Takács Imre (fotó: Takács András archívuma)

Tiba (Sajótiba, jelenleg Bohúňovo) “sajóvölgyi magyar kisközség, 24 házzal és 144 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1475-ben már a mai nevén szerepel. Hajdan a Várnay vagy Sztárnay család volt a földesura, de azután a Pletrich család tulajdonába ment át. Később a Palkovics család lett a birtokosa, amely itt kastélyt is építtetett…

…A községben nincs templom, csak egy harangláb a falu közepén. Iskolája és temploma Lekenye szomszéd községgel közös, mellyel az 1920-as évektől közigazgatásilag egy települést alkotnak” olvasható Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló részében.

1910-ben – az utolsó önálló népszámláláskor -108, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma Tiba ősi nevét megőrizve Lekenye falurésze.

Imre bácsi mikor ment először mulatságba?

Nem tudom megmondani úgy. Hát, én úgy tizennégy éves koromban elmentem, de hát még csak néztem akkor bent a nagyokat. Hogy táncolnak.

Táncolni is engedték volna?

Ha táncoltam volna, de nem táncoltam még akkor, nem mertem. Ugye, akkor fiatal vótam.

Hány éves volt, amikor már táncolni is ment?

Már húszévesen táncoltam, mikor már regrutának mentőnk, akkor osztán vót mulatság.

Gyerekkorában nem volt olyan, hogy gyerekek összejöttek egy házhoz?

De vót. Itten, éppen citerán. Ott tanultam táncolni mégiscsak. Vasvárit meg mindent húztak. Nagy Pistának hívták. Jó tudott citerázni. Ő ott aztán egész este /játszott/. Ott táncoltunk. Jányokkal is, meg magónkban is.

Hány gyerek jött össze nála?

Hát, ottan vót 10–12. Lány vót ott három. Tízen vótak testvérek.

Azért jöttek össze ott, mert ő tudott citerázni?

Hát, oda vótunk szokva, meg azért is, hogy ő citerázott ottan, meg olvastak ottan, mindég valamelyik, amelyik olvasni szeretett.

Ez milyen napokon volt?

Minden este. Hétköznap is, vasárnap is. Mikor már szünet vót, úgy ősszel, hosszú vót az este, hát mentőnk osztán ültünk, meg szórakoztunk, meg mondom, ott táncoltunk is, húzta a citerán. Mikor, hogy.

Furulya, klánét vagy efféle nem volt?

Ez nem vót itten akkor. Csak ez a citera vót nekünk.

Zenekar(ok)

Később, mikor ment bálba ott milyen muzsika volt?

Csak hegedű vót jobban, meg cimbalom, bőgő.

Hányan voltak a bandában?

Hatan–heten.

Milyen hangszerek voltak még?

Meg a kontrás, prímás. Kellett még lenni közbe is valaminek. Vót, segédprímás.

Klarinét nem volt?

De, az is vót, klarinétos is vót. De még akkoriban nem nagyon vót, mikor én kezdtem járni. Azután vót klarinétos is.

Vasvári verbunk Gombaszögön az Ifjú Szivek előadásában (fotó: Takács András archívuma)

Honnan hívták a cigányokat régen?

Honnan? Csoltóról, régebben, azután meg Mellétéből is, vagy Beretkéről, meg Pelsőcről a Pistát, – az szokott ide jönni. Vótak muzsikusok mindenütt,

Mitől függött, hogy honnan hívnak cigányt?

Hát azt megbeszélték, akik így csinálták a mulatságot. Aztán hívták.

Táncrendezők

Kik csinálták a mulatságot?

Hát, nagyobb legények. A regrutabált meg mink csináltuk, vótunk mink már tizenketten. Voltak külön funkciók?

Nem, nem.

Cigánybíró, vagy…?

No, az vót, hogyne lett vóna. Cigánybíró meg a, mi is vót? Vót, hogyne lett vóna, aki parancsolt a bálba. Ha őrá nem hallgattak, akkor már baj vót, már összezúdult a nép. Verekedtek is. Csöndnek kellett lenni.

