A résztvevők egy csoportja (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Hetedik alkalommal szervezte meg a Pro Civis Polgári Társulás az Önkormányzati Szabadegyetemet, amelyet Őry Péter, a szervezet elnöke nyitott meg. Kiemelte: a szabadegyetem sikertörténet, hiszen hét évvel ezelőtt álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ez a szakmai fórum megéri a hetedik évfolyamot. Egy másik sikertörténetről pedig az előadások szólnak majd. A szabadegyetem előadásai között ugyanis az óvodaprogram és a gazdaságélénkítő program is olyan sikertörténet, amely a felvidéki magyarok javát szolgálja.

Mozgósítani kell

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a megyei választások fontosságáról szólt, arról, hogy számos olyan jogkörük van a megyei önkormányzatoknak, amelyek befolyásolják az emberek mindennapi életét. Kiemelte: a lényeg a mozgósításon lesz, hiszen ezúttal öt évre választunk képviselőket. Öt év múlva pedig valószínűleg a helyi önkormányzati választásokkal egy időben szervezik meg a megyei választást. Ennek köszönhetően feltehetően magasabb lesz a részvételi arány, ami a magyar politikumnak nem segít majd.

Menyhárt József a Pozsony megyei helyzetről kifejtette: szerencsés fejlemény, hogy hat jelöltet indíthat az MKP. Nagyszombat megyében erős elnökjelöltje van a pártnak, ezt az is bizonyítja, hogy támadják őt, holott tavasszal született egy megegyezés, amely arról szólt: a magyar jelöltek nem fogják egymást becsmérelni. Az az elvárás, hogy a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásból legalább annyi képviselője legyen a pártnak, mint jelenleg van. Ehhez a Dunaszerdahelyi járásnak nagyon jól kell mozgósítania, mivel sajnálatos módon a tömbben élő magyarok elkényelmesedtek és passzívvá váltak, fejtette ki Menyhárt József. Nyitra megyében is erős elnökjelöltje van az MKP-nak, itt is az várható, hogy mozgósítani fogják majd a magyar választókat. Besztercebánya megyében az elsődleges prioritás Kotleba és pártjának legyőzése. Menyhárt szerint a szélsőséges nézetek alattomos módon terjednek. Kassa megyében olyan elnökjelöltet támogat az MKP, aki segíteni tudja a magyar közösséget is.

Menyhárt József (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Helyünk van a szülőföldünkön

Az MKP nem pártban, hanem közösségben gondolkozik – véli Menyhárt József. Az MKP elnöke kitért a Minority SafePackra is, arra kérve a jelenlévőket, hogy írják azt alá, hiszen nekünk helyünk van itt. Sajnálatos módon Románia és Szlovákia is megtámadta az aláírásgyűjtési kezdeményezést, pedig a magyarság a szülőföldjén él, nem bevándorlóként került ide.

Menyhárt szerint a magyarságot nemcsak oktatásában és kultúrájában kell megerősíteni, hanem gazdasági téren is. Ezért is fontos a gazdaságélénkítő csomag, amelyet a magyar állam biztosít a felvidéki vállalkozóknak.

Őry Péter, a délelőtti program moderátora, a Pro Civis elnöke kiegészítve Menyhárt Józsefet elmondta: a magyar állam nagy mértékben támogatja a felvidéki szervezeteket. Összehasonlításként kiemelte: Magyarország 30 millió eurót ad támogatásként, míg a szlovák állam a jövő évre 4 millióra emelte a támogatást. A magyar szervezetek az anyaországi támogatásokból több adót fizetnek be a szlovák költségvetésbe, mint amennyit itt élő adófizető polgárokként a szlovák kormány visszaoszt a magyar szervezeteknek.

A cél a magyar identitás erősítése

Grezsa István kormánybiztos az óvodaprogramról szólt, amelynek köszönhetően a Felvidéken 58 település kapott támogatást fejlesztésre, vagy felújításra, óvodaépítésre. Az anyaország kormánya végre nemzetben gondolkozik, ennek köszönhetőek azok a támogatások, amelyekkel a magyar állam segíteni próbálja a külhoni magyarságot.

