Június 27-én, László napján a pozsonyi Prímás palota Szent László-kápolnájában Köszöntünk Szent László király címmel a galántai Kodály Zoltán Daloskör Józsa Mónika vezényletével csodálatos ünnepi hangversenyt adott.
A Prímás palota udvara varázslatos kápolnát rejt, amely ritkán látogatható, szentmisét is csak vasárnaponként tartanak, s nyáron az is szünetel. A Csemadok szervezésében, Ivo Nesrovnal főpolgármester fővédnöksége mellett Szent László ünnepén megnyílt a kápolna, és nemcsak megtekinthették azt az érdeklődők, hanem zenei élményben is részük lehetett.
A koncert előtt Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke köszöntötte a vendégeket. Ezt követően Ľudmila Farkašovská alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, aki szerint a Prímás palota a város legszebb palotája. Kiemelte: Szent László fentről tekint le ránk és a kápolnában ez szó szerint értendő, hiszen a mennyezeten látható a csodatevő királyt ábrázoló freskó. A kápolnát ritkán nyitják meg a nagyközönség előtt, de megéri a látvány – fogalmazott az alpolgármester. Az alpolgármester után Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke elmondta: Szent László-évet hirdettek 2017-re, ezért a Csemadok is több rendezvényt tart a szent király emlékére. A lovagkirály majdnem két évtizedig uralkodott, és méltán avatták szentté – hangsúlyozta Bárdos Gyula.
Jégh Izabella a köszöntők után elmondta: a Kodály Zoltán Daloskör hatvanöt éve alakult, az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette. Az alapító Ág Tibor volt, majd Csemez Zsuzsanna vezette a daloskört, 1982-től pedig Józsa Mónika a karnagya. A Kodály Zoltán Daloskör számos elismerésben részesült. Józsa Mónika szintén, aki egyetemi oktatóként dolgozik és több díjat, kitüntetést kapott már munkásságáért.
A koncerten számos közismert dallam hangzott el. Mórocz Virágtól, Varga Deniszától és Paszmár Jánostól szólót is hallott a közönség. Felcsendült a Szent László-ének – Üdvözlégy kegyes Szent László király, amely a király tiszteletének első magyar nyelvű emléke, az 1470 körüli időkből származik, dallama a 15–16. századból ismert. A László szentté avatása után keletkezett Szent László-himnusz – Áve égi király híve című dalt is előadta a galántai kórus. Kodály Zoltán műve, az Ének Szent István királyhoz ugyancsak elhangzott. Kocsár Miklós egy népi imádság dallamára írta az Ó hajnal, hajnal című dalt, amelyet szintén előadott a kórus.
A közönség együtt énekelte a kórussal a László királyunk emlékét kik buzgón ünnepeljük című búcsújáró éneket. Elhangzott a Szent László király, Istennek szolgája, a 18. századi kéziratokból ismert Köszöntő ének Szent László ünnepére – Szenteljük ünnepét Szent László királynak és Szőnyi Erzsébet Ima alkonyi harangszóra című éneke is. A Kodály Zoltán Daloskör ráadásként a Szózatot is előadta.
Neszméri Tünde fotói
