa város főpolgármester-helyettese, Jáky Judit, Márai Sándor unokahúga és Zachariás István, a Kassa megyei önkormányzat alelnöke.
Haraszti Attila, főkonzul ünnepi beszédében üdvözölte a jelenlévőket, akik azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek a 20. század európai és magyar irodalom egyik kiemelkedő személyiségére.
„Jelzésértékű, hogy Márai születését követően, pont ezen a napon, öt évvel később, jött világra József Attila, a magyar költőóriás, akinek munkássága nyomán április 11-ét, mint a költészet napját tartjuk számon. Márai élete gyakorlatilag összeolvad az elmúlt századdal, örömei, szenvedései, írásai, irodalmi alkotásai, érdekes életútja a korszak történéseinek lenyomata. Mint egy világpolgár, számos helyen megfordult, mégis szülővárosa, Kassa maradt számára az az örök város, amely iránt egész élete során vágyódott” – hangzott el a köszöntőben.
Nagyon fontos, hogy a város lakossága ápolja szülöttje emlékeit, és továbbadja azt az utókor nemzedékeinek. „Márai ma reneszánszát éli, számtalan nyelvre lefordították és világszerte olvassák. Az ő nagysága többek között abban rejlik, hogy alkotásai számukat tekintve is rendkívüliek, de tartalmuk sokoldalúságát tekintve is azok. Olyan polgári értékeket képviselnek és gondolatokat fogalmaznak meg, amiket az olvasók legtöbb esetben magukénak érezhetnek.”
Párhuzam Márai és Kolár Péter között
Jáky Judit, az író leszármazottja is szólt a kassai polgárokhoz, akik nagymamája testvérének születésnapját ünnepelték. Beszédében elmondta, hogy Márai Sándornak nagyon szoros kapcsolata volt édesapjával, az ő születésekor írta a Kabala című novellát. Szoros, bensőséges kapocs alakult ki közöttük. Családja minden tagja kötődik a városhoz.
„Én mint a nagy generáció utóda, ezt az életérzést igyekszem elődjeim után folytatni. A példát édesapámtól, dr. Jáky Jánostól kaptam. Ő itt, Kassán találkozott olyan polgárokkal, akik az itt élő magyar és más nemzetiségű polgárokkal együtt kezdték el Márai szellemiségét újra a szülővárosba visszahozni” – emlékezett Jáky Judit.
Beszédében Kolár Péter is említette: „Olyan munkát végzett a kassai és felvidéki magyarságért, mint ahogy apám tette azért, hogy Márai ismét, ide hazatérjen. Ezért vonhatom köztük meg a párhuzamot. Kolár Péter állhatatos, kitartó, a kassai polgárokért tevékenykedő polgára volt ennek a városnak, aki példaértékű lehet mindnyájunknak. Természetes, hogy eszembe jut róla apám, hiszen jó barátságban volt vele is. Éppen Péter mutatta nemrégen meg nekünk az új Márai Radványi Múzeum tervezetét és együtt beszéltünk a tervekről.”
A kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola diákjai ugyancsak tisztelegtek előadásukkal Márai Sándor emléke és nagysága előtt. Az emlékkoszorúk elhelyezése után az ünnepi program a Márai Stúdióban folytatódott. Havasi Péter Őrjárat című monodrámáját adta elő a kassaiaknak. Az európaiságról, kereszténységről és felelősségről szóló darab a színművész egyéni alkotása. Márai Sándor: Kassai őrjárat című örök regényének sorai a másfél órás előadás jeleneteiben köszöntek vissza. Az előadás részleteiről ITT olvashatnak.