Grezsa István (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Az óvodafejlesztési program célja, hogy a legkisebb gyermekek Jánošík helyett a magyar népmesei hősökkel ismerkedjenek meg, hiszen ennek is van identitást erősítő hatása. Abban bíznak a program elindítói, hogy magyar óvodából magyar iskolába kerülnek a gyermekek. Nagyon fontos a bölcsődei hálózat is, amely Szlovákiában ugyancsak hiányos.

Az óvodafejlesztési program fontos része egy óvodapedagógiai képzés is, amely Budapesten októberben kezdetét vette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének köszönhetően a továbbképzéseket a Felvidéken is megszervezik. Grezsa István azt is kiemelte: Magyarország azt várja a Felvidéktől, hogy földrajzi helyzetének és lélekszámának megfelelően legyen olyan súlya, hogy beleszólhasson saját jövőjébe.

A kormánybiztossal az óvodaprogramról készült beszélgetést portálunk hamarosan közli.

Változó körülmények

Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke a felvidéki magyar oktatási stratégiáról elmondta: nehéz kialakítani egységes tervet, ha olyan változóak a körülmények, mint amit a szlovákiai oktatás terén tapasztalunk, s nem mellékes, hogy ennek következtében szlovák oktatási stratégia sincsen. Hivatalosan nincs nemzetiségi oktatás, ami megnehezíti a helyzetünket. A magyar iskoláknak is a szlovák iskolákra megalkotott kerettantervet és művelődési programot kell használniuk.

Sajnálatos módon nem a magyar emberek kezében van iskoláink sorsa, amennyiben az önkormányzaton belül kisebbségbe kerül a magyarság, a magyar tanítási nyelvű iskolák sorsa „Isten kezében van”.

Kiss Beáta (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Kiss Beáta szerint még mindig jól kiépített iskolai hálózattal rendelkezünk, annak ellenére, hogy több „racionalizációs törekvés volt”, amelynek következtében számos iskolát bezártak. Sajnos minden évben zárnak be iskolák azért, mert elfogytak a gyermekek az osztályokból.

A magyar oktatás erkölcsi kérdés

Kiss Beáta szerint jelenleg a magyar iskolák fenntartása erkölcsi kérdés, hiszen azok a községek, ahol megszűnik a magyar óvodai és iskolai oktatás, a magyar nemzet szempontjából halálra vannak ítélve.

Vannak olyan rendelkezések, amelyek papíron ugyan léteznek, de nem tudjuk őket érvényesíteni. Ilyen például az államközi vegyes bizottság határozata, mely szerint a nemzetiségi iskolákat pozitívan diszkriminálhatják. A határozat írott malaszt maradt, hiszen a nemrégiben elfogadott finanszírozási törvénybe nem került be. Az anyanyelvi oktatás is fájó téma, hiszen sajnos ezt is a minisztérium határozza meg, a kerettanterv az órakeretet szűkítette, aminek a magyar nyelv oktatása látja kárát. Fontos a minőségi pedagógusképzés is. Sajnos a pedagógusok hivatásának a megítélése is nagyon rossz.

Saját kezünkbe kellene venni az oktatásunk irányítását, enélkül nem tudunk egyről kettőre jutni. Ha nem önigazgató az oktatásunk, nehéz arról beszélni, milyen stratégia mentén kellene az iskoláinkat irányítani.

Pályázati lehetőségek

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázati lehetőségeiről – tapasztalatairól és kihívásairól Erdélyi Rudolf Zalán, az Alapkezelő vezérigazgatója adott elő. A múltról szólva kiemelte: a magyar nemzetpolitika fogalma Antall József miniszterelnöksége idején jelent meg. Megalakult a Határon Túli Magyarok Hivatala, később a szocialista kormányok ismét megpróbálták leépíteni a rendszert. 2011-ben fordulat következett be, amikor a forrásokat egységesítve létrehozták a Bethlen Gábor Alapot. Az alap elkülönült pénzalappal dolgozik.

Erdélyi Rudolf Zalán (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A Felvidék a Bethlen Gábor Alapon keresztül majdnem kilenc milliárd eurót kapott, Erdélyi Rudolf Zalán szerint ez az összeg magasabb is lehetne, de még így is a szlovák állami pályáztatási rendszeren keresztül a jövő évre előirányzott négy millió euró többszöröse.