A cigánybíró mellett más is volt?

Vótak pártfogójai, hogyne lettek vóna. Hárman–négyen vótak ők, akik így a rendet tartot/ták a bálba. Most is úgy van még. Most is kell lenni. Akkoriban így vót mondom, hogy hárman–négyen, ha összeveszett valamelyik, akkor megkapták ők hárman osztán kivitték a többi közül. Nem hagyódhatott ott.

Táncalkalmak

A regrutabálon kívül mikor tartottak bálokat?

Hát, egyebkor is: karácsonykor, pünkösdkor, húsvétkor, mikor, hogy. Még nyárban is néha aratóbált meg mit csináltunk. Aratóbált már most is csináltam, már, mikor megnősültem. Hogy a JRD (Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet, T.A megjegyzése) megalakult.

Az aratóbált is a legények szervezték?

Hát nem, azt már az emberek. Hát már ottan az emberek vótak mind, majdnem mind.

Oda legények meg leányok nem mentek?

Dehogy nem. Ott vótak mindenki, legény is leány is, vagy ember is, ott vótak. Én, akkor betegedtem meg az aratóbálban,’ötvennégyben vót. A folyosón én mértem a pálinkát meg mit, én a jegyet elvettem, oszt adtam a féldecit. A jegyre adtam ki. Egész éccaka. Másnap aztán kaszálni mentem. Éjjel úgy megfáztam, hogy izületet kaptam, ez a karom azóta se hajlik. Ötvennégy szeptembere elejin. Akkor két hétig itthon feküdtem.

A tibai harangláb (fotó: Takács András/Felvidék.ma)

Szüreti bálokat nem tartottak?

Nem, szüreti bált nem tartottak, nem vót. Vót szőlő, de még olyan nagyban nem.

A bálokat hol tartották?

Vót Lekenyében már építve táncterem. (A kultúrházat, 1937-38-ban építették, amikor az evengélikus iskolát. T.A. megjegyzése).

A maga legénykorában is ott tartották?

Igen. Én is ott születtem Lekenyében. De tizenkettőben felépült ez a ház itten Tibában, azután itt laktam. Ötéves vótam, hogy ide gyöttőnk.

Mindig a lekenyeiekkel közösen tartották a mulatságokat?

Hát odamentőnk. Valamikor ottan táncoltunk. A regrutabált meg itten Tibában, szérőkön. Tartottunk mink bálokat itten szérőkön is, osztán úgy táncoltunk. Elgyöttek a lányok még jobban mint Lekenyébe. Ha itten mink csináltunk mulatságot, itt is vótunk hárman-négyen regruták. Az igaz, hogy én nem vótam katona, – hál Istennek -, de a regrutabált megtartottuk.

Hárman fogadták meg a cigányokat?

Hárman, meg mikor hogy, hogy vótónk a sorozaton. Hárman–négyen. Megfogadtuk, aztán gyöttek a legények a szomszédból Mellétéből is, vagy néha vót úgy, hogy mink mentőnk Mellétébe, mert egyszerre vót a sorozat a tornaljai járásban. Egybe tartozott. Ottan vót a mulatság, akkor mink még átmentünk oda (Mellétébe). A legények mennek a bálba a másik faluba is.

A regrutabálokon volt-e belépődíj?

Vót hát. Vótak akik nem hozzánk tartoztak, akik meg együtt vótunk hát csináltuk. Ha vót bevétel, akkor jó vót, ha nem, akkor meg ráfizettünk. A regruták (nevet).

A regruták kára volt, ha kevesen jöttek?

Hát persze. Megfizettük a cigányt. Mulatni mulattónk.

Meddig tartott egy ilyen regrutabál?

Reggelig. Estétől reggelig. Sötétedéstől egész kivirradtig.

Melyik hónapban volt?

Az, május meg áprilisba szokott lenni a sorozat. Azelőtt. Az én időmben. Legények vótónk, ment a mulatság.