A vezérigazgató szerint jogos a kritika, hogy a megítélt támogatásokat későn küldik, ezért szeretnének visszatérni a novemberi kiírásokhoz, hogy a megítélt támogatásokat korábban tudják utalni.

Czibula Ádám, a BGA komáromi irodájának vezetője elmondta: érdemes figyelni a honlapokat, hiszen a pályázati kiírások itt jelennek meg. A komáromi iroda szakmai segítséget is nyújt, így a pályázók bizalommal fordulhatnak hozzájuk. Ha szükség van rá, akár pályázati információs napot is tartanak. Legközelebb a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezésében Rimaszombatban, Királyhelmecen és Rozsnyón találkozhatnak személyesen is Czibula Ádámmal.

Még mindig kevés az átjáró

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint az elmúlt időszakból jelentős eredményeket tudnak felmutatni. A szlovák-magyar határ nagyon rosszul átjárható, annak ellenére, hogy ez a leghosszabb határszakasz. Mindez történelmi okokra vezethető vissza. 2010-től kilenccel nőtt a határátkelők száma, ma már 34 van, ez további határátkelőhelyekkel bővül, jövő héten a két miniszterelnök elhelyezi az új komáromi híd alapkövét. Épül a Miskolc és Kassa közötti autópálya-szakasz. Néhány év múlva végig lehet majd autózni Budapest és Kassa között az autópályán. Pozsony felé, Rajkánál is megépül majd az autópálya, amelyhez tíz kilométer hiányzik. További fejlesztéseket terveznek, az Ipolyon átívelő új híd is épülőben van. Sajnos szlovák részről a lelkesedés nem olyan erős, mint a magyar fél részéről.

Be kell indulnia a vérkeringésnek

Magyar Levente szerint csak akkor lehet jó gazdaságépítést elképzelni, ha a valós vérkeringés beindulhat a határ két oldalán élők számára. A vasúti összeköttetések hiánya is tényleges probléma. Jelenleg hat sínpár alkalmas arra, hogy a határ menti településeket összekösse, s ezeken semmilyen személyszállító vonat nem jár. Ez nem csak gazdasági probléma.

Magyar Levente (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A gazdasági életben való szorosabb együttműködést is meg kell alapozni, ennek érdekében folyik a kiírt pályáztatás a Baross Gábor Alapon keresztül, s néhány napon belül kiderül, milyen sikerrel jár. Az eddig beérkezett pályázatok száma biztató, ami azt jelzi, hogy sikerült ráirányítani a magyar vállalkozók figyelmét erre a fontos kezdeményezésre.

Egy lábon álló gazdaság, nagy regionális különbségek

Farkas Iván a Baross Gábor Tervről szólt, amelyet a közgazdász társaság felújított. Ez egy stratégiai terv volt, amely átfogta az egész Felvidéket. Amikor elkészült, csak reménykedtek abban, hogy lesznek megpályázható források is. Mára ezt elértük, Magyarországnak hála.

A Baross Gábor Terv a hasonló magyarországi tervekhez kapcsolódik. Magyarországról nézve Szlovákia gazdasága dinamikusnak tűnik. A szlovák gazdaság viszont csak egy lábon áll. Nagyon nagy regionális eltérések vannak, amelyek a magyarok által lakott térségeket sújtják. Farkas Iván szerint ki kell mondani: zajlik a déli régiók kiéheztetése. A gazdaságfejlesztési terv ezért is népszerű, rengeteg pályázatot adnak be a felvidéki vállalkozók.

Húsz-huszonöt év után meg kell állapítanunk, hogy gazdag régióból szegény régióvá vált a déli járások zöme. A mezőgazdaság leépítése és az állami támogatások elosztása is hozzájárult ehhez a gazdasági állapothoz.

A vállalkozásfejlesztés és a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar támogatása lehet a kitörési pont. Magyarország állami költségvetéséből a Széchenyi Programiroda által meghirdetett pályázatokból vállalkozásfejlesztésre és mezőgazdasági, élelmiszeripari fejlesztésre lehet pályázni október 20-ig.

Farkas Iván szerint nagyon sajnálatos, hogy az élelmiszeripart leépítették, s míg 1993-ban az élelmiszer 90 százaléka hazai volt, ma már csak 39 százalék. A korábbi háromszázezer helyett mindössze huszonnyolcezer személy él mezőgazdaságból.

Iván Tamás (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Támogatással a felvidéki vállalkozókért

Iván Tamás, a Baross Gábor Alapítvány elnöke az Alapítvány által kiírt pályázatokról szólt. Az eddigi beérkezett pályázatokból úgy tűnik, sokkal kevesebb mezőgazdasági vállalkozó nyújtott be pályázatot, a legtöbb pályázat a vállalkozások eszközbeszerzésére érkezett. Az elnök ismertette azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell a pályázónak. Többek között csak új eszközbeszerzésre lehet pályázni. Két pályázó azonos lakcímről nem pályázhat, ha valakinek több vállalkozása van, csak egy pályázatot nyújthat be. Csak a 2017 januárja előtt létrejött cégek pályázhatnak, kizárólag létező vállalkozás fejlesztése támogatható. Pályázni október 20-ig lehet.

Demográfiai hullámvölgy

Lelkes Gábor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke a felvidéki régiók gazdasági helyzetéről szólt, kiemelve, hogy a gazdasági leszakadás együtt jár a demográfiai hullámvölggyel is. A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás új helyzetet teremtett a felvidéki magyar nemzetrész számára, aminek sajnos a régióink a vesztesei. A pozitív jóslatok, amelyek a gazdasági felemelkedést előrejelezték, sajnos nem váltak be, Rimaszombat és Rozsnyó környéke továbbra is a leszakadó régiók közé tartozik.

A gazdasági fejlesztés egyik alapja, hogy az ott élőknek legyen kötődésük az adott régióhoz. Az egyik meghatározó fejlesztési erő a szívünk. Az egymást követő szlovák kormányok sajnálatos módon a közigazgatási rendszerrel ezt a regionális kötődést a természetes régiók megbontásával igyekeztek megszüntetni. Olyan megoldásokat kell keresni a fejlesztésre, amelyek megtalálhatóak az adott régióban.

A felvidékieknek kell dönteniük a jövőjükről

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az önigazgatás, önkormányzás és az autonómia kérdésköréről szólt. Előadása elején feltette a kérdést, hogy inkább a Dél-Szlovákia, vagy a Felvidék kifejezést használják-e a jelenlévők, avagy a regionális kötődést erősebbnek érzik.

Szili Katalin (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Átléptünk-e a huszonegyedik századba? tette fel a kérdést. Európa akkor lép be a 21. századba, ha minden nemzet megélheti nemzetiségét, véli a politikus.

Az Európai Unióba való belépéstől azt is vártuk, hogy beteljesednek a kisebbségi jogok, ami sajnos nem történt meg.

A magyarság nem a probléma, hanem a megoldás részese kíván lenni. A felvidéki magyar közösségnek meg kell határoznia, hogy mit szeretne, melyik utat választja. A magyarságnak Szili Katalin szerint van joga itt maradni és eldönteni, mit szeretne saját maga jövőjeként megélni.

Ahol mindig történik valami

Az Év faluja 2017 verseny második helyezettje, Szimő község polgármestere, Bób János bemutatta a települést. A szikvízről ismert falu október 19-én veszi majd át a kitüntetést. A polgármester kiemelte: tizenkilenc éve elindultak egy úton egy csapattal, akkor harmincnégy prioritást fogalmazva meg. Az volt cél, hogy dolgozzanak, tegyenek a településért.

A munkahelyteremtés volt az egyik prioritás, lakások biztosítása pedig a másik fontos célkitűzés. Ha van munkahely és van hol lakni, biztosítani kell a kultúrát és az oktatást is, ez pedig megvalósult. A község vezetésének jelszava: a falu, ahol mindig történik valami, illetve ahol a természet elcsábít. A polgármester Jedlik Ányosra, a falu szülöttére is felhívta a figyelmet, hiszen 86 találmánya van köztük a szikvíz , amelyekből állandó kiállítás látható a Jedlikről elnevezett kultúrházban